Hívogató a 13 ezer négyzetméteres, példásan gondozott park a budapesti Szabolcs utcában. Mellette a 2020-ban átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) forintban kifejezhetetlen értékeket őriznek és gondoznak, a magyar kultúra közös kincseit:a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria, valamint a Néprajzi Múzeum műtárgyait. A tudas.hu számára Kónya Béla igazgató mutatja be az intézményt. 

A három részből (OMRRK, KEMKI, valamint a Konferencia központ szerepét betöltő C épületből) álló, mintegy 40.000 négyzetméteres múzeumi komplexum legnagyobbika a raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek helyet adó korszerű OMRRK épület. A térszint alatt négy, felette pedig három szinten nyújt korszerű és biztonságos körülményeket. A Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria műtárgyait befogadó világszínvonalú intézményben Kónya Béla, az OMRRK igazgatója kalauzol.

Kónya Béla

Milyen szakmai újdonságok találhatók itt?

Korábban a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó, nagyjából 300 négyzetméter alapterületű restaurátor műhely a Szondi utcai könyvtár legfelső emeletén működött, jobbára csak szükségmegoldásokra alkalmasan. Itt a három festőrestaurátor, (valamint a többi hét kő, fém, fa, papír, szilikát, díszkeret, vagy kortárs műtárgyakra specializálódott) műterem mindegyike egyenként ilyen nagyságú, a felszereltségük pedig megfelel a mai kívánalmaknak, nemzetközi téren is egyedülálló infrastruktúrával. Létrejött egy önálló diagnosztikai osztály, amely elsősorban a műtárgyak vizsgálatával foglalkozik, kiemelten a festett tárgyak rétegeinek elemzésével.

A restaurátorok technikája még a festék alá is belát

Ez roppant tudományosan hangzik.

Mert az is, interdiszciplináris kutatómunka folyik. Feltárhatók akár egy vászonra, akár egy fatáblára készült kép festék- és alapozórétegei, ezzel hozzájárulhatunk egy-egy mű keletkezéstörténetéhez. A multispektrumú fotográfiai vizsgálatokhoz kiépített műhelyben lehetőség nyílik a műtárgyak röntgen, UV (ultraviola), IR (infravörös) és látható (VIS) tartományokban történő elemzésére, továbbá egyéb lumineszcencia alapú vizsgálatára is.

Forrás: OMRRK

Ezekkel az eljárásokkal képesek vagyunk belátni még a festék rétegek alá is, számos esetben a művész által létrehozott úgynevezett alárajzot is megismerhetjük. A művek lakkfelülete alá betekintve rétegről-rétegre vizsgáljuk a korábbi kiegészítések nyomát, sérüléseket, esetleges elváltozásokat. Ez azért lényeges, mert a restaurálás alapvető feltétele, hogy az eredeti állapothoz hasonlóra hozzuk a képet, és az eredmény hosszú távon megőrizhető legyen. Rendelkezésünkre áll két röntgenfluoreszcens spektrométer is (XRF készülékek), egy kézi hordozható és a Bruker gyártmányú M6 Jetstream elnevezésű MA-XRF berendezés.

A Szépművészeti Múzeum mintegy 130 ezer műtárgyat tartalmazó gyűjteményének darabjai folyamatosan költöztek be az OMRRK raktári bázisába.

A központhoz tartozik a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Vasarely Múzeum és a Zichy Emlékház állományvédelmi feladatainak ellátása is. Az OMRRK földalatti szintjein lévő raktárak a műtárgyvédelmi szempontból leginkább optimális környezeti paramétereket (kontrollált hőmérséklet, páratartalom, fénymentesség és szennyeződéstől mentes levegő) biztosítják. Fontos a károsító tényezőket megelőzni. Az épületben Honeywell digitális vészjelző épületfelügyeleti rendszer működik, amely annyira érzékeny, hogy egy páralecsapódásból keletkező parányi vízcsepp esetén is riadót fúj az őrség számára. A takarítók a műtárgyak környezetében nem használhatnak vegyszeres felmosást, mert a kémiai anyagok párolgása is károsítóan hatna. A nedves felmosás viszonylag ritkán fordul elő, mert az hirtelen megnövelné a páratartalmat. Egyébként az épületben állandóan 50 százalékos a relatív páratartalom, 18-20 °C fok a hőmérséklet, a folyamatot központi légtechnikai rendszer szabályozza, amely nemcsak porszűrőkkel tisztítja, hanem UV sugárzással csírátlanítja is a levegőt. Fontos tervezési szempont volt, hogy a restaurátor műtermek ablakai északi tájolásúak. Ezek, és a mennyezeti felülvilágítók adják a természetes erős fényt, amire a munkához szükség van, de a direkt napsugárzást kizárjuk, mert az károsító tényező lenne. Beszereztünk műtermenként mintegy 20-20 úgynevezett restaurátori operatív lámpát, amelyek LED fényforrással működnek, 5 ezer Kelvin fok színhőmérsékleten, ez olyan színhőmérsékletű fény, ami nem torzítja a színárnyalatokat.

A művészekre jellemző anyagokat ujjlenyomatszerűen azonosítják    

Hogy toboroztak olyan csapatot, amelynek tagjai mélyen elkötelezettek a művészet iránt, de a modern technikát, az új kutató eszközöket is professzionálisan tudják használni?

Restaurátorokat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) képeznek. Én például kőszobrász restaurátorként végeztem. Már 14 évesen elhatároztam, hogy szobrokkal szeretnék foglalkozni. Azt azonban tudtam, hogy az önálló alkotáshoz nincs bennem elég erő. A Ludwig Múzeumban 2006-ban kezdtem, ott 2020-ig a kortárs műalkotások körében a digitális médiaművek gondozása, restaurálása irányába tettem jelentős lépéseket. Nos, az egyetemi hallgatók többsége a számítógépes, illetve mikroszkópi technikák használata révén már érzékeny az újfajta diagnosztikai módszerek iránt. Az országban erre csak kevés lehetőség volt, különböző, például orvostudományi vagy műszaki egyetemekkel együttműködve lehetett megvalósítani ilyen vizsgálatokat. Az OMRRK megépülésével azonban nemzetközi színvonalra került a műtárgyvizsgálati eljárás. Nemrég meglátogattak bennünket a Bécsi Képzőművészeti Akadémiáról. Elismerték: míg eddig ők jártak előttünk ezen a területen, a mi intézményünk most óriási lépéselőnyt szerzett. Egyébként nemcsak Bécshez képest!

Forrás: OMRRK

A nagy európai múzeumszakmai központok fejlesztési hullámában az OMRRK az egyik élharcos: alapterületét és tárolókapacitását tekintve az egyik legnagyobb, komplexitása pedig a Louvre és a Rijksmuseum fejlesztésével vetekedő mértékű. A restaurátor kollégák folyamatosan képzik magukat. Az egyetemről kikerülve a diagnosztikai vonalat erősíti Varga Tímea, aki e témakörben szerezte a doktori fokozatát, diplomáját. A Szépművészeti Múzeum és az MKE együttműködése alapján dr. Galambos Éva, a Képzőművészeti Egyetem diagnosztikai egységének kialakítója segített nekünk az itteni laborok megtervezésében. Horváth Mátyás doktori hallgató már az egyetemi évek alatt elkötelezett volt a röntgen és fotódiagnosztikai eljárások iránt, így került hozzánk, egyebek között azért, hogy a beszerzendő eszközök specifikációjának összeállítását elkészítse. Korábban külső munkatársként foglalkoztattuk May Zoltán (PhD) vegyészt, aki a diagnosztikai kutatások jeles szakértője. (Szakterülete: régészeti anyagok kémiai összetételének és ezzel együtt provenienciájuk, eredetük vizsgálata, művészeti alkotások, festmények vizsgálata, pigment anyagok kémiai elemzése, jellemzése.) Részmunkaidős munkatársunk lesz a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karáról dr. Kopecskó Katalin vegyészmérnök, akinek sok éves tapasztalata van a diagnosztikai feladatok megoldásában. Feladata főként a diagnosztikai vizsgálatok és folyamatok összefogása lesz. A diagnosztikai eszközök segítségével olyan adatbázist építhetünk, amely a művészekre jellemző anyaghasználat szerint, kvázi ujjlenyomatként azonosíthatóvá teszi az alkotásokat.

Az intézmény raktára Forrás: OMRRK

Önök nem foglalkoznak eredetiség megállapítással, hanem egy-egy műtárgy eredetének történetét tárják fel. A többi a művészettörténész dolga.

A restaurálás és konzerválás manapság igen összetett tevékenység. Ahogy a nagyvilágban, nálunk az OMRRK-ban formálódik egy újfajta restaurátori szakma, amely több tudományágat kapcsol össze, diagnosztikai és elemanalitikai módszerekkel dolgozik, úgy is nevezik nemzetközileg: science conservator. Közben szellemében megőrzi a kézműves hagyományt, a művészi készséget és alkotói képességet, de egy restaurátor sosem változtathat meg egy műtárgyat. Fontos még, hogy minden egyes restaurálásnak visszafordítható folyamatnak kell lennie. Egy olaj-vászon kép sérüléseit, hiányait úgy lehet csak pótolni, hogy a sérült felületre előbb egy később eltávolítható lakkréteg kerüljön. Ha többször javították, akkor minden egyes kiegészítést, javítást célszerű eltávolítani. Így visszafejthető az eredeti állapotig a mű története, ez előkészíti a múzeumi szakemberek, művészettörténészek számára a döntést, egyúttal hosszú távon megoldja a konzerválást.

