2020 október 27-e óta a budapesti Szabadság téren egész alakos bronzszobor örökíti meg az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, az idősebb George Bush, teljes nevén George Herbert Walker Bush emlékét. Nem messze Máté István most átadott alkotásától 2011. június 29-től magasodik a művész egy korábbi munkája: Ronald Reagan, Bush 1981 és 1989 között szolgált hivatali elődjének szobra. Két korábbi elnök, ugyan nem hivatali idejük alatt, szintén megfordult Budapesten, viszont egy harmadiknak van még szobra a fővárosban.
George Bush szobra nem véletlenül kapott helyett Budapesten. Ő volt ugyanis az első hivatalban levő amerikai elnök, aki ellátogatott Magyarországra. Jártak ugyan az országban mások is, akik betöltötték az amerikai elnöki posztot, de nem hivatali idejük alatt viziteltek nálunk.
Theodor Roosevelt, az USA 26. elnöke európai körútja keretében 1910-ben időzött Magyarországon.
Ekkor már egy éve nem ő ült az elnöki székben, ahova még 1901-ben, a William McKinley elnök elleni merénylet után került. Bécsből érkezett Budapestre, de, fiával, Kermittel útba ejtette Pozsonyt is, ahol többek között régi ismerőse, a később leginkább trianoni beszédéről ismertté vált gróf Apponyi Albert fogadta.
Roosevelt tudhatta, mi kedves a magyar füleknek, mert a pozsonyi pályaudvaron tartott beszédében egyebek mellett az alábbiakat hangoztatta:
Mint olyan embernek, aki az Egyesült Államok nyugati részében a cowboyok között nőttem föl, különösen érdeklődnöm kell az Árpád alatt bejött lovas nemzet rendkívüli életpályája iránt, mely őt a világ egyik történelmi nevezetességű nemzetévé tette. Van valami merészség, valami szabadság és lelkesség a magyar jellemben, amely mindig imponált nekem.
Ezzel természetesen zajos sikert aratott, programja fő pontjai viszont Budapestre szólították, ahol arra is szakított időt, hogy az általa tisztelt írófejedelemmel, Mikszáth Kálmánnal is találkozzon.
Nixon a Fény utcai piacon
Jóval később járt Magyarországon Richard Nixon, a 37. elnök, aki 1969-től 1974-ig, a Watergate-ügyként elhíresült botrányos lemondásáig állt az USA élén. Ő kétszer is járt itt, de egyszer sem elnökként. Először 1963-ban, volt alelnökként és a John Fitzgerald Kennedy elleni, 1960. évi választás veszteseként. Amellett, hogy ellátogatott olyan, mondhatni megszokott helyekre, mint a Halászbástya, nagy feltűnést keltve még a Fény utcai piacon is megfordult családjával. Második látogatására 1982-ben az akkori külügyminiszter hívta meg, de tárgyalt Kádár Jánossal is.
Ami George Busht illeti, ő sem 1989-ben lépett először Magyarország földjére, 1983-ban alelnökként már megfordult az országban. Ahogy azonban már esett róla szó, 1989. évi látogatása jóval nagyobb jelentőségű volt az előzőnél. Részben azért, mert ő volt az első hivatalban levő elnök, részben – és főleg – pedig azért, mert történelmi pillanatban, a rendszerváltás mámora idején érkezett Budapestre.
Az elnök 1989. július 11. és 13. között időzött Magyarországon. Amikor megérkezett, még egy hét sem telt el az 1956 utáni Magyarország emblematikus politikusa, a rendszernek is nevet adó Kádár János halála óta. Látogatása legnevezetesebb hivatalos momentuma az volt, amikor Bush 1989. július 11-én szakadó esőben mondott beszédet a Kossuth téren. Kezében szorongatta az előre megírt szöveget, amely azonban elázott. Ezért-e, vagy nem ezért, aligha fogjuk valaha pontosan tudni, az elnök látványosan széttépte a papírlapokat, majd óriási sikert aratva az akkoriban magyar politikustól szokatlan tettével, spontán beszédbe fogott. A történelmi pillanatban tett látogatásnak felmérhetetlen politikai és lélektani hatása volt.
Bush a Vasas-pályán tartott futóedzést
De akadt még legalább két maradandó, kevésbé hivatalos momentuma is itt tartózkodásának. Egyrészt Dévényi Tibor egykoron roppant népszerű, Három kívánság című műsorának keretében találkozott egy Nikolett nevű kislánnyal, akinek – és a magyar gyerekeknek – szabadságot, boldogságot és hosszú életet kívánt Bush,amit azonban a televízióban azonban úgy fordítottak, hogy boldogok, szerencsések és egészségesek legyenek.
Látogatásának másik érdekes momentuma pedig az volt, amikor 1989. július 12-én megjelent a Vasas Pasaréti úti sportlétesítményében, és jónéhány testőre kíséretében edzés gyanánt mintegy négy kilométert futott, az elnökhöz pedig többen csatlakoztak a már ott levő emberek közül. Bush ugyan eredetileg teniszezni akart, de partnere nem érkezett meg, így a futásra esett a választása.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Bush szobrának felavatásával immáron háromra gyarapodott azon amerikai elnökök száma, akiknek szobra van a fővárosban. A Reagant ábrázoló alkotásról más esett szó, ám neki még egy szobra van. A Városligetben, a Churchill sétányon ugyanis 2006 óta megtekinthető egy, a főváros vezetése és a volt amerikai magyar nagykövet, Zwack Péter kezdeményezésére felállított bronz mellszobor, ami Veres Gábor munkája.
Washington adakozásból áll a Városligetben
Ám az első amerikai elnök, aki szobrot kapott Budapesten, nem más volt, mint George Washington. Őt jóval korábban, épp száz évvel Reagan ligeti szobrának felállítása előtt, 1906. szeptember 16-án tisztelték meg egy szoborral, ugyancsak a Városligetben, a ma róla elnevezett Washington sétányon. E munka elkészítője Bezerédi Gyula (1858–1925) volt, akinek halálakor a Nyugat hasábjain így méltatta az alkotást Elek Artúr, a neves író, művészettörténész:
Ez a szobor lett Bezerédi főműve és Budapest újabb monumentális szobrainak a legkülönbje. Szerencsés egyensúlyhelyzetű a mozdulata, kiválóan bronzszerű a kompozíciója és plasztikusan ízes, ha a kelleténél kissé részletezőbb is a megmintázása. Nemes és harmóniás alkotás, a legjava annak, amire a kor magyar szobrászművészete képes volt. Évtizedek óta az volt az első teljesen megcsinált, minden részletéig végigérzett nyilvános szoborművünk.
A szobor talapzatánál az Egyesült Államok címerállata, a sas látható. Ez az alkotás az amerikai magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött létre. Felállítása után egy évszázad telt el, amíg egy amerikai elnök újra szobrot kapott Budapesten.
