Birodalmat alapított és az öröklétet kereste – Kínai agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumban

Csin Si Huang-ti, Kína első császára (uralkodott Kr. e. 221-210) egész életében kutatta/kerestette a halhatatlanság elixírjét. Valószínűleg a halálát is ez a keresés okozta. A varázsitalok többsége higanyt is tartalmazott, ami mérgező lévén, épp ellentétes hatást keltett: Csin Si Huang-ti 50 évesen elhunyt. Uralkodói tettei azonban császári birodalommá emelték Kínát. Jelentőségét Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. A kurátorral, Fajcsák Györgyi sinológussal beszélgetett a tudás.hu.

Fajcsák Györgyi

Miről szól az öt elem tana, amivel a kiállítás első részében ismerkedhetünk meg? 

Az öt elemhez (tűz, víz, fa, föld és víz) társíthatjuk az égtájakat, a színeket, a jin és jang karaktert. Ennek megfelelően osztottuk szét az észak-dél-kelet-nyugat és a közép ötösségét a térben.

A szertartási edényeket is ennek megfelelően osztottuk el. Egy táblázat a falon arról szól, hogy milyen típusai vannak a szertartási edényeknek: étel-, illetve italáldozatosak.

Az ősöknek bemutatott áldozat volt az ókori Kína legfontosabb áldozata, hiszen ők biztosították a jelenben élők prosperitását. Ez a kínaiaknál a mai napig megvan az, hogy az ősök, az elhunytak és az élők szerves egységet alkotnak, ugyanannak a világnak a két felét jelenítik meg. A bronz szertartási edényeken kívül a falon – mint a másik szakrális anyag – jade tárgyak láthatók. Az öt elem tana azt is jelenti, hogy az öt érzéket is bevonják a figyelmükbe, a tapintás, a látás, a szaglás, a hallás, az ízlelés mind a megismerés alapvető eszközei. https://hoppmuseum.hu/

50 négyzetkilométeren 700 ezer munkás készítette

A Csin dinasztia alapítója Csao Cseng néven született, 13 évesen kerül trónra, miért és mikor változott meg a neve?  

Több kínai fejedelemséget legyőzve királyként nagyon gyorsan emelkedett. Krisztus előtt 221-ben fölvette a császári címet, ettől kezdve nevezte magát Csin Si Huang-ti-nek. Császárként szoktuk fordítani, de a kínai felfogásban sokrétűbb a fogalom: lehet például minden irány és minden terület ura. Nagyságát jelzi az itt bemutatott terepasztal, ez sírkertjének makettje, amin nagyon jól kivehetők azok a részek, amiket eddig föltártak. Lényegében idén 51. éve, hogy ezt a terepet ássák a kínai régészek. Város méretű, mintegy 50 négyzetkilométernyi területről beszélünk, elképesztő dimenziókat látunk, az irodalom szerint egykor mintegy 700 ezer ember dolgozott az építésén. 1974-ben, a kínai kulturális forradalom idején, a hihetetlenül nyomorúságos, elképesztően nehéz körülmények között élő helybéli parasztok kutat akartak ásni, és véletlenül emberarcokat mutató figura darabokra leltek. Hatalmas félelem szállta meg őket. Később mégis elkezdődhetett az anyag feltárása. Középen vörös piramisként a császár a sírja látható, attól másfél kilométerre keletre fekszik az a három meghatározó sírárok, amiből a terrakotta hadsereg katonái származnak.

A császár ma is a sírban nyugszik? Egyedül?

Feltehető. A sírhalmot, amelyhez négy irányból ún. lélek út vezet, nem bontották fel, a kínai régészeknek nincs is szándékukban föltárni, nem bolygatják a halottak szellemeit.

Ellenben a halom környezetében több mint 600 sír felszínre került. Azok az anyagok, amiket mi itt most bemutatunk, azokból származnak.

A sír melletti maketten ezeket külön is megjelöljük, például a piramis nyugati oldalán, egészen a sír tövében van a császári kocsik sírja. Az eltemetett kocsik másolatát állíthattuk csak ki, minthogy a kocsik nem jöhetnek ki Kínából, még Hsziant sem hagyhatják el, a kínai szakemberek az egyik legértékesebb leletegyüttesnek tartják őket.

