Az USA egy anyahajója egy közepes ország teljes haderejét képviseli

Éjfélig lehet libegőzni szombaton Budapesten
2022-09-07
Szétnyílt hasizom a kismamák rémálma, de több megoldás is létezik
2022-09-08
Show all

Az USA egy anyahajója egy közepes ország teljes haderejét képviseli

Csaknem ezer éve érvényes a mondás: aki a világtengereket uralja, az uralja a világot. Ma egy amerikai hadihajó és kiséretének hadereje egy közepes méretű ország teljes haderejének felel meg. De Kína felkészül…

A haditengerészete, a legyőzhetetlenként propagált Armada révén vált sikeres gyarmatosítóvá Spanyolország. Nagy-Britanniát haditengerészete tette a legnagyobb, és talán ha lehet mondani, a legsikeresebb gyarmattartóvá – noha Nagy-Britannia rabszolgakereskedői nem az anyaországba, hanem gyarmataira, a karibi-térségbe, Észak-Amerikába szállították az „élőárut”, hogy cserébe nagy haszonnal alapanyagokat, fűszereket importáljanak – mint az nem egyszer elhangzott a népszerű „Csengetett Milord?” brit tv-komédiában. Thomas Arne 1740-ben írt dala, az „Uralkodj, Britannia, urald a hullámokat” máig a – az erőben, dicsőségben megkopott – nagy-britanniai haditengerészet indulója.

Németország, amely csak a XIX. század második felére vált nagyhatalommá, elkésett, hiába volt neki a 1871-től az első világháború végéig a Kaiserliche Marine, a félelmetes hadihajókat a brit királyi flotta Dreadnoughtjai ellen felvonultató császári haditengerészet, addigra már az angolok, hollandok, spanyolok, portugálok, oroszok leosztották egymás között a kártyákat. A német haditengerészek csak a Samoa-szigeteki polgárháborúba, a kínai boxerlázadásba, 1902-ben a venezuelai válságba tudtak beavatkozni. Az afrikai államokat, csendes-óceáni szigeteket is felölelő német gyarmatbirodalom alig élt meg egy emberöltőt, az első világháborúval szétesett.

És ne feledjük Kínát, amely az 1280-as években, a Jüan-dinasztia korában az akkori világ legerősebb flottájával rendelkezett.

Kína hadi- és kereskedelmi tengerészeti ereje, a Kincses Flotta a legendáshírű Cseng Ho admirális vezetésével, fennmaradt az ezt követő korai Ming-korszakban, majd elsorvadt. Jöttek a portugálok, hollandok, spanyolok, angolok, akikkel szemben a befelé forduló Csing-birodalom már nem tudott számottevő tengeri erőt felvonultatni..

Fogalommá vált a XIX. századi gyarmatosítási hullám idején elterjedt, majd egészen napjainkig tartó „ágyúnaszád-diplomácia” (gunboat diplomacy), a hatalmas hadihajók, cirkálók felvonultatása egy-egy stratégia helyen, nagyváros előtt tengerszakaszon.

És ha ez nem volt elég meggyőző, tüzet nyitottak hatalmas hajóágyúikból, amelyek körülbelül ugyanolyan kaliberű, rombolóerejű gránátokat lőttek ki 35-40 kilométerre, amekkora légibombákat a mai napig alkalmaz a légierő.

Ma a katonai-stratégiai szempontból három „nagy”, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, amelyek meghatározzák a világ sorsát, haditengerészetben is az első három helyet foglalják el.

Világelső nagy előnnyel az Egyesült Államok. Második Kína – bár ezt többen vitatják és a harmadik helyezett Oroszországot neveznék ki ezüstérmesnek. Ez évben az orosz flotta 360 hadihajót számlált, írja Keith Patton amerikai haditengerészeti szakértő a Nemzetközi Tengeri Biztonsági Központ, a CIMS egyik tanulmányában.

Kínának 624 hadihajója, az USA-nak 333 hajója alkotja haditengerészeti erejét. Az amerikai hajók azonban modernebbek, nagyobbak, mint a másik két vetélytársé.

Az amerikai hadiflotta hajóinak a hajók méretét tükröző adata, össz-vízkiszorítása 4.6 millió tonna. Kínáé 1.8 millió, Oroszországé 1.2 millió tonna.

Az amerikai haditengerészet hajói 12.000 támadórakétát hordoznak, a kínaiaké 5.200-at, az oroszoké 3.300-at.

