Az 50 éves Demis Hassabis a mesterséges intelligencia szféra egyik meghatározó alakja. Két éve megkapta a kémiai Nobel-Díjat a fehérje szerkezetének előrejelzésére irányuló AI-kutatásukért. Hassabis még 2010-ben alapította társaival a mesterséges intelligenciával foglalkozó DeepMind nevű céget, amelyet a Google négy év után felvásárolt, létrehozták a Geminit. Hassabis most lemondott a vezérigazgatói posztról, elnök marad és a Google anyacége a Alphabet vezető tudósa lesz.
Amikor Demis Hassabis 2010-ben megalapította a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó DeepMindot, nem gondolta volna, hogy alig néhány év múlva a világ legnagyobb ilyen cégeivel – már a Google részeként – harcolnak majd a világelsőségért.
Nem csak az amerikai OpenAI és az Anthropic a fő rivális, hanem a kínai mesterséges intelligencia fejlesztők is.
Miután a Google megvette a DeepMind-ot végig Hassabis volt a vezérigató. Most azonban lemondott a vezérigazgatói posztról, hogy a Google DeepMind elnöke és az anyavállalat, az Alphabet vezető tudósa legyen.
A CNBC írása szerint a lépés rávilágít a Google AI-stratégiájának középpontjában feszülő ellentétre is: Hassabis a mesterséges intelligenciát a tudomány átformálására akarja használni, míg a Google-nek a lehető leggyorsabban kell kereskedelmi forgalomba hoznia, monetizálnia és skáláznia a technológiát, hogy igazolja a ráfordított dollármilliárdokat.
Hassabis mindig is nagyon őszintén beszélt az AI-val kapcsolatos céljairól.
A CNBC „The Tech Download” című podcastjában készült interjúban Hassabis elmondta, hogy egész karrierjét az AI-nak szentelte, mert az végső soron „a tudomány legfőbb eszközévé” válik majd.
Az évek során, Hassabis vezetése alatt, a DeepMind számos jelentős áttörést ért el.
Az egyik ilyen eredmény az AlphaGo volt – egy számítógépes rendszer, amely kiállt a világ legjobb játékosa ellen az ősi ázsiai táblajátékban, a góban, és győzött. A másik az AlphaFold, egy olyan AI-szoftver, amely képes megjósolni a fehérjék szerkezeti hajtogatódását, ami kulcsfontosságú a betegségek megértéséhez és a gyógyszerkutatáshoz. Ez utóbbiért Hassabis két éve kémiai Nobel-díjat kapott.
Hassabis elmondta, hogy mindez nem lett volna lehetséges a Google támogatása és a cég által biztosított „számítási kapacitás mennyisége” nélkül, utalva a technológiai óriás saját chipjei által hajtott hatalmas számítási teljesítményére.
A DeepMind társalapítója kulcsszerepet játszott abban, hogy a Google-ön belül, a DeepMind berkein belül előmozdítsa a tudományt. emellett az általános mesterséges intelligencia (AGI) megvalósítására is törekedett – olyan AI-ra, amely a legtöbb kognitív feladatban képes felvenni a versenyt az emberi képességekkel. Hassabis, az új pozíciójáról szóló blogbejegyzésében úgy fogalmazott: hiszi, hogy az AGI már „karnyújtásnyira van”.
Az AGI az angol Artificial General Intelligence kifejezés rövidítése, amit magyarul általános mesterséges intelligenciának hívunk.
Míg a ma létező mesterséges intelligenciák (mint a nyelvi modellek, a képgenerálók vagy az önvezető autók rendszerei) úgynevezett szűk vagy cél-AI-k, azaz egy-egy konkrét feladatban kiemelkedőek, de azon kívül nem tudnak működni —, addig az AGI a mesterséges intelligencia-kutatás „szent grálja”.
Az AGI főbb jellemzői:
-
Emberi szintű vagy azt meghaladó sokoldalúság: Képes lenne szinte bármilyen kognitív (gondolkodási, tanulási, problémamegoldási) feladatot teljesíteni, amire egy ember képes.
-
Önálló tanulás és alkalmazkodás: Nem kellene minden egyes új feladatra külön betanítani; képes lenne magától megérteni új koncepciókat, összefüggéseket, és a megszerzett tudást átültetni teljesen más területekre.
-
Általános megértés: Rendelkezne logikai következtető képességgel, absztrakt gondolkodással, és képes lenne önállóan terveket készíteni és végrehajtani összetett környezetben.
Jelenleg még nem létezik valódi AGI, de a legfőbb technológiai vállalkozások és kutatólaborok elsődleges célja az AGI kifejlesztése.
Hassabis elmondta, hogy a mindennapi működtetés átadásának hátterében az áll, hogy
stratégiai és globális AGI-ügyekkel foglalkozzon, tanácsot adjon utódjának, valamint időt szenteljen az Isomorphic Labsnak – egy általa társalapított cégnek, amely az AI-alapú gyógyszerkutatással foglalkozik.
Könyörtelen verseny és a megtérülés kényszere
A mesterséges intelligencia vállalatok rengeteg pénzt költenek fejlesztésre, miközben a befektetők számonkérik a megtérülést.
A Google anyavállalata, az Alphabet idén akár 205 milliárd dolláros ráfordítást tervez egy olyan időszakban, amikor a befektetők árgus szemekkel figyelik a Big Tech tőkekiadásait. A vállalat emellett éles versennyel néz szembe az OpenAI, az Anthropic, a felhőszolgáltató óriások és a kínai szereplők részéről. Hassabis a CNBC interjú során „könyörtelennek” nevezte a piaci versenyt.
Vagyis bár a Google továbbra is támogatja a DeepMind tudományos törekvéseit, a verseny új szintje miatt sokkal nagyobb hangsúly kerül az AI kereskedelmi értékesítésére, monetizálására, valamint arra, hogy technológiai szinten lépést tartsanak a riválisokkal.
Ennek az alapjait már korábban elkezdték lerakni. Hassabis elmondta, hogy szinte naponta egyeztetett Sundar Pichai-val, a Google vezérigazgatójával „stratégiai kérdésekről”, miközben szem előtt tartotta az AGI-ra vonatkozó hosszú távú célokat is. Ez lehetővé tette a Google számára, hogy a versenytársakhoz képest korábban lassúnak látott tempóhoz képest gyorsabban dobjon piacra termékeket.
Az új szervezeti struktúra valószínűleg folytatni fogja ezt a működési munkamegosztást, de még mélyebb integrációval.
Most tehát egy olyan intenzív verseny indult el, amelyet az Alphabet vezetni akar, és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, ahová Hassabis a jövőbeli erőfeszítéseit összpontosítani szeretné.