A kópiák híven ábrázolják a császári díszmenetek jellegzetes kocsijait, egy nyitottat és egy zártat. Zártban utazott a császár országjáró útjain, óriási inspekciós utakat tett, a birodalma széléig is elment, ahol áldozatokat mutatott be. A nyitott kocsin rendszerint valamelyik magas rangú elöljáró utazott.

Érdemes megnézni a részleteket, a kocsik eredetileg textillel borítottak, lakkozott és bronz díszekkel, aranyozott lószerszámokkal voltak díszítve, s a hatalmi reprezentáció részei voltak. Az uralkodói pompát Csin Si Huang-ti igyekezett a földalatti sírjában is megmintázni, erről az első kínai történetíró, Sze-ma Csien számol be, a császári sír részleteiről azonban nem beszél.

A lovak húzta kocsi
Forrás: Szépművészeti Múzeum

Hatezer katona a földben

1988-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából már járt néhány terrakotta katona a fővárosban. Ebben a kiállításban már fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek. Hogyan? 

Hatalmas dolog, hogy ma csaknem 6 ezer agyag katonáról tudunk, nincs mindegyik kiállítható állapotban, és még mindig vannak a föld alatt olyan katonák, amiket elsősorban azért nem ásnak ki, mert ma már egészen másfajta régészeti eszközökkel tárják föl a területet.

A kutatók például egy inkubátorszerű üvegkalitkában dolgoznak, mert a levegővel érintkezve a szerves anyagok, textilek, festékek oxidálódnak vagy megsemmisülnek. Jelenleg német, japán és kínai technológia biztosítja azt, hogy lassabb feltárási ütemben meg tudják őrizni az anyagokat.

Érdemes megnézni, hogy a bemutatott figurákat lényegében darabokból restaurálták. Miért?

Az árkot, amelyben a katonák álltak, a temetés után nem sokkal felgyújtották. A faszerkezet, ami tartotta a hadoszlopok fölötti tetőt, rászakadt a figurákra, ezért szinte mindegyik teljesen összetörve, kisebb-nagyobb darabokban került a felszínre.

A tárlónkban három alapvető gyalogos katonatípus áll elöl, az egyik sapkát visel a varkocsán, a középsőnek a tarkójára van felfogva a varkocsa, a harmadik jobbra feltekert kontyban viseli a haját.

Mindegyik katona más és más, két egyforma nincsen, mindegyiknek egy kicsit eltérő a páncélzata. A többieknél is egészen más a nadrág vagy a harisnya, a cipő megkötése. Az első feltárt árok hadrendjét alapvetően a gyalogosok határozták meg, akik közé betettek szekérhajtókat, a kocsikat mindig négy ló húzta, a szekéren pedig a fogathajtó állt.

A fogathajtók magasabb rangú katonák, és mindig valamilyen katonai vezető is állt mellettük, hogy a gyalogos katonákat irányítani tudja. Többnyire dobokat és olyan hangszereket helyeztek a szekérre, amiknek a segítségével mozgatták a hadsereget a hadmozdulatok közben.

A vitrinben a fogathajtó mellett látható egy nagyon magas rangú katonai elöljáró, akit generálisként szoktunk aposztrofálni. Jellegzetes, hogy milyen szalagok vannak a viseletén, a mai paszományhoz lehet leginkább hasonlítani.

Gyalogos agyagkatona
Forrás: Szépművészeti Múzeum

Egy szomszédos teremben nyolc 3D másolat alak áll, ezekre lassan felkúsznak a vélhetően eredeti színek.

Teljesen magyar innováció minden elemében, ahogy megpróbáltuk a színeket a rendelkezésre álló anyagokból igen pontos képet rekonstruálva megalkotni, és ezekre az alakokra 3D-ben modellezni. Rendkívül színes és sok jelentést hordozó világot jelenítünk így meg. Azt gondolom, hogy a kiállítás elejétől érzékelhető, hogy minden egyes apró részletnek mennyire meghatározó a jelentősége abban a kínai világban, amelyik ezeket megalkotta.

