A nyári szezon közeledtével százezrek indulnak útnak külföldre, ám a szállásfoglalás, programtervezés és csomagolás hevében az utasbiztosítás sokaknál még mindig az utolsó pillanatos, „kattintsunk valamire gyorsan” kategória. Pedig a hazai statisztikák és a kórházi költségek drasztikus emelkedése miatt egyáltalán nem mindegy, milyen háttérbiztonságot választunk magunknak. Érdemes tudni, ha véletlenül bekövetkezik a baj, mit kell csinálni, hogy kell jelezni a biztosítónak, mikor fizetnek? Mi van például akkor, ha műtét után vagyunk és úgy utazunk? Vagy esetleg ismert krónikus betegségünk van? Ha ilyen esetben szorulunk kórházi ellátásra, fizet a biztosító? Vonatkozik ránk a biztosítás, ha egy-két koktél, sör, bor elfogyasztása után kibicsaklik a bokánk? Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük a legfontosabb buktatókról.
Az idei nyári szezonra a megkérdezettek 39 százaléka tervez legalább egyéjszakás külföldi nyaralást, ez közel 10 százalékkal alacsonyabb az előző évi terveknél.
Az úti célok terén továbbra is Horvátország (26%), Olaszország (22%) és Ausztria (18%) alkotja a TOP3-at – a déli szomszédunk népszerűsége a tavalyi évhez képest jelentősen, csaknem másfélszeresére nőtt.
A külföldi nyaralást tervezők összesen 61%-a választana dél-európai úti célt, mely szintén markáns emelkedést jelent. A fentieken túl Görögország és Spanyolország is változatlanul a népszerű desztinációk közé tartozik. Európán kívülre a megkérdezettek mindössze 7%-a menne – mindez a Groupama Biztosító és az OTP Bank kutatásából.
A tervezett összköltés átlagosan 500 ezer forint körül alakul, a gyerekes családoknál jellemzően ennél is magasabb.
2026-ban az 1-2 napos kiruccanások helyett a legtöbben 3-7 napos pihenésben gondolkodnak, és a repülős utazás is népszerűbb: az utazást tervezők 47%-a venné igénybe, ami mintegy 10%-kal több a tavalyi arányhoz képest.
A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50-75 évesek 60 százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18-29 éveseknek mindössze 31 százaléka.
A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50-75 évesek 60 százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18-29 éveseknek mindössze 31 százaléka.
Mielőtt megkötötjük a biztosítást, mire figyeljünk?
Egy presszókávé ára
Az utasbiztosítás költsége gyakorlatilag eltörpül az utazás teljes büdzséje mellett. Egy felnőtt esetén már napi 500–600 forintból, azaz körülbelül egy eszpresszó árából több tízmillió forintos biztonságot vásárolhatunk a családunknak
emeli ki Szobonya László.
3 dolog, amire mindenképp figyelni kell a biztosítás megkötésekor
Szobonya László három fontos dologra hívta fel a figyelmet.
-
A kórházi ellátás limitje: Felejtsük el az alacsony fedezetű, legolcsóbb csomagokat. Európán belül minimum 50–70 millió forintos limitet érdemes választani. Ha Európán kívülre utazunk (például az Egyesült Államokba), vagy hosszabb útra indulunk, a 100–150 milliós határ az elvárható biztonság.
-
Személyre szabott feltételek: Fontos ellenőrizni, hogy a kötvény pontosan lefedje azt az országot, ahová utazunk és ez ugyanúgy vonatkozzon a csomagra is. Ha pedig nem csak a parton akarunk feküdni, hanem sportolunk is, azt külön meg kell adni a rendszerben, különben a biztosító nem fizet egy sportbaleset után.
-
Autós asszisztencia: Ha saját kocsival vágunk neki a világnak, a gépjármű asszisztencia opció életmentő lehet. Ha az autó külföldön lerobban, a biztosító megszervezi és fizeti a mentést, így nem nekünk kell kézzel-lábbal magyarázkodni egy idegen autópálya szélén.
Mi a helyzet az ingyenes kék kártyával?
Sokan az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK) váltják ki az utasbiztosítást, ami jó, ha van, de mindenre nem elég. Az EEK ugyan hozzáférést ad a helyi állami TB-ellátáshoz, de az európai országok többségében az állami egészségügyben is van önrész és vizitdíj – ezt zsebből kell kifizetnünk, kivéve, ha van utasbiztosításunk, ami megtéríti. Ráadásul az EEK nem fizeti a beteg hazaszállítását és a magánklinikák költségeit sem, pedig a felkapott üdülőhelyeken sokszor csak utóbbiak elérhetők.
Műtét után vagy krónikus betegséggel utazik? Nem mindegy a csomag!
Gyakori dilemma, hogy mi történik akkor, ha valaki nemrég esett át egy műtéten, vagy ismert szívproblémával, egyéb krónikus betegséggel kénytelen utazni.
A szakértő megnyugtat: ez nem kizáró ok, de komoly odafigyelést igényel.
Ha valaki műtét után van, a kárrendezés egyedi elbírálás alapján történik. A legfontosabb, hogy legyen egy olyan friss szakorvosi dokumentációnk, amely igazolja: az utazásnak nincs orvosi ellenjavallata.
Krónikus betegségek esetén még szigorúbb a helyzet. Ha ilyen azonosított alapbetegségünk van, mindenképpen a prémium csomagot kell választanunk. A meglévő betegségekkel kapcsolatos, de nem sürgősségi ellátásokat (például egy kinti rutin kivizsgálást) a biztosítók egyáltalán nem fizetik.
Ha viszont akut rosