Az emberiség egyetemes zsenije – A találmányaiból készült múzeumot mindenkinek látni kéne

A híres csillagász bebizonyította, hogy a világ nem körülöttünk forog
2023-02-20
Évtizedes felderítés eredménye vált nyilvánossá, a kutatók szinte kriminalisztikai módszereket alkalmaztak
2023-02-21
Show all

Az emberiség egyetemes zsenije – A találmányaiból készült múzeumot mindenkinek látni kéne

Leonardo "tankjának" belseje

Ki gondolná, hogy az első tankot nem más ötlötte ki, mint az emberiség egyeteme zsenije, Leonardo da Vinci. A szenzációs festő olyan gépek rajzait hagyta az utókorra, amelyekből legalábbis makettszinten megvalósították elképzeléseit. Ezek legnagyobb gyűjteménye a nevéről elnevezett milánói tudományos múzeumban található, amelyet mindenkinek látnia kell.

A múzeum, mely egy, a háború után múzeumnak átépített reneszánsz kori kolostor falai között kapott helyet, 50 ezer négyzetméteres területével ma Olaszország legnagyobb műszaki-tudományos kiállítóhelye. A San Vittore al Corpo templom kolostora tulajdonképpen Leonardo idejében még a város falain kívül terült el, állítólag közel a festő szőlőskertjeihez. Az 1953-ban megnyitott intézmény több különleges részlegből áll, de a legizgalmasabb kétségkívül az egyetemes zseni életével és alkotásaival foglalkozó rész.

Szükség esetén készítek ágyukat…

Az egyik falon kódexek felnagyított lapjai láthatók, amelyeken a különböző tudományterületeken végzett számos tanulmányának jegyzetei láthatók. A nagy művész több mint 30 ezer oldalt írt tele vázlatokkal, ezeknek zöme azonban elveszett, de miután egy eredeti vázlatlapot a múlt század hatvanas években találtak meg, él a remény, hogy még mindig előkerülhetnek Leonardo kéziratok.

Leonardo ezeket a könyveket olvasta

Leonardo ezeket a könyveket olvasta
A szerző felvételei

Egy másik falon a természetben végzett megfigyeléseinek rajzai, például a denevér szárnyáról készített rajza, mellette egy kitárt szárnyú denevér szemlélteti a megdöbbentő hasonlóságot, de ugyanez sorjázik a falon más állatokkal és növényekkel.

Leonardo jegyzetrajza, előttük a tanulmányozott állatok preparátumai

Leonardo jegyzetrajza, előttük a tanulmányozott állatok preparátumai

A terem közepén pedig fantasztikus makettek Leonardo rajzai alapján készült masinákkal. A 33 forgócsöves ágyú csövei három sorban, egy háromszög keresztmetszetű, forgatható alapon helyezkednek el a tervrajzon. A hajdani jegyzetek arról tanúskodnak, hogy Leonardo úgy képzelte, amíg az egyik sorral tüzelnek, a következőt újra lehet tölteni, ami megnöveli a tűzerőt. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csöveket hátulról kell tölteni, ami olyan fejlesztés, amely a harctéri tűzfegyvereken csupán a 19. században vált széles körben elterjedtté. Sőt, a szerkezetet gyakorlatilag a Sztálin-orgona, vagy Katyusa elődjének is tekinthetjük.

A Sztálin-orgona őse Leonardo tervei alapján

A Sztálin-orgona őse Leonardo tervei alapján

Leonardo rajzait a milánói Ambrosiana könyvtárban lévő Codex Atlanticus lapjai őrzik, s itt található meg az a teknősbéka szerű páncélos jármű is, mely bízvást a mai tankok előfutára. A fiatal festő Milánó urának, a Sforza családból származó Ludovico hercegnek ajánlotta fel szolgálatait, aki il Moro (mór) ragadványnevéről is ismert, aminek eredetét sokféleképpen – fekete hajával, sötét bőrével, vagy esetleges korábbi, Mauro második keresztnevével magyaráznak. Akárhogy is, Leonardo, annak ellenére, hogy soha nem volt katona, s hadműveletekben sem vett részt, hadmérnökként ajánlotta fel szolgálatait a hercegnek. „Szükség szerint készítek ágyukat” szól az egyik feljegyzése. „Olyan zárt kocsikat készítek, amelyek egy támadás esetén biztonságosak és sebezhetetlenek” – írta más helyütt.

Leonardo "tankjának" belseje

Leonardo “tankjának” belseje

Kör alaprajzú páncélos járművének kúp alakú, fából készült tetejére megfigyelőtornyot is helyezett, s a tető alatt körkörös irányban elhelyezett ágyúkkal tetszőleges irányokban lehetett tüzelni. Először lovakkal akarta a masinát mozgatni, de az állatok megijedtek, amikor beléptek a belsejébe, ezért áttervezte és a 4 fogaskerék áttéttel rendelkező kereket 4-8 emberrel görgette volna, ám ez nem sikerült, így a koncepció voltaképp sosem valósult meg igazán.

Rohamhíd és rakétalövedék

Ugyancsak megépítették a múzeum számára Leonardo római hajítógépekre (ballistákra) hajazó kettős katapult jellegű hadigépezetét, mely a hajlított fában tárolt rugós energiát használta fel a kilövésre. Leonardo egy faszerkezeten két számszeríjszerű falécrugót képzelt el, amit két kerékhez és a hozzájuk kapcsolódó rúdhoz kapcsolt: az egyik hevederben, a másik egy sekély kanál alakú részben végződik. Amikor a hajtókar elfordítja a tengely két féltengelyét, az elcsavarja a zsinórokat és összenyomja a két számszeríj típusú rugót. Amikor ütést mérnek a végtelenített csavarokat rögzítő karra, az hirtelen elengedi a két rudat, s egyúttal nagy erővel köveket lő ki.

A kettős ballista igazán ötletes szerkezet

A kettős ballista igazán ötletes szerkezet

De akár mai portfoliónak is beillő bemutatkozó levelében „nagyon könnyű, erős és rendkívül könnyen hordozható hidak előállítását” is vállalta. A kiállított mobil rohamhíd rajza az 1478-80-as évekből származik, (ekkor Leonardo 26-28 éves volt), ez lehetővé tette a katonák számára, hogy könnyen áthidalhassák a várárkot és egyből a fal tetején teremhessenek. A híd dőlésszögét az erőátviteli tengelyre erősített kábelek segítségével lehetett állítani.

Leonardo kivételes megérzését mutatja, hogy rájöhetett, miképpen hat a levegő az ágyúkból kirepülő lövedékekre. Ezt bizonyítják a gömb alakú korábbiak helyett kúpos végű áramvonalas lövedékei, melyeknek a végét ráadásul rakétaszerűen keresztirányú uszonyszerű lemezekkel képzelte el, amelyek stabilizálják a röppályát és csökkentik a súrlódást.

Szakított az ágyúgolyóval, mintha értette volna az aerodinamikát

Szakított az ágyúgolyóval, mintha értette volna az aerodinamikát

Ezek mellett Leonardo még nagyon sokféle harci gépezetet tervezett, így mozsárágyút öngyulladó bombákkal, gőzágyút, megrajzolt emelőgépezetet óriás ágyúk szállítására, ágyútalpra helyezett óriás-számszeríjat, és ostromlétrákat elhárító szerkezeteket. Mindezek közül – egyetlen keréklakat kivételével – azonban egyik sem valósult meg. Valószínűleg főleg azért, mert a herceg ajánlkozása ellenére nem hadmérnökként, inkább festőként alkalmazta.

Leonardo ezek mellett persze még rengeteg egyéb, nem háborús célra használható szerkezetet ötlött ki, melyek között több is megcsodálható háromdimenziós, akár életnagyságú makett formájában a milánói múzeumban. Így például az a szövőszék, mely egyesek szerint az első, valaha kigondolt mechanikus – szinte automatikusnak vélhető – textilgyártó gép, amelyet Leonardo szintén nem készített el, ám amikor a rajzai alapján elkészítették, kiderült, a gép igenis működik.

Leonardo szövőgépe sem valósult meg, pedig működőképes lett volna

Leonardo szövőgépe sem valósult meg, pedig működőképes lett volna

A Mars csatornák eredete

Köztudott, hogy balkezes tükörírással vetette papírra gondolatait, s akár a matematika, a hidraulika, a mechanika, vagy az optika későbbi évszázadokban felfedezett törvényeit szinte megsejtette, vagy éppen átlátta. Különös érdeklődés fűzte a távcsövekhez és más optikai eszközökhöz. Tükörcsiszoló gépe a kevéssé ismert találmányai közé tartozik, s ugyan szintén soha nem épült meg, ám a múzeumban is felállított makett olyan kiváló optikai felületű parabolikus tükrök előállítására lehetett volna képes, melyeket távcsövekben is felhasználhatók.

S ha már távcső, a múzeum csillagászati részében áll az a hatalmas, 1878-ban az olasz parlament finanszírozásában elkészült nagyméretű, teleszkóp, amellyel a híres olasz csillagász, Giovanni Schiaparelli a Brera csillagvizsgálóban 1886 és 1890 között megfigyelte és elsőként leírta a Mars felszínét. Ennek érdekessége, hogy a látni vélt alakzatokat történelmi és mitológiai források alapján nevezte el. Így keletkeztek a Mars tengerei, földrészei és csatornái, mely utóbbiakra egy pár évvel korábbi olasz felfedezés nyomán (többes számban) a canali szót használta. Természetesen ezek az alakzatok a valóságban nem léteznek, ezeket a hajdani még korántsem tökéletes minőségű távcső, a légkör zavaró hatása és a kutatói fantázia szüleménye alkotta. A canal olaszul természetes csatornát jelent, ám felfedezésének angol fordításánál a természetes eredetű angol canal helyett a mesterséges csatorna, a channel nevet használták és később ez adott tápot a csatornákat ásó marslakók legendájának.

Schiaparelli távcsöve

Schiaparelli távcsöve

A múzeum udvarán még megtekinthető az Európai Űrügynökség hordozórakétájának, a Vega-nak életnagyságú mása, mely 2012-ben startolt el többek között az első magyar fejlesztésű műholddal, a MASA-1-gyel a fedélzetén. Az olasz tervezésű rakéta érdekessége, hogy ez az eddigi legkisebb űrbe szánt hordozórakéta. Nem messze tőle egy másik, maga nemében apróság, a szovjet tengeralattjárók felderítésére és akár megsemmisítésére szánt olasz tengeralattjáró, a Toti, amely 1969-ban állt szolgálatba és szerencsére harc nélküli élete harminc év után lezárult, hogy Milánóban állítsák ki.

Toti, a harcot nem látott tengeralattjáró, háttérben a múzeum épületével

Toti, a harcot nem látott tengeralattjáró, háttérben a múzeum épületével

A most bemutatott anyag persze csak csekélység a 16 ezer tárgy között a közlekedési, energetikai, távközlési, informatikai és űrhajózási témakörben. Ezek mellett egy művészeti gyűjtemény is található itt, amely mintegy 2500 festményt, rajzot, szobrot, iparművészeti tárgyakat és érmeket tartalmaz; továbbá egy papír- és fotóarchívum, valamint egy könyvtár 40 000 könyvvel és folyóirattal. Aki Milánóban jár, mindenképpen találhat itt érdeklődésének megfelelő látnivalót!

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.