Az okos fésű is egy új magyar találmány – mondja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a tudás.hu-nak

Idén három magyar vállalat került fel a Deloitte leggyorsabban fejlődő technológiai cégeket rangsoroló listájára
2020-08-12
Változóban az online vásárlás: új technológiával fejlesztenek a webshopok
2020-08-13
Show all

Az okos fésű is egy új magyar találmány – mondja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a tudás.hu-nak

A magyar feltalálókat a kényszer is inspirálja. Ez látható abból, hogy az első negyedévben 20 százalékkal nőtt a hazai szabadalmi bejelentések száma és ezek egy része a járványhoz köthető. Jó hír az is: a válsághelyzetben a szabályozás másoknak is lehetővé teszi majd az oltalommal védett vírus elleni vakcinák, szerek gyártását. Ezekről is beszélt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a tudas.hu számára adott interjúben.

Igaz-e az a közkeletű állítás, hogy a magyar ész kiemelkedő és ez a találmányok statisztikájában is megnyilvánul?

Való igaz, hogy a magyar emberek rendkívül találékonyak, számtalan kutatás-fejlesztéssel foglalkozó sikeres cég működik az országban, melyeknek köszönhetően kiemelkedő találmányaink vannak. Emellett fontos az ország gazdasági helyzete, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország soha nem látott mértékű forrást nyújtson kutatás-fejlesztési projektekre. Ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy egy értékes találmány a fiókban végezze. Fontos feladatunk megmutatni a vállalkozásoknak, hogyan kereshetnek pénzt az ötletükkel. Viszont észben kell tartani, hogy ha valamit oltalom alá helyeznek, az még nem jelent garanciát a sikerre. Egy 1700, nagy-, közepes és kis hazai cég, egyetem, valamint kutatóintézet bevonásával készített felmérés alapján – amely a lefutott K+F+I projektjeiket vizsgálta – kiderült, hogy a támogatások ellenére közülük alig több mint 450-en jutottak el a gyakorlati hasznosítás fázisába, vagyis csaknem 1300 eredmény (még) nem jelent meg a piacon, nem hasznosította senki. Ezért is nagyon fontos feladat a kutatás-fejlesztés ösztönzése mellett szemléletformálással, oktatással és a megfelelő szereplők összekötésével segíteni az érintetteket, hogy eredményesebben tudják piacra juttatni a fejlesztéseik eredményeit. Ennek egyik eszköze lehet az iparjogvédelem. Büszkén mondhatjuk, hogy 2019-ben hosszú évek után ismét nőtt a hazai szabadalmi bejelentések száma.

Milyen a magyar szabadalmak jellege szakterület és a feltalálók besorolása szerint?

Mind a nemzeti úton megadott, mind a Magyarországra kiterjedő hatályú európai szabadalmak között is magasan kiemelkedik a gyógyszeripar, de a gépelemek, a vegyipar és a műszeripar is jelentős súllyal szerepel. Az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések benyújtói között több mint 60 százalékban magánszemélyek szerepelnek, míg a külföldi, de Magyarországon oltalmat szerezni kívánók között éppen fordított arány figyelhető meg a cégek és intézmények javára.

Mennyire figyelnek a hazai cégek a K+F tevékenységen belül a szabadalmakra?

A hazai cégek egy része még nem minden esetben rendelkezik kellő iparjogvédelmi tudatossággal, ezért az SZTNH nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra és az oktatásra a középiskolás korosztálytól az egyetemeken át egészen a kis- és középvállalkozásokig. Fontos, hogy az érintettek minél szélesebb körben ismerjék meg, milyen előnyeik származnak abból, ha a különböző ötleteiket a lehető legátfogóbban helyezik oltalom alá. Az oltalomszerzés sokszor marad el anyagi okokból is, ugyanis hiába van egy vállalkozásnak oltalmazható megoldása, ha a megfelelő lépéseket a költségekre hivatkozva nem teszi meg. Erre adhat megoldást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) nemrég meghirdetett pályázata, amivel a vállalkozások anyagi támogatást kaphatnak a hazai és a külföldi iparjogvédelmi oltalom megszerzéséhez.

Hogy áll az európai közös szabadalom bevezetése és miképpen változott a hazai szabadalmi aktivitás az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozásunk óta?

A ténylegesen közös európai szabadalomnak tekinthető „egységes hatályú európai szabadalom” ma még nem szerezhető meg, bevezetése jelenleg folyamatban van. Regionális, azaz az európai országok egy részére kiterjedő szabadalmi oltalmat az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül lehet szerezni, de ez nem nyújt automatikus oltalmat Európában. Minden egyes országban, ahol szeretnék érvényesíteni ezt a szabadalmat, hatályosítani kell a megszerzett oltalmat, így Magyarországon is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a nemzeti és az európai oltalomszerzés nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő lehetőségek és minden egyes találmány esetében célszerű mérlegelni, melyik országokat kívánja a bejelentő a szabadalmi oltalommal lefedni, annak fényében, mely piacokat szeretné megcélozni. A 2003. január 1-jei, Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozásunk eredményeként a magyar nemzeti szabadalmi bejelentések száma csökkent, mivel a korábban közvetlenül nálunk megjelenő külföldi bejelentők most az Európai Szabadalmi Hivatalnál jelentenek be és Magyarországon csak hatályosítanak. Ugyanakkor megfigyelhető egy növekedési trend a hazai eredetű és Magyarországra kiterjedő hatályú európai szabadalmak terén. Külön figyelmet érdemel, hogy számos európai szabadalom feltalálói egyre inkább nemzetközi alkotó team-eket hoznak létre, így a magyar feltalálók is folyamatosan növekvő arányban veszik ki részüket ezekből a csapatokból.

