Az Európai Bizottság legújabb közvéleménykutatása a tudományról és technológiáról kérdezte az embereket, s a válaszokból az derül ki, hogy a földrész lakói szerint a kutatást még nyitottabbá és a társadalom igényeihez jobban igazodóvá kell tenni, ahogy ezt a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja közzétette.
Az európaiak nagy többsége hisz a tudomány előnyeiben – derül ki az Eurobarométer legutóbbi felméréséből. Ugyanakkor a válaszolók zöme azt szeretné, ha ezek az előnyök igazságosabban oszlanának el, és az is kiderült, hogy az emberek óvatosak a tudomány esetleges negatív hatásaival kapcsolatban.
A tudományhoz az emberek nagy többsége pozitív hatásokat társít
A 27 uniós tagállamban, a Nyugat-Balkánon, Törökországban és az Egyesült Királyságban végzett, február 3-án közzétett felmérés szerint 10-ből több mint 8 polgár (83 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a tudomány és a technológia általános hatását pozitívnak tartja.
Kétharmaduk (67 százalékuk) szerint a tudomány és a technológia javítja az emberek életét, könnyebbé, egészségesebbé és kényelmesebbé teszi azt. A válaszolók szerint a technológiának mindenki számára előnyösnek kell lennie.
A több kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a polgárok azt szeretnék, ha a tudomány befogadó lenne, és a lehető legtöbb ember javát szolgálná úgy, hogy közben a kutatásba is bevonnák őket.
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos a nemek közötti egyenlőség fenntartása a tudományban és a technológiában, 69 százalékuk úgy vélte, hogy ez segítene abban, hogy igazságosabb és egyenlőbb társadalomban éljünk, 63 százalékuk pedig azt mondta, hogy ez javítaná a kutatás eredményeit.
A válaszadók többsége hangsúlyozta a tudománynak a fiatalokra gyakorolt várható pozitív hatását is: 68 százalék szerint a tudomány több lehetőséget teremt a jövő generációi számára, 61 százalék szerint pedig felkészíti a fiatalokat arra, hogy tájékozott állampolgárokként cselekedjenek.
A megkérdezettek 77 százaléka szerint a kutatásnak minden embercsoport igényeit figyelembe kell vennie munkája során, míg 72 százalékuk szerint a kormánynak felelősséget kell vállalnia azért, hogy az új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek.
A közpénzből fizetett kutatások eredményei legyenek nyilvánosak
A választ adók 63 százaléka vélekedett úgy, hogy „a laikusok bevonása a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe biztosítja, hogy a tudomány és a technológia megfeleljen a társadalom igényeinek, értékeinek és elvárásainak”.
Hasonló igény fogalmazódott meg akkor, amikor a válaszadók túlnyomó többsége (80 százalék) úgy véli, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni az interneten.
Ez egyébként összhangban van az EU által támogatott nyílt tudomány koncepciójával, amely a tudás korai és nyílt megosztását, valamint a tudományos publikációkhoz és kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférést szorgalmazza minden közfinanszírozott kutatás esetében.
A Horizont 2020 keretprogramban ennek megfelelően a 2014-es 65 százalékról 2019-re 86 százalékra ugrott a nyílt hozzáférésű publikációk aránya a 2023-as hivatalos értékelő jelentés szerint. A Horizont Európa keretében a kedvezményezetteknek azonnali nyílt hozzáférést kell biztosítaniuk tudományos publikációikhoz.
Csak kevesen bíznak a mesterséges intelligenciával végzett kutatásokban
Ami a mesterséges intelligencia (AI) gyorsan növekvő alkalmazását illeti, a válaszadók fele (50 százaléka) úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia előmozdíthatja a tudományos felfedezéseket az olyan súlyos kihívásokat jelentő tudományos felfedezéseknél, mint az éghajlatváltozás és a betegségek.
A válaszadóknak ugyanakkor mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy bízik a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott tudományos kutatásokban és felfedezésekben, míg egynegyedük (25 százalék) egyenesen bizalmatlan az ilyen típusú kutatásokkal szemben.
Mintegy 58 százalékuk aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a tudományos alkalmazások veszélyeztethetik az emberi jogokat.
