Benjamin D. Hennig a reykjavíki „University of Iceland” Egyetem geográfus professzora, megrajzolta az emberiség új, Antropocén világtérképét, amely így néz ki.
Az antropocén világ térképe
Forrás: Benjamin Hennig, 2017.
Az emberi népesedés és a gazdasági fejlődés, mint a globalizáció folyamatainak részei, a természeti környezetet nagymértékben befolyásolják. Lábnyomunk egyik része az emberi bolygót formáló főbb kommunikációs és közlekedési infrastruktúra-összeköttetések alkotják. Ezen a speciális térképen a városok fehér színnel, az utak zöld színnel, a vasútvonalak narancssárga színnel, a csővezetékek piros színnel vannak jelölve, és a főbb tengeri kereskedelmi útvonalak, valamint a tenger alatti internetkábelek világoskékkel. A térkép abból a szempontból is érdekes, hogy minél nagyobb a népességszám, annál nagyobb területként jelenik meg az adott ország, ezért van az hogy Kína és India ebben a térképi ábrázolásban oly markánsan jelenik meg.
A mintegy 11.000 évig tartó holocén korszak után új földtörténeti korba léptünk: az „ember alkotta környezet korába”, azaz az antropocén korszakba.
A múlt héten hunyt el a Nobel díjas Paul Crutzen, aki bevezette a köztudatba a legújabb földtörténeti korszakot, az „antropocén” kifejezést. Magát a definíciót Eugene F. Stoermer ökológus vezette az 1980-as években, azonban a Nobel-Díjas légkörkémikus Paul Crutzen terjesztette el. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényezők hatása a Föld atmoszférájára annyira jelentős, hogy egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni. Mindez 1999-ben történt, Fokvárosban a Nemzetközi Geotudományok konferencián született javaslat alapján.
Holocénből Antropocén
Az ember 1,2 millió éve jelent meg, és 11.700 évvel ezelőtt pedig az időjárás is alkalmassá vált arra, hogy egy új földtörténeti korszak induljon el, melyet holocén időszaknak, azaz földtörténeti jelenkornak nevezünk.
Földünk a holocén időszakára nyerte el mai arculatát, földrajzát és élővilágát tekintve. A holocén fontos jellemzője, hogy alakításában egyre nagyobb szerepet játszik az ember. Mára azonban az emberiség fontos bolygótformáló tényezővé vált.
De mikortól számíthatjuk az Antropocén korszakot? Ebben, egyelőre nincs tudományos megegyezés. Egyes tudósok már az első civilizáció megjelenésétől számolnák, mások az időpontot 1610-re datálnák, vagy az első kísérleti nukleáris robbantás időpontjához (1945. júliusa) kötnék az időpontot, de vannak olyan kutatók is, akik 1964-től számítják az antropocén korszakot. Ez utóbbi azért is kézenfekvő, hiszen, ha megnézzük hogy 24 tényező alapján (népességszám növekedéstől a Mcdonalds éttermek megjelenésén át, a városi népesség aránya, az autók elterjedése, a GDP növekedés, a vízhasználat, az utazás és turizmus globális elterjedése) hol van törésvonal és honnan indul meg a növekedés, akkor az ábra szépen mutatja az 1960-as évektől a drasztikus növekedést.
Az Antropocén korszak kezdete 24 tényező alapján
Forrás: Nemzetközi Geoszféra és Bioszféra program, design: Globaia.org
Az új korszak tudomásul vétele a tudósok szerint azért indokolt, mert az emberiség olyan nyomokat hagyott hátra, amelyek már elérték a természeti hatások szintjét – visszavonhatatlanul belenyúltunk a Föld életébe.
A 20. század közepén találunk egy olyan „geológiai réteghatárt”, amely világosan elkülöníti a holocén korszakot a legújabb, azazt anthropochén korszaktól. Az alumínium, és műanyag elterjedése, a lakosságszám drasztikus növekedése, a globális felmelegedés elindulása, az antropogén klímaváltozás kezdete, a fokozódó fajkihalások ekkor indultak el és tartanak folyamatosan. A holocénhez, ehhez a 11 ezer éven át stabil korhoz képest tapasztalt eltérések jelentősek. Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén, és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás is.
„Mi vagyunk az első generáció, amely felismeri az emberiséget fenyegető globális veszélyeket”
– hangoztatta Mario Molina, a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok szóvivője.
A legfontosabb kihívás pedig, hogy a Föld felmelegedésének mértékét évente maximum 2 Celsius fokban kellene korlátozni. Ez elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésével érhető el.
Éjfél előtt egy perccel
Az emberiség növekvő lélekszáma, illetve az egyre sokrétűbbé és intenzívebbé váló emberi tevékenység földtörténeti léptékben is érzékelhető módon átalakította a bolygónkat, és rohamos mértékben zajlik az erőforrásainak felemésztése. A folyamat drámai sebességének érzékeltetéséhez vessük össze az emberiség létezésének idődimenzióját a Föld életkorával.
Amennyiben a Föld 4,6 milliárd éves történetét 24 órának tekintjük, akkor abban az élet hajnali négykor, az emberiség pedig 23 óra 58 perc 43 másodperckor jelent meg.
Az antropocén a jelenlegi földtörténeti kor, amelyet az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatásai határoznak meg, kezdetének pedig az első ipari forradalom, a gőzgép feltalálása tekinthető, mikor az emberiség óriásit lépett előre a fejlődésben és a környezete átalakításában.
A legszembetűnőbb és talán a legsúlyosabb, komplex következményekkel járó, ember által előidézett folyamat az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése, amelynek következtében a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta 0,8 ˚C-ot emelkedett. Emellett számos más kedvezőtlen és végső soron az emberiség életfeltételeit romboló folyamat indult el: évente 13 millió hektárnyi erdőt alakítanak át mezőgazdasági területté Dél-Amerikában, Afrikában és Kelet-Ázsiában; a világtengerek 30%-kal savasabbak ma, mint a 18. században; évente 6 milliárd kilogramm hulladék, döntő többségében műanyag kerül az óceánokba, és ezek lebomlási ideje típustól függően akár több évszázad is lehet; a természetes élőhelyek károsítása következtében az elmúlt 40 évben a Földön élő állatok populációjának a 40%-a elpusztult.
Földünk ökológiai lábnyoma
Az egyes országok környezetre gyakorolt komplex hatását az ökológiai lábnyom fogalmával fejezhetjük ki. Az ökológiai lábnyom értéke azt jelzi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak (vagy az egyénnek) milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, vagyis, hogy mennyire terheli meg a természeti környezetet. A mérőszám elsődleges célja leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.
Az USA az egy főre jutó ökológiai lábnyom terén is „élen jár”. Miközben a népessége a földi lakosság 5 százalékát sem teszi ki, az erőforrás felhasználásból 25 százalékkal, a hulladéktermelésből pedig 30 százalékkal részesedik.
Ha a világon élő összes ember ezt az életformát követné, akkor hat Földre lenne szükségünk a fennmaradáshoz.
Az ökológiai lábnyom terén nem sokkal maradnak el az USA-tól a fejlett világ többi részén, valamint Oroszországban, illetve az Arab-félsziget olajállamaiban élők sem. Mindeközben Kína, India és Indonézia egy főre vetített ökológiai lábnyoma kisebb, mint 180 globális hektár.
Földünk ökológiai lábnyoma országonként és egy főre jutó szén-dioxid kibocsájtás alapján
Forrás: Geopillanat – a 21. század megismerésének térképe
Hogy nézne ki ma a világunk, ha 100 fő lakná
Amikor 2011-ben a világ népessége elérte a 7 milliárdot, a 100people.org megismételte Donella Meadowsnak az amerikai környezettudományok egyik úttörő kutatójának 1990-ben végzett vizsgálatát, melyben a világ népességének jellemzőit egy 100 főből álló csoportra képezte le, bemutatva a világ népességének nemek szerinti, korcsoportos, valamint kulturális és etnikai tulajdonságok szerinti megoszlását.
Az érdekes eredmény szerint Földünkön 50 nő és 50 férfi élne, akik közül 26 gyerek és 74 felnőtt lenne, közülük is mindössze 8-an lennének 65 év felettiek. 60-an élnének Ázsiában, 15-en Afrikában, 14-en Amerikában és 11-en Európában.
Vallási tekintetben 33 fő lenne keresztény, 22 fő muszlim, 14 fő hindu, 7 fő buddhista, 12 fő egyéb vallású és 12 fő lenne vallástalan. Százból 48 személy napi 2 dollárnál is kevesebbet keresne, Csak 7 ember lenne, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik. 22-en birtokolnának vagy osztanának meg egymással számítógépet, 77-en használnának mobiltelefont, és 30 aktív internethasználó lenne.
Ha a világ 100 emberből állna
Forrás: Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe
Az Antropogén világ térképe egy másik megvilágításban
Az emberi hatások feltérképezése Földünk biomtérképe
Forrás: LE PAN, Nicholas (2020): Visualizing the Human Impact on the Earth’s Surface
Az emberi tevékenység hatással mindig is hatással volt a Földünkre. Hannah Ker kutatása szerint a Föld felszínének közel 95%-a az emberi tevékenységhez kapcsolható átalakulás valamilyen formáját mutatja. Ez a világtérkép pedig azt mutatja meg nekünk, hogy a földi rendszeren belül mely területeken avatkozott be legjobban az emberiség. A leginkább sárga színnel jelzett területeken.
A világ szárazföldi felszínének csupán:
⦁ 5%-át nem alakította át az ember, ami csaknem 7 millió km²-t tesz ki. Összehasonlításként: a Szahara területe 9 millió km², az Amazonas-medence területe, 7,5 millió km², míg az európai kontinens terülte 10,5 millió km².
⦁ 4%-ot jelentős módosítást elszenvedő (5,5 millió km²) kategóriákba sorolt a kutatás. Ezek azok a területek, amelyek sárga színnel jelöl a térkép, és Földünk leginkább iparosodott és legsűrűbben lakott területei. Ez utóbbi kategóriába esnek Kína, India és Olaszország központi régiói.
⦁ 44% (59 millió km²) esetében alacsony módosulást azonosítottak;
⦁ 34%-ot közepes – lila színnel – (46 millió km²);
⦁ 13%-ot pedig magas (17 millió km²) módosulást azonosítottak.
A legfontosabb emberi átalakítások által okozott ún. „stresszfaktorok” az emberi települések, a beépített területek, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat és energiatermelés, valamint az elektromos infrastruktúra.
A kutatók továbbá megkülönböztettek úgynevezett biomok szerinti egységeket is. A biomok azok biológiai közösségek, amelyek a közös fizikai éghajlatra válaszul alakultak ki.
A vizsgált biom közül a legkevésbé módosított biomok a tundra, az északi erdők, a sivatagok és a mérsékelt éghajlatú tűlevelű erdők és a hegyi gyepek. A trópusi száraz széles levelű erdők, a mérsékelt éghajlatú széles levelű erdők, a mediterrán erdők, a mangrove és a mérsékelt égövi gyepek ezzel szemben a leginkább módosított biomok. A sűrűbb településhálózat, a mezőgazdasági földhasználat, az infrastruktúra-hálózat és az ipari tevékenységek dominálják a jobban módosított biomokat. Amelyet szintén sárga színnel jelez a fenti térkép. Ezek a területek veszélyeztetik a természetben előforduló ökoszisztéma-szolgáltatások egyensúlyát.
A világunk új korszakba lépett, az antropocén korszakba. A legfontosabb változásokat mi emberek alakítottuk, ezért a hosszú távon, a legfontosabb kihívás, hogy nekünk is kell rendbe hozni és megteremteni az egyensúlyt, ezért a jövő legfontosabb kihívása a fenntarthatóság lesz, hogy a jövő generációi is használni tudják ezt a csodálatos kék élő bolygót!
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
