Itt az ideje a paradigmaváltásnak a közgazdaságtanban! – állítja John Komlos, a neves, magyar származású közgazdászprofesszor. Kötete, szakítva a korábbi tantermi elméletekkel, úgy mutatja be a mai gazdaságot, ahogy az a valóságban létezik. Abba az új típusú közgazdaságtanba vezeti be az érdeklődő olvasót, amelynek fókuszában az emberarcú kapitalizmus és az emberek életminősége áll, nem pedig a pénz vagy olyan elvont fogalmak, mint például a kibocsátás és a bruttó nemzeti termék.
A szerző abból indul ki, hogy a főáramú közgazdaságtan az elmúlt 75 év legmélyebb gazdasági válságába navigálta a fejlett országokat, és nem tudott olyan befogadó közeget létrehozni, amelyben az emberek többsége jól érezné magát. Ahelyett, hogy a megfoghatatlan „amerikai álmot” üldöznénk, egy harmonikusabb, fenntarthatóbb, kreatívabb, biztonságosabb és békésebb gazdaság létrehozására kell összpontosítanunk – írja. A történelem során először van lehetőségünk arra, hogy olyan életminőséget érjünk el, amelyről elődeink csak álmodozhattak.
Az általa körvonalazott emberközpontú közgazdaságtan azt hirdeti, hogy a jelentőségteljes élet túlmutat a fogyasztáson és a termelésen. Az emberarcú kapitalizmus minimalizálja a szegénységet, a fájdalmat, az egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget, a stresszt, a bizonytalanságot, és az egészség, a szabadidő, a szeretet, a tisztelet, az intellektuális elégedettség növelését szolgálja.
A körülöttünk lévő világ megértéséhez olyan gazdaságelmélet kell – ennek alapjait rakja le a szerző –, amely a főáramú tankönyvek fantáziavilágával szemben empirikus bizonyítékokon alapul, és megállja a helyét akkor is, amikor az előadótermekből kikerül a nagyvárosok legszegényebb területeire. Az emberarcú közgazdaságtan ráadásul nem különül el a többi társadalomtudománytól, hanem egyesíti a szociológiából, pszichológiából, politológiából és filozófiából származó felismeréseket.
John Komlos könyve feltárja az elképzelt és a valódi piacok közötti különbségeket, körüljárja az oligopóliumok helyzetét.
Kimondja, hogy jól megtervezett intézmények, ösztönző struktúrák, megfelelő felügyelet és szabályozás nélkül a piacok nem hatékonyak, sőt inkább növelik az egyenlőtlenségeket, veszélyesekké, instabilakká, akár kaotikussá is válhatnak, hiszen nem nyújtanak megfelelő védelmet a fogyasztók, a környezet, a gyengék, a szegények, a kisebbségi jogok vagy a jövő generációk érdekei szempontjából. Például cigarettát és alkoholt árusítanának a gyermekek számára. A kormány szabályozása csökkentette le a felére a dohányzást az USA-ban – emeli ki a szerző. Vizsgálja továbbá a minimálbér tényleges hatásait, a szabadkereskedelem kétélű fegyverét és számos további beavatkozást, illetve folyamatot, amelyek során torzulhatnak a korábbi közgazdasági modellek.