A régészeti árokban álló katonák embernagyságúak, nagyjából 180-200 centi magasak. Mindegyikük teste és feje külön mozog, amikor felállítottuk az eredetieket, a fejeket külön helyeztük be a testekre. A készítés technikáiról a kínaiak úgy vélik, hogy mindegyik egyedi, a nyugati sinológusok viszont azt gondolják, hogy modulokból építették őket. Talán a legóhoz hasonló módon egy-egy törzshöz illesztették a fejet, a végtagokat, és aztán „egyénítették” az alakokat.  Gondoljuk meg, hiába épült több mint 30 évig a mauzóleum és sírkert, mégiscsak több ezer katonát kellett legyártani…

Fogathajtó
Forrás: Szépművészeti Múzeum

Feltáratlan császársír

Csing Si Huang-ti út-, vízvezeték és csatornahálózatot építtetett ki, egységesítette a pénzt. A Selyemút története már a Han-korban kezdődik. Csing-ti császár sírkertjét is egy látványos makett ábrázolja. Miben különbözik a két sírkert makett?  

Hasonló vonás, hogy a császársír nincs föltárva, viszont a sír tövéből induló árkok, amik mind a négy égtáj felé kinyúlnak a sírból, közülük jó néhány a véletlennek köszönhetően napvilágra került.

A hsziani repülőtérre vezető sztráda építése közben faldarabra találtak.

Kiderült, hogy itt rejtőzik Csing-ti sírkertje.

Itt is a középpontban van a császár sírja, közvetlen közelében van a császárné nyughelye, és nincsenek messze az ősök templomának a maradványai. A Csing-ti idejéből származó leletekből egy roppant prosperáló, békés és a gazdasági fellendülést mutató Kína képe rajzolódik ki. Már virágzott a Selyemút, amely összekötötte nemcsak a kereskedelmet, hanem a kétféle kultúrát, a keletit és nyugatit is.

A katonák páncélja
Forrás: Szépművészeti Múzeum

A Csing leletek gyöngyszemei a császár lelkét védő katonák, akiknek a viselete lenből és selyemből készült. Mivel szerves anyagból készült a katonák viselete, ezért az nem maradt fönn, a figurák félig vagy teljes egészében mezítelenek. Méretüket tekintve jóval kisebbek az agyagkatonáknál – erről Bagi Juditot, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kurátorát kérdezzük, aki rendszeresen végez terepmunkát Kínában. 

Bagi Judit

Tavaly nyáron hosszabb ideig kutattam Északnyugat Kínában, a han-kori Nagy Fal maradványai mentén máig élő településeken. Idén csak rövid időt töltöttem a még nyugatabbra lévő dunhuangi Ezer Buddha barlangszentélyeknél. Az Agyaghadsereg kiállítást a Michelangelo teremben jól kiegészíti A Nagy Falon innen és túl című anyag, amely a Kína határán élt nomád népek, köztük az ázsiai hunok jellegzetes viseleti fémvereteit (övön és ruhán viselt díszítményeit), fegyvereket, használati edényeket és lószerszámokat, kocsivereteket mutatja be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum anyagából. A gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentős anyag, s különös hangsúlyt kap a Terrakotta hadsereg kiállítás mellett, hiszen az ázsiai hunok mongol sztyeppéken fellelhető anyaga látható a tárlaton az ókori kínai fémtárgyak mellett. A kiállítás egyik sarkában berendeztünk egy kis Han-kori irodalmi-művészeti részt.

A Stern Aurél által a 20. század elején felfedezett, barlangszentélyben talált kéziratok olyan történeteket mesélnek el, amelyek a Kínai Nagy Fal északi és déli határa menti életről szólnak. Ezeket a középkori szövegeket fordítom magyar nyelvre. A kiállítás két ilyen alapszöveghez kapcsolódik, azt a két történetet emelünk ki, amelyek a kínai és az ázsiai hun nép közötti politikai, vagy diplomáciai házasságokról szólnak.

További hírek