A Szépművészeti Múzeum szeptember 22-én nyitotta meg nagyszabású Pierre-Auguste Renoir-kiállítását A festő és modelljei alcímmel, a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben. Az eddigi látogatószámok alapján ez az eddigi legsikeresebb tárlat, de melyek tartoznak az eddigi tíz legnagyobb nézőszámot vonzó kiállítás közé?

A mostani választás egy 2019-es történelmi jelentőségű gyűjtemény gyarapításhoz kötődik: a múzeum megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét, amely most két változatával együtt a fő helyen várja a látogatókat.

A több mint 70 kép szinte monografikus hűséggel tárja fel Renoir munkásságát. “Az volt a célunk, hogy a teljes életművet mutassuk be. Természetesen ez olyan hatalmas oeuvre, hogy lehetetlen volna mindent kiállítani, elvégre többezer munkát hagyott az utókorra. De mégiscsak több mint hat évtizedet ölel fel az itt látható anyag”- mondta a tudas.hu-nak Kovács Anna Zsófia, a válogatás magyar kurátora.

Aki korán kel, Renoirt lel, a Szépművészeti Múzeum ugyanis hétvégeken egy órával korábban, már 9-kor kinyit. A kiállítás január 7-ig látogatható, így esélyes, hogy talán megdöntheti vagy legalább megközelíti Van Gogh rekordját.

A múzeum TOP 10-es listáját a Van Gogh Budapesten című kiállítás vezeti. Érdemes felidézni, az évek során milyen elragadó vizuális élményekkel várta a közönséget az intézmény.

Íme a visszatekintő lista:

1. Van Gogh

A Van Gogh című anyagot 2006. 12.01 és 2007.04.01 között 483 ezren, tehát csaknem félmilliónyian látták, a nyitvatartást a nagy érdeklődés miatt két héttel meg is kellett hosszabbítani.

A kiállítás a világ 15. leglátogatottabb tárlata volt abban az évben.

A posztimpresszionista holland festő csaknem nyolcvan alkotását tekinthette meg a nagyközönség, amelyek a világ számos jelentős gyűjteményből, például az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D’Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Art-ból, és a washingtoni National Gallery of Art-ból érkeztek. A válogatásban nagy súllyal szerepelt az életmű első, hollandiai szakasza, hogy érzékeltesse a kezdeteket, majd a hirtelen kialakuló saját stílust.

2. Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa

A tárlatot 2022. 04. 09 – 2022. 07. 17. között több mint negyedmilliónyian, pontosan 252 ezren látták.

Közép-Európa valaha volt legnagyobb Bosch kiállítása, az elmúlt emberöltő legjelentősebb tárlata nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

“Bosch alkotásai csakis abban a pillanatban jöhettek létre, amikor a hitvilág még közel állt az angyalok és az ördögök létezéséhez” – hangsúlyozta Tóth Bernadett, a kiállítás kurátora. “Fél évezred alatt sem sikerült egyértelmű választ adni arra, mi a magyarázata, az eszmei forrása ennek a látomásos festészetnek. De Bosch víziója a világról velünk van “- mondta a tudas.hu-nak Baán László főigazgató -, mert olyasmit érzett meg, ami most szörnyű tragédiaként számunkra is élő valóság.”

3. Monet és barátai

Ez az anyag pontosan 250 ezer nézőt vonzott a Szépművészeti Múzeumba 2003. 12.01 – 2004. 03 15.között.

Harminchárom európai és amerikai gyűjteményből érkeztek festmények, rajzok és szobrok a bemutatóra, amelyeket a Szépművészeti Múzeum három Monet-festményével, valamint rajz- és sokszorosított grafikai gyűjteményének legszebb negyven lapjával egészítettek ki.

A mintegy huszonöt festmény közül legtöbb a normandiai tengerparton született tájkép, de szerepel a kiállításon a Gare Saint-Lazare pályaudvart (London, The National Gallery), a londoni parlamentet (Lille, Palais des Beaux-Arts), a holland tulipánmezőket (Musée d’Orsay) és a vízililiomokat (Párizs, Lycée Claude Monet) bemutató sorozat egy-egy darabja is. A festőbarát Auguste Renoir-nak Monet-t ábrázoló csodálatos portréja mellett (Párizs, Musée d’Orsay) látható volt Édouard Manet-nak a Monet-családot kerti pihenője közben megörökítő egyedülálló életképe (New York, Metropolitan Museum) és Renoir egyidejű festménye is (Washington, National Gallery).

4. Rembrandt és a holland arany évszázad festészete

című nagyszabású anyagot 235 ezren látták 2014. október 31. – 2015. február 15. között.

A kiállítás az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatta be.

A tárlat a kor legnagyobb mestere, Rembrandt köré épül, akitől 20 remekművet mutattak be.

A csaknem 100 festő több mint 170 alkotását felvonultató kiállításon a Szépművészeti Múzeum gazdag holland gyűjteményének 40 alkotása mellé több mint 130 festmény érkezett magán- és közgyűjteményekből, a legjelentősebb kölcsönző intézmények többek között az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum, a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado.

5. Botticellitől Tizianóig

Az itáliai festészet két évszázadának remekműveire 231 ezren voltak kíváncsiak 2009. október 28. és 2010. február 14. között.