Az amerikai hordozók több mint 1500 repülőgépet fogadnak be, ez sokkal több, mint amennyi a hasonló orosz és kínai hadihajókon együttvéve szolgál.

A military-today.com összeállítása szerint 2018-ban a világ legerősebb hadiflottáival rendelkező tíz ország:

1.Egyesült Államok

2.Oroszország

3.Kína

4.Japán

5.Nagy-Britannia

6.Franciaország

7.India

8.Dél-Korea

9.Olaszország

10.Tajvan

Az Egyesült Államok, amely jó néhányszor alkalmazta az ágyúnaszád-diplomáciát, a mai napig a világ vezető haditengerészeti ereje.

Az alapvetően nem-nukleáris ütőerő-komponens magját a 11 atommeghajtású repülőgép-hordozó alkotja. Egy-egy repülőgép-hordozó köré több hadihajóból, tengeralattjáróból álló kíséretet szerveznek, amely adott esetben megvédi a hordozót, vagy átalakul csapásmérő erővé.

Jelenleg tizenegy ilyen csapásmérő csoport tartozik az amerikai haditengerészet kötelékébe. Tíz az Egyesült Államokban lévő báziskikötőkből indul, a tizenegyedik pedig állandó jelleggel Japánban állomásozik.

elenleg tizenegy ilyen csapásmérő csoport tartozik az amerikai haditengerészet kötelékébe. Tíz az Egyesült Államokban lévő báziskikötőkből indul, a tizenegyedik pedig állandó jelleggel Japánban állomásozik.

 

Egy-egy ilyen csoport katonai ereje hozzávetőlegesen egy közepes méretű ország teljes haderejének felel meg.

Azzal a kiegészítéssel, hogy az amerikai haditengerészet csapásmérő erői valószínűleg fel vannak készülve egy nukleáris háború megvívására is. Az erre vonatkozó adatok bizalmasak. A nukleáris robbanófejeket hordozó interkontinentális ballisztikus rakétákkal felszerelt amerikai atomtengeralattjárók alkotják a nukleáris elrettentő erő három komponensének, a triádnak az egyikét.

Még két ország rendelkezik a nukleáris elrettentő triáddal: Kína és Oroszország. Míg Oroszország elődje, a Szovjetunió már hadrendbe állította a triád mindhárom elemét, a tengeralattjárókat, a stratégiai bombázókat és a szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákat, Kína esetében a harmadik komponens, a stratégiai bombázó még fejlesztés alatt áll.

Értesülések szerint akár már ebben az évben Kína bemutathatja a „lopakodó” képességekkel megáldott Hszian-H-20-as stratégiai bombázóját.

Május elején indult a Földközi-tengerről a Szuezi-csatornán, a Vörös-tengeren, az Arábiai-tengeren át a Perzsa (Arab) öbölbe az amerikai hadiflottához tartozó Abraham Lincoln Hordozó Csapásmérő Erő (Carrier Strike group – CSR), hogy az iráni partok térségében hajózva elrettentse Teheránt bármiféle, az amerikaiak, vagy szövetségeseik elleni katonai akciótól.

A PLAN, a Kínai Népfelszabadító Hadsereg Haditengerészete idén ünnepeli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Kína második, ezúttal teljesen saját erőből épített repülőgép-hordozója most futja a tengeren a próbaköröket, és műhold-fényképeket elemző amerikai hírszerzési források szerint már építi a harmadikat. Ellentétben az oroszokkal, Kína ugyanazokban a kategóriákban versenyez az amerikaiakkal.

Nincs még egy ország a világon, amely olyan ütemben fejlesztette haditengerészetét, mint a Kínai Népköztársaság. Az elmúlt három évtizedben szerény partvédő erőből (brown-water naval force) a világtengereken, óceánokon jelen lévő globális erővé (blue-water naval force) fejlődött.

A következő évtizedben Kína haditengerészete ugyan még nem lesz összemérhető az Egyesült Államokéval, de a PLAN válik a domináns erővé a Csendes-óceán nyugati medencéjében, írja a Stratfor elemzője.

Kína haditengerészete, hadihajóépítési kapacitásai fejlesztésében is hagyományos, sajátos útját követte. Hetven éves történelme kezdeti évtizedeiben a Szovjetuniótól illetve Oroszországtól vásárolt hadihajókat, tengeralattjárókat. Érdemben ebben az évezredben látott hozzá saját hadihajóépítő ipara kifejlesztéséhez.