A Leonardo rajzot sötétben kell pihentetni

Ezen a tavaszon két nagyszerű, egymással diskuráló magyar anyagból nyílik kiállítás. A Szépművészeti Múzeumban Csontváry Kosztka Tivadar, a Nemzeti Galériában Gulácsy Lajos alkotásai láthatók. Látunk-e olyan képeket, amelyek megjárták az említett restaurátori műtermeket?

A Gulácsy tárlat számos képe restaurálás előtt diagnosztikai vizsgálaton is átesett. Ugyanígy a Csontváry Önarcképét is diagnosztikai vizsgálat után restaurálták a kollégák, hogy amint a Gulácsy anyag, ez is teljes fényében kerüljön a látogatók elé, a két kiállítás minden műtárgyát hiteles verzióban ismerhessék meg a nézők. Ebben az évben egyszerre ezer műtárgy restaurálása folyik. Általában az adott kiállítás anyagának felkészítése élvez prioritást, de előfordul, hogy egy időszerű kutatási témához, például a Rippl-Rónai vagy Szinyei Merse életmű vizsgálatához vesszük sorra a műtárgyakat. Kapcsolódtunk a rendkívül sikeres Bosch kiállítás előkészítéséhez is.

El Greco szenzációs Gonzaga Szent Alajos portréját is itt hozták méltóképpen kiállítható állapotba?

A festmény eredeti díszkeretének konzerválását és esztétikai helyreállítását mi készítettük el.

Ha egy kiállításra páratlan értékű, híres gyűjteményből kölcsönzött műalkotás érkezik, a kicsomagolásnál restaurátor is mindig jelen van?

Természetesen igen. A kölcsönzési folyamat szinte első pillanatától bevonják a múzeumok a restaurátorokat, például azért, hogy kiderüljön, egy műtárgy egyáltalán mozgatható-e sérülésmentesen. A grafikáknál pedig segítünk eldönteni, milyen körülmények között, milyen megvilágításban és mennyi időre lehet a műveket a nyilvánosság elé vinni, hiszen rendkívül fényérzékeny alkotásokról van szó. A meghatározott kölcsönzési idő elteltével raktárban, sötétben kell pihentetni őket. A Szépművészeti Múzeumban őrzött Leonardo rajz, a Vörösalakos férfi ilyen, különlegesen érzékeny darab. A restaurátor, ha szükséges, mint “kurír”, hírvivő kíséri útján a műalkotást. Bár a Covid ebben hozott némi változást, digitális eszközökkel, webkamerával ezt a távolból is meg lehetett oldani. Ám a személyes jelenlét a kapcsolatok szempontjából mégis igen hasznos. A restaurátornak komoly a szerepe a becsomagolástól a kicsomagolásig, továbbá az installáció, tehát a kiállítótérben való elhelyezés mozzanatait is figyelemmel kíséri. Egy telefonhoz hasonló okos műszerrel meg tudjuk mérni a kiállítóhely pára, hőmérséklet és fényviszonyait, sőt azt is, hogy érheti-e a helyszínen káros, pl. UV sugárzás az alkotást. Nélkülözhetetlen eszköz a fényképezőgép, a munkatársak folyamatosan dokumentálják a műtárgyak állapotát.

Forrás: OMRRK

Mekkora a kapacitásuk? Ha egy másik múzeum bajba kerül, tudnak-e segíteni?

Függetlenül attól, hogy valamely intézménnyel van-e élő együttműködési szerződés, a muzeológus munkatársak, restaurátorok támogatják egymást. Közös fejtöréssel megtárgyalják, egy vészhelyzet hogyan hárítható el, mi módon lehet a kármentesítésben is segíteni. A baráti, szinte testvéri kapcsolat nemzetközileg is jól működik, szerintem ez hasznos és elvárható. Nemrég Selmecbánya belvárosában tűz ütött ki. Az ott lévő nagy közgyűjteményt, amelyben számos MS mester táblát és szobrot őriznek, szerencsére nem érte kár. A tárgyakat ki kellett menekíteni, de az oltás következtében a belső tér nedves maradt, oda a művek egyelőre nem kerülhetnek vissza. Mi fölajánlottuk, hogy abban a pillanatban, amikor ők igénylik, két restaurátor munkatársunk személyes közreműködésével készen állunk segíteni.