Az ADHD-sok jogosan nem dolgoznak rendesen, munkameória-hiányuk van

Az MNB óvatosságra inti az OTP-t orosz bankja miatt
2024-05-29
Óriás méretű az internetes csalások mértéke
2024-05-30
Show all

Az ADHD-sok jogosan nem dolgoznak rendesen, munkameória-hiányuk van

Woman Wearing Brainwave Scanning Headset Sits in a Chair In the Modern Brain Study Laboratory/ Neurological Research Center. Monitors Show EEG Reading and Brain Model.

Az emlékezet mibenlétét különösen nehéz kutatni, a legkönnyebben különféle agysérüléseken átesett embereknél lehet a memóriafolyamatok mechanizmusait követni. Európai kutatások éppen arra törekednek, hogyan lehet a memória javításával visszaadni az ilyen traumákat átélt emberek függetlenségét, ahogy a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja erről hírt adott.

A memória titkainak megfejtése során a kutatóknak az agy összetett mechanizmusait kell feltárniuk, hogy új gyógymódokat fedezzenek fel a neurológiai betegségek kezelésére. Ezek egyike a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, vagy ADHD, melynek ugyan öröklődési vonatkozásai is vannak, de az agy „munkamemória” néven ismert nyilvántartó része is nagy szerepet játszik a kialakulásában. A munkamemória korlátozott mennyiségű információt, például egy utca címét vagy egy telefonszámot tart meg rövid ideig, miközben alapot biztosít az olyan magasabb szintű mentális folyamatokhoz, mint a döntéshozatal.

A munkamemória titkai

Amikor egy tanár elmagyaráz valamit egy tanulónak, a gyerektől elvárják, hogy az információ nagy részét aktívan megőrizze az elméjében, és integrálja azt az agyban máshol tárolt tényekkel és tudással is. Ezeket a funkciókat a munkamemória végzi.

Most egy uniós finanszírozású kutatási projekt igyekszik fényt deríteni az olyan mentális betegségek, mint az ADHD és a munkamemória közötti összefüggésekre.

Bár az ADHD több millió embert érint Európában, messze nem ez az egyetlen neurológiai betegség, amely munkamemória-hiánnyal jár. A munkamemória számos betegségben – a skizofréniától az Alzheimer-kórig és a Parkinson-kórig -, de az egészséges öregedés során is károsodhat. Ezért nagyon fontos, hogy jobban megértsük ezt a folyamatot.

A németországi Max Planck Emberi Fejlődési Intézetben koordinált DeepStore nevű ötéves projekt 2026-ban zárul.

Bár a munkamemória kapacitása nagyon korlátozott – egy adott pillanatban mindössze négy-hét információ tárolására képes -, a normális emberi működéshez elengedhetetlen és egyfajta „szupererőként” viselkedik. Amikor a munkamemória alulteljesít, az emberek pillanatokkal a tettük után elveszítik a fonalat – például elfelejtik, hogy egy törülközőt rögtön a cipzár felhúzása után betettek a tornazsákba. Ha figyelmi készségeink gyengék, akkor állandóan kimaradnak azok a dolgok, amelyek a munkamemóriánkba kerülnek.

A DeepStore kutatóinak célja, hogy megalapozzák az ezen a területen problémákkal küzdő emberek jobb kezelését azáltal, hogy bővítik annak megértését, hogy az agy hol és hogyan tárolja ezeket az emlékeket.

A közelmúltig a hagyományos nézet szerint a munkamemória-rendszer teljes egészében az agy homloklebenyében lévő prefrontális kéregben található. Ma már tudjuk, bár korlátozott részletességgel, hogy az agy számos más része is érintett. Az, hogy a munkamemória tárolása hogyan oszlik meg az agyban, még mindig magyarázatra szorul. Ha ennek a rejtélynek sikerülne a végére járunk, fontos lépést tehetünk a munkamemória szupererejének megértése felé. A kutatócsoport úgy véli, hogy a munkamemória jelentősége a fürgeségében rejlik – az információ átalakításának és újraformázásának képességében.