 

Kína haditengerészete, hadihajóépítési kapacitásai fejlesztésében is hagyományos, sajátos útját követte. Hetven éves történelme kezdeti évtizedeiben a Szovjetuniótól illetve Oroszországtól vásárolt hadihajókat, tengeralattjárókat. Érdemben ebben az évezredben látott hozzá saját hadihajóépítő ipara kifejlesztéséhez. Egészen a 2010-es évek elejéig kísérletezett, támaszkodott az orosz, illetve nyugati hadihajóépítési know-howra, megoldásokra. Ezt a korszakot a 051 típusú romboló jellemezte, miközben Peking a „ha nem sikerül, legyen biztosítékunk” alapon tovább vásárolta az orosz Kilo-mintájú tengeralattjárókat, és a Szovremenníj-osztályú rombolókat. Évtizedünkben ismét változott a helyzet, a korábbi időszak tapasztalataira és a sikeres próbaidőszakra alapozva megindította a 056 típusú korvettek, 054A típusú fregattok, a 052D mintájú rombolók és a 039A tengeralattjárók nagy szériában való gyártását sangháji, csingtaói, daliani hajóépítő gyáraiban. Az új hadihajók hadrendbe állításával párhuzamosan Kína kivonta régebbi típusú haditengerészeti egységeit, hajóit, azaz minőségi cserét hajtott végre.

Oroszország a múlt század nyolcvanas éveitől egészen a kétezres évek elejéig, a kezdődő Putyin-korszakig, a szovjet-orosz hadiflotta leépült. Pedig a hatvanas évektől kezdődően Gorskov admirális, a nyugaton is nagy elismeréssel emlegetett szovjet haditengerészeti parancsnok irányításával a szovjet hadiflotta, interkontinentális ballisztikus, atomfegyver-hordozó rakétákkal, atomtengeralattjárókkal felszerelt igen ütőképes, a Nyugattal a versenyt felvevő haditengerészeti erővé vált.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek egyik stratégiai célja Oroszország nemzetközi befolyásának visszaszerzése, felismerte a hadiflotta fontosságát. A kétezres évektől a flotta új generációs hadihajókat, tengeralattjárókat kapott.

Miközben a világ növekvő ütemben fegyverkezik, Oroszország visszafogja, csökkenti katonai kiadásait.  E mögött persze komoly strukturális átrendeződések, például a globális szerepvállalásban kulcsfontosságú haditengerészet viszonylagos súlyának a növekedése, is szerepet játszanak. Abban, hogy Orosz Föderáció (OF) fegyveres erői, katonai doktrinája az olcsóbb megoldásokat kínáló aszimmetrikus hadviselés, fegyverrendszerek mellett döntött, szerepet játszott a felismerés: globális ambícióihoz mérten gyenge a gazdasági-ipari háttere és mindinkább hatnak a nyugati szankciók is.

 

A fentiek is szerepet játszanak abban, hogy Moszkvában feladták a haditengerészeti „tükörválasz” elvét, hogy ugyanannyi repülőgéphordozót építsenek, mint amennyi az Egyesült Államoknak van.

Mindezzel együtt Moszkva kihullott a világ első öt, a hadseregre, fegyverekre legtöbbet költő állama közül. Ami nem jelenti azt, hogy az OF hadereje, ütőképessége meggyengült volna.

A fentiek is szerepet játszanak abban, hogy Moszkvában feladták a haditengerészeti „tükörválasz” elvét, hogy ugyanannyi repülőgéphordozót építsenek, mint amennyi az Egyesült Államoknak van.

A legújabb orosz haditengerészeti fejlesztési elvek a korvetteket, fregattokat, a kisebb, olcsóbb, ámde hatékony fegyverzettel felszerelt hadihajókat, és természetesen a tengeralattjárókat részesítik előnyben.

Kevesebb, de nagyobb szériában gyártott fegyverrendszert telepítenek a hajókra, mindenek előtt a Szíriában kipróbált és bevált Kalibr önállóan manőverező robotrepülőgépeket (cirkáló rakétákat). A haditengerészet lég- és rakétavédelmét is egységesített, a szárazföldön is használt rendszerekkel, például az Sz-300F-fel, az Sz-400-al, távlatokban az Sz-500-asok haditengerészeti változatával szerelik fel.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close