A járványnak volt és lesz-e hatása a találmányokra?

Az idei első negyedéves adatok alapján a tavalyi év hasonló időszakához képest a szabadalmi bejelentések száma mintegy 20 százalékkal nőtt, ezek egy része a járványhoz köthető.  A legismertebb a hírekből ismert, a COVID-19 miatt kifejlesztett lélegeztetőgép, ami szintén szabadalmaztatás alatt van. A statisztikákból is látszik, hogy a járványügyi helyzet számos cég innovativitását megmozgatta. Ez a jövőre nézve jó jel lehet és hozzájárulhat a hazai innováció növekedéséhez. Látszik, hogy a magyar feltalálói szellemet a kényszer is gyakran inspirálja, ugyanakkor az a célunk, hogy ne csak a veszélyhelyzetekben, hanem azon kívül is egyenletes teljesítményt nyújtsunk ezen a területen.

Egy világjárvány idején sokszor felmerül a gyógyszerek, vakcinák szabadalmi joga, ami nehezítheti az életmentő újdonságokhoz való hozzájutást. Mi lehet erre a megoldás?

A lokálisan, különösen a gazdaságilag fejletlenebb országokban felmerülő közegészségügyi problémák enyhítésére (tipikusan ilyen a HIV-fertőzés, a malária stb.) már 2006 óta Európai Uniós rendelet teszi lehetővé, hogy ilyen esetekben úgynevezett kényszerengedéllyel a szabadalmi jogosulton kívül más is előállíthassa a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszert. A koronavírus-járványt megelőzően is voltak már törekvések, hogy pandémia esetén hogyan lehetne a szabadalmasok jogainak észszerű korlátozásával elősegíteni az érintettek gyógyszerellátását. A mostani járvány ezt a folyamatot világszerte felgyorsította és Magyarországon is megszületett az a jogszabályi háttér, amely egészségügyi válsághelyzetekben lehetővé teszi a belföldi szükségletek kielégítését. Ez a szabályozás egészségügyi termékek esetében lehetővé teszi, hogy a szabadalom tulajdonosán kívül más is gyárthassa a válsághelyzetben létfontosságú egészségügyi termékeket – a szabadalmasnak fizetett megfelelő díj ellenében. Az ilyen közegészségügyi kényszerengedély megszerzésének szigorú jogszabályi feltételei vannak, ami garanciális jelleggel bír mind a társadalom, mind pedig a szabadalom tulajdonosa felé.

Hogyan zajlik a szellemi tulajdon kiszivattyúzása Magyarországból és mit lehet tenni ellene?

Több mint ötven olyan cég van Európában, amelyik szellemi tulajdonjogokkal kereskedik. Ezek a cégek kutatás-fejlesztési intézményektől néhány tízezer euróért felvásárolják a jogokat, amiket jellemzően Ázsiában vagy az Egyesült Államokban szabadalmaztatnak, majd eladják több millió euróért, holott ezt az intézmények is megtehetnék. Sajnos, a magyar vállalatok még nem elég tudatosak a szellemi tulajdonuk védelmét illetően, pedig Magyarországon külön segítség, hogy az NKFIH pályázata a külföldi szabadalmazáshoz is jelentős anyagi támogatást nyújt. Fontos tehát, hogy a vállalatok, intézmények növeljék iparjogvédelmi tudatosságukat, hiszen az a magyar vállalkozás, aki nem szerzi meg a megfelelő oltalmakat, akár több tízmillió forinttól is eleshet.

Milyen a női feltalálók aránya, hányan voltak az elmúlt időszakban a férfiakhoz képest? Mit lehet tenni arányuk növelésére és tesznek-e ezért valamit?

Az utolsó felmérés 2015-ben készült, amikor a hivatal felmérte a feltalálók között a nemek arányát. 2015-ben a magyar feltalálók 52 százaléka volt férfi, 32 százaléka férfiakból álló csoport, 11 százalékuk egyéni hölgy feltaláló, 5 százalék vegyes férfi-női csoport volt. Olyan szabadalmi bejelentés nem érkezett, ahol csak hölgyek voltak a csoportban. Érdekesség, hogy a legnőiesebb szakterület 2010 és 2015 között Magyarországon a mikrostrukturális és nanotechnológia volt, amit a biotechnológia és a szerves kémia követett. A hölgyek legritkábban a telekommunikációban, digitális kommunikációban, gépelemeknél, méréseknél, villamos berendezésekkel kapcsolatos feltalálásoknál vettek részt a kutatásban. Ahhoz, hogy több nő legyen a feltalálók között egy szélesebb szemléletformálásra van szükség. Mi az SZTNH részéről rendszeresen tartunk előadásokat egyetemeken, fiatal és régebb óta aktív vállalkozóknak, hogy minél több embert elérjünk, így próbáljuk a hölgyeket ugyanúgy bevonni, mint az urakat.

Mi volt az a szabadalom, aminek személy szerint a legjobban örült, és az, ami a legjobban meglepte?

A legmeglepőbb régi szabadalom talán Karinthy Frigyes oktatási céllal készült felfújható léggömbje volt. De ma is vannak nagyon izgalmas szabadalmak, mint például az okos fésű, aminek a sörtéiben érzékelők vannak, amik fésülésnél szkennelik a fejbőrt és a hajat. Így a fodrász telefonján egy applikációban megjelennek a vendég hajára vonatkozó információk, például, hogy mennyire vízhiányos, milyen samponra, balzsamra, vagy éppen hajpakolásra van szüksége. Ettől kezdve pedig a fodrászunk nem csak az eddig ismert funkciót tölti be, hanem adatgazda is lesz, – ami komoly GDPR feladatokkal jár – fontos beszállítója lesz a szépségiparnak és a kozmetikai cikkek gyártóinak.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?