Majomagyban elektróda

Azt már tudják a kutatók, hogy a munkamemória rendkívül adaptív és dinamikus. Ha például felemelünk egy tollat, akkor a munkamemóriában számtalan formában tárolhatja a szeme előtt lévő információt: fotografikus képként, absztrakt fogalomként, amely ahhoz kapcsolódik, amit a toll funkciójaként ismer, vagy egy bizonyos szögben tartott tárgyként.

Az agyunk pedig képes lesz arra, hogy a formátumot annak megfelelően változtassa, hogy milyen feladathoz van szükség az információra.

A DeepStore kutatói szemkövetést, funkcionális agyszkennelést és más nem invazív technikákat használnak az emberek agyi aktivitásának és mágneses mezőinek mérésére. Egy következő lépésben a kutatók nem majmok agyába ültetett elektródák adatait fogják megvizsgálni, hogy megfejtsék a munkamemória idegi alapjait egészen az egyes idegsejtek szintjéig.

Míg egyesek az átmeneti információkat tudják nehezen megőrizni, másoknak a múltban elnyelt adatok tárolása, megőrzése és visszakeresése okoz gondot. A hosszú távú memória áll egy másik, uniós finanszírozású kutatási projekt középpontjában.

A MemUnited elnevezésű, két és fél évig, 2025 májusáig tartó projekt a belgiumi Gent Egyetem és az amerikai Columbia Egyetem együttműködésében valósul meg. A kutatók célja, hogy bővítsék az agy két elsődleges, a hosszú távú emlékezetet támogató rendszere – a „deklaratív” és a „procedurális” – által közösen használt idegi folyamatokkal kapcsolatos ismereteket.

A deklaratív memóriafolyamatok a tények és múltbeli események tudatos felidézését – a „tudást” teszik lehetővé. Ez mind az általános ismereteket, például a tudományos fogalmakat, mind a személyes tapasztalatokat magában foglalja. A procedurális emlékezeti folyamatok a készségek, szokások és az „izommemória” megőrzését támogatják. Ez a „hogyan tudunk” funkció, amely olyan dolgokat foglal magában, mint a biciklizés vagy a kávé elkészítése.

Az emberek jellemzően procedurális tudást használnak egy csésze kávé elkészítéséhez, és automatikusan kiválasztják a szükséges műveleteket a megfelelő sorrendben.

Átfedés az emlékezet két része között

A közelmúltig a szakértők úgy gondolták, hogy a procedurális és a deklaratív memóriarendszer egymástól függetlenül működik, és az agy különböző részeit érinti. Az elmúlt évtizedben végzett emberi agyi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy egyes idegi folyamatok közösek, és mindkét rendszer a hippokampuszt – az agy egyik legfontosabb, a memóriával kapcsolatos részét – használja. Ennek ellenére keveset tudunk a két folyamat átfedéséről.

Ha ez a két memóriarendszer kölcsönhatásba lép egymással, lehetséges, hogy egy ép agyi folyamat támasztékaként működhet, és támogathatja a tanulást egy olyan területen, ahol valamilyen probléma van. Létezik példa arra, hogy agysérülés – például agyvérzés – után az egyik hosszú távú memóriatípust a másik kompenzálására edzik. Egy csésze kávé elkészítésének lépései jól példázhatják a stroke-on átesett emberek agyára gyakorolt lehetséges hatást. Előfordulhat, hogy az illetők nem emlékeznek a lépések sorrendjére, miközben megmarad a feladat elvégzéséhez szükséges egyes lépések végrehajtására való képességük. Az ilyen problémákkal küzdő embereknek segíteni lehetne azzal, hogy vizuális jelzésekkel, a folyamat minden egyes lépését más-más képpel ábrázolva érni el a deklaratív memóriájukat.

Mivel a kutatás még inkább alapkutatási, mintsem alkalmazott szakaszban van, egészséges önkéntesek vizsgálata a legjobb módja a deklaratív és a procedurális memóriarendszer közötti átfedés tanulmányozásának.

A kutatók 35 fiatal, egészséges önkéntessel végeznek memóriateszteket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással, azaz fMRI-vel figyelik. Azt remélik, hogy az eredményeket ki tudják majd használni a két típusú hosszú távú memória átfedéseinek feltérképezésére.

Az igazi cél végül is az, hogy kreatív megoldások születhessenek arra, hogy az emberek agysérülések után visszakapják függetlenségüket.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.