Fegyverkezési verseny a tengereken: a kínai hajóépítés hatalmas fölénybe került. Nemrég bocsátották vízre a Szecsuán kétéltű támadóhajót, amelynek fejlett technológiája új szintre emeli Peking tengeri erejét. A kínai hajóépítés kapacitása ma már 232-szerese az amerikainak, kapacitása és új fejlesztései átrajzolhatják a haditengerészeti erőviszonyokat. Kína nemcsak hadihajók számában előzte meg az USA-t, hanem egyre komolyabb erőkivetítő képességeket is kiépít, hogy globális tengeri hatalommá váljon.
Vízre bocsátották Kínában a Szecsuán névre keresztelt hadihajót. Type 076 néven is ismert kétéltű támadóhajó a sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyárban készült, és több mint 40 000 tonnás vízkiszorítással a világ legnagyobb kétéltű támadóhajói közé került.
Az angolul amphibious assault ship-nek nevezett típus világszerte elterjedt, elsősorban kétéltű hadműveletek végrehajtására használnak.
Ezek a hajók képesek szárazföldi csapatokat, járműveket és felszerelést szállítani, majd azokat közvetlenül a part menti területekre vagy azon túlra juttatni.
A kétéltű támadóhajók nagy létszámú tengerészgyalogos és egyéb szárazföldi erők szállítására alkalmasak. Fedélzetükön kétéltű járművek, például partraszálló hajók és légpárnás járművek találhatók, amelyek lehetővé teszik a csapatok és felszerelések gyors partra juttatását.
Többségük repülőfedélzettel is rendelkezik, de mivel kisebbek, mint egy repülőgéphordozó, ezért többnyire helikopterek fogadására alkalmasak, amelyek közvetlen légi támogatást nyújthatnak a partraszálló erőknek,
valamint felderítési és szállítási feladatokat is elláthatnak. Ezekkel szemben a Szecsuán legnagyobb újítása az, hogy rendkívül fejlett elektromágneses katapultrendszert alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy merevszárnyú repülőgépeket szállítson a helikopterekkel és az ilyen típusú hadihajókon általában megtalálható kétéltű felszerelésekkel együtt.
Ez a katapultrendszer lehetővé teszi a Type 076 számára, hogy nagyobb és nehezebb repülőgépeket indítson, mint amire ezen technológia nélkül képes lenne.
A repülőgépek több üzemanyagot szállíthatnak – ami növeli hatótávolságukat, valamint a hajó, mint harci platform hatótávolságát. Emellett több bombát vagy rakétát bírnak el, ami magukat a repülőgépeket is halálosabbá teszi. Világszerte csak egyetlen másik hadihajó, az amerikai haditengerészet legújabb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R Ford alkalmazza ezt az elektromágneses katapultrendszert. Illetve hamarosan, amint rendszerbe áll, lesz majd még egy. Kína jelenleg tesztelés alatt álló, harmadik repülőgép-hordozója, a Fujian három ilyen katapulttal is fel lett szerelve.
Megfordulhat az erősorrend a tengereken?
A Szecsuán vízrebocsátása fontos mérföldkő a kínai haditengerészet modernizációjában, és várhatóan jelentős hatással lesz a tengerek erőviszonyaira. Nem véletlen, hogy Tajpejben nagy az aggodalom miatta, hiszen már tavaly ősszel arról írt az Asia Times, hogy
a PLA-N (kínai haditengerészet) kétéltű támadóhajói körülbelül egy nehézdandár és 21 ezer katona felszerelésének megfelelő szállítmányt tudnának áthajózni egy inváziós partraszállás során Tajvanra.
De okkal figyeli árgus szemmel Washington is a kínai hadiflotta gyors fejlődését – ha pusztán a hadihajók számát nézzük, Kína már lehagyta az Egyesült Államokat. Egy évtizeddel ezelőtt ez még elképzelhetetlen volt, mostanra mégis megtörtént. A világ hadseregeit rangsoroló Global Firepower portál legfrissebb adatai szerint
a kínai haderő 754 vízi járművet tud felmutatni, míg az Egyesült Államok mindössze 440-et.
Persze ez a verseny nem csak a számokról szól, például a mai napig sokat nyom a latba, hogy az amerikai haditengerészet rendelkezik a világ legnagyobb repülőgéphordozó flottájával, itt az arány 11-3 az USA javára, és ez nem az a terület, ahol 1-2 év alatt meg lehet fordítani az állást.
Fregattok és korvettek területén ugyanakkor elsöprő a kínai fölény, ami egyben azt is mutatja, hogy igazak voltak a korábbi kijelentések, miszerint a hódításra berendezkedő Amerikával szemben Kína a saját partjai védelmét tűzte ki célul.
Ellenben éppen a mostani fejlesztések mutatják meg, hogy Kína sem akar leragadni a partvédelemnél. A Szecsuán egyértelmű jelzés, hogy az ázsiai nagyhatalom ráfordult az erőkivetítő képesség megteremtésére.
Kína fölénye a hajógyártásban: kihívás az amerikai haditengerészetnek
A kínai hajóépítő ipar elképesztő mértékben meghaladja az Egyesült Államok kapacitását, ami komoly stratégiai előnyt jelent Peking számára a haditengerészeti dominancia elérésében.
Jelenleg Kína hajóépítési kapacitása meghaladja a 23,2 millió tonnát, míg az Egyesült Államoké kevesebb, mint 100 ezer tonna, vagyis a kínai hajógyárak teljesítőképessége több mint 232-szerese az amerikainak.
A kínai hajógyárak kapacitásának jelentős része a haditengerészeti termelésre irányul, amely az iparág bevételeinek 70 százalékát teszi ki. A kínai hajóépítő szektor egyik legmeghatározóbb szereplője a China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC), amely egy állami támogatással működő vállalat, és az ország tíz legnagyobb katonai cége közé tartozik.
A CSIC kulcsszerepet játszik a kínai haditengerészet fejlesztésében, hiszen a flotta felszereléseinek több mint 80 százalékának fejlesztésében vesz részt.
A vállalat mérete is impozáns: több mint 150 ezer embert foglalkoztat, köztük 40 ezer mérnököt, valamint az ország tudományos és technológiai elitjének számos képviselőjét. Hat nemzeti kutatási és fejlesztési központtal és kilenc nemzeti szintű laboratóriummal rendelkezik, ami jelentősen hozzájárul a hajóépítő ipar innovációs kapacitásához. A CSIC éves hajóépítési kapacitása eléri a 15 millió tonnát, ami kiemelkedő teljesítmény a globális piacon.
A vállalat nemcsak haditengerészeti hajókat, hanem polgári célú szállítóeszközöket is gyárt: több mint 60 országnak szállít cseppfolyósított földgáz (LNG) és földgázhordozó hajókat.
Az Egyesült Államok hajóépítési kapacitása jelentősen elmarad Kínáétól. Ez lehetővé teszi Peking számára, hogy gyors ütemben növelje haditengerészeti erejét, és ezzel közvetlen kihívást intézzen az amerikai flotta hegemóniája ellen. Az első hazai gyártású kínai repülőgép-hordozó rekordidő alatt, mindössze 3 év, 1 hónap és 17 nap alatt készült el, ami a második világháború óta a legjobb szintidő.
Kína ambiciózus flottabővítési programja arra irányul, hogy fokozatosan megszüntesse az Egyesült Államok haditengerészeti fölényét és növelje befolyását a világ tengerein.
A jelenlegi trendek alapján Kína rövid időn belül az egyik legnagyobb haditengerészeti erővé válhat, amely komoly hatással lesz a globális katonai erőviszonyokra.
