fbpx

Az intenzív növekedés a fejlődés kulcsa

A magyar gazdaság 2013-tól kiemelkedő extenzív növekedést mutatott intenzív jegyekkel. A fenntartható felzárkózáshoz azonban át kell állni egy lényegében teljesen intenzív növekedési modellre, amelyhez az intenzív tényezőkben jelentős előrelépés szükséges – írja az MNB honlapján megjelent elemzésében Szentmihályi Szabolcs

Míg az elmúlt időszakban a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményei – melyek esetén Magyarország az EU éllovasai között szerepelt – jelentős többségében olyan tényezőkhöz voltak köthetőek, amelyek a növekedés extenzív (azaz mennyiségi) oldalához kötődnek (beruházási ráta, foglalkoztatás).

Előretekintve ugyanakkor az extenzív oldalon korlátokba ütközünk, így az intenzív tényezőkben való jelentős előrelépések teremthetik meg a tartós gazdasági növekedést.

Azok a növekedést meghatározó tényezők, melyekben EU-s összehasonlításban a legnagyobb tér a fejlődésre, szinte kivétel nélkül az intenzív (azaz minőségi) tényezőkhöz kapcsolódik (immateriális beruházások, munkatermelékenység, oktatás, egészségügy, digitalizáció, felsőoktatási K+F kiadások, energiahatékonyság).

A legjobb eredmények az extenzív oldalt mutatók esetében vannak

Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy hazánk növekedési képességét meghatározó egyes mutatók esetén hol helyezkedik el az Európai Uniós rangsorban.

Összesen 60 mutató aktuális szintjét, illetve a 2012-től vett időbeli változását együttesen elemeztük, és soroltuk be 6 csoportba az EU-s rangsorban elfoglalt helyezések alapján. Vizsgálatunk szerint a legjobb teljesítményt jellemzően extenzív oldali mutatók esetén értük el, míg a leginkább fejlesztendő területek jellemzően intenzív oldali mutatóknál azonosíthatóak.

Hat csoport

  1. Csúcsteljesítmények: azon mutatók melyek esetében mind az aktuális szintjében, mind annak időbeli változásában az EU-s rangsor élén szerepelünk. Legfontosabb mutatók: nemzetgazdasági beruházási ráta, építési beruházások, gépberuházások, foglalkoztatottsági ráta, szélessávú internet hozzáférés.
  2. Felzárkózás a középmezőnybe: az elmúlt évtized időbeli változása kedvező, a rangsor első felében szerepelünk, és ezzel a mutató szintjében már az EU-s középmezőnybe kerültünk. Legfontosabb területek: alacsony képzettségűek foglalkoztatottsági rátájának változása, hálózati infrastruktúra fejlettsége, kkv-k száma a lakosság arányában, PISA-tesztek eredménye, e-közszolgáltatások felhasználói.
  3. Előrelépés, de hosszú még az út: azon tényezők, ahol a dinamikában a rangsor elején vagyunk, de szintben még a végén szerepelünk, így még további javulásra van szükség. Legfontosabb mutatók: átlagbér, vállalati hitelállomány, digitális technológiák vállalati integrációja, internetes bankolás elterjedtsége, adóék az átlagkeresetnél.
  4. Kiemelten fejlesztendő területek: ahol mind a mutató szintjében, mind az időbeli változásában az EU-s rangsorban hátul szerepelünk. Itt különösen fontos aktív gazdaságpolitikai beavatkozás. Legfontosabb területek: nemzetgazdasági munkatermelékenység, élelmiszeripari munkatermelékenység, általános nemzetgazdasági digitalizáltság, online képzésben résztvevők aránya, lakosság digitális készségei, energiaintenzitás, megújuló energia aránya, GDP-arányos felsőoktatási K+F kiadások.
  5. Lecsúszóban a középmezőnytől: azon mutatók, ahol szintben a középmezőnyben szerepelünk, de a dinamika alapján a rangsor végén. Legfontosabb változók: öntözött területek aránya, immateriális beruházások.
  6. Meg kell őrizni előnyünket: ahol a mutató szintje alapján a rangsor élén tartózkodunk, de elmúlt évtized változásában a rangsor második felében szerepelünk. Legfontosabb változók: GDP-arányos állami családtámogatások mértéke, gazdasági összetettség mutató.

Muszáj a minőségi tényezőkre helyezni a hangsúlyt

A fenntartható felzárkózáshoz a fejlődés minőségi tényezőinek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 

A mennyiségi mutatók sokat javultak az elmúlt évtizedben, de ezért, illetve a törvényszerű korlátok miatt ezekben már mérsékelt a növekedési potenciál. Ezért a legnagyobb növekedés a ma még átlag alatti teljesítményt nyújtó gazdasági területekből és tényezőkből eredhet. A gazdaságpolitika szempontból a legsürgősebb beavatkozási pontok a „Kiemelten fejlesztendő területek”, illetve a „Lecsúszóban a középmezőnytől” csoportok területei, amelyek jelentős többsége intenzív oldali növekedési tényező, így fontos a gazdaság minőségi mutatóinak további fejlesztése.

Az egyes mutatókban elért magyar helyezések EU-s összevetésben

Az egyes mutatókban elért magyar helyezések EU-s összevetésbenForrás: MNB-gyűjtés

További hírek