Az anyag erősségét jellemezte, hogy több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffizi-ből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitan Museum-ból, a római Galleria Borgheséből és a madridi Prado-ból kölcsönzött remekműveket állított ki az itáliai reneszánsz addigi legátfogóbb hazai kiállításán a Szépművészeti.

A kiállításon olyan művekkel találkozhatott a közönség, amelyek budapesti szereplése önmagában is szenzációnak számított: Tiziano Kesztyűs férfija, Bartolomeo Veneto Flórája, Botticelli Virginia története című alkotása, Cossa Férfiképmása, a Perugino által festett Francesco delle Opere képmás, Savoldo Tóbiás és az angyala vagy Palma Vecchio „La Bellá”-ja kiemelkedő jelentőségű alkotásai a korszaknak.

6. El Greco, Velázquez, Goya

Öt évszázad spanyol festészetének remekműveit 208 ezren tekintették meg 2006. 01.28. és 2006.05.14. között.

A kiállítással magát is ünnepelte az akkor száz éve fennálló múzeum. A kurátorok a német és magyar gyűjtemények legjelentősebb spanyol festményeiből válogattak.

Hamburg és Drezda után az alkalomra Budapestre érkező, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a madridi Prado remekműveivel kiegészített több mint száz festmény így együtt korábban még nem volt látható.

A korai táblaképeket a 16. század legnevesebb mestereinek alkotásai, köztük Morales és El Greco remekművei követték. A 17. századi Aranykor festői, Velázquez, Zurbarán és Murillo világhírű vásznai mellett helyet kapott Ribera néhány kevésbé ismert festménye is. Végül a 18. századi csendéletek után Goya alkotásai zárják az impozáns sorozatot.

7. El Greco

Első alkalommal láthatott a magyar nagyközönség El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten, 2022. 10. 28 és 2023. 02. 19. között.

Ilyen léptékű bemutató a mester műveiből még nem volt Szépművészetiben, így több mint 200 ezren ismerkedtek meg az unikális anyaggal.

“Leticia Ruiz Gómez ( a Spanyol Királyi Gyűjtemény igazgatója) segítségével sikerült egyházi, illetve magángyűjteményekből – például egy spanyol márkiéból – olyan alkotásokat kölcsönözni, amelyeket másképp nem tudtunk volna megszerezni – mondta a tudas.hu-nak Cser Judit a múzeum munkatársa. – A toledoi Santo Domingo el Antiguo-kolostorban őrzött Krisztus feltámadása című oltárkép például eddig még sosem hagyta a várost, de még a templomot sem, az utazáshoz és a kiállításhoz itt Budapesten kellett keretet csináltatnunk.”

A Szépművészetiben őrzik a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét, benne öt El Greco-festmény. A nemrég érkezett hosszú távú letéttel együtt már hat: Gonzaga Szent Alajos portréja kalandos és hosszú úton került vissza Budapestre.

8. Csontváry 170

 A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb műveknek a Márvány Csarnok adott helyet, idén a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt láthatták 2023. április 14. és 2023. július 16. között – több mint 200 ezren – a műveit, például A taorminai görög színház romjai címűt, Baalbek látképét vagy a Mária kútja Názáretbent, a híres Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban címűt.

Csontváry negyven éves kora után kezdett festeni, életében alig ismerték, így el sem ismerhették mint festőt.

“Nem tartozott egyetlen művészeti körhöz, irányzathoz sem, jóval a halála (1919) után kezdtek egyáltalán tudomást venni róla – mesélte a tudas.hu-nakGergely Mariann művészettörténész. – 1905-ben és 1907-ben saját rendezésében állított ki, meglehetősen visszhangtalanul. (…) Később, Károlyi Mihály nagyköveti idejében (1947-49) a párizsi magyar nagykövetségen több képét bemutatták, Picasso és Chagall is megnézte őket. Picasso itt mondta: Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak.”

9. Cézanne és a múlt

Kétezer híján csaknem 200 ezren tekintették át Paul Cézanne életművét és a múlthoz való viszonyát 2012. 10. 26. és 2013. 02. 17.között.

Paul Cézanne bonyolult alkotó: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete” – vallotta.

Állandó látogatója volt a vidéki kisváros, Aix-en-Provence múzeumának és a párizsi Musée du Louvre-nak. Metszet- és reprodukció-gyűjteménye, gipszgyűjteménye művészetének állandó ihlető forrása volt.

Az antik, reneszánsz, manierista, barokk és romantikus előképek használata végig kísérte pályáját. A kiállítás ennek miértjére és mikéntjére keresi a választ. A kiállítás betekintést nyújtott szinte a teljes életmű alakulásába.

A tárlat azt is vizsgálta, hogyan sikerült művészetébe vonnia a provence-i kultúrát, a vidéki fiatalember hagyományosan klasszikus műveltségét és a múzeumok művészetét, s hogy tépelődéseiből és vívódásaiból miként született meg a 19. század végének legjelentősebb festői életműve, amely legyőzte és ellenőrzése alá vonta a hagyományt.

10. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora

Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatta be a Szépművészeti Múzeum 2019. 10. 30. és 2020. 02. 16. között. A kiállítást 156.270-en látták.

A kurátorok legfőbb célja volt, hogy a saját és a kölcsönzött művek révén bemutassák Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet.

Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira. A tárlaton helyet kapott Van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő gyönyörű esküvői portréja, amelyet a megelőző év végén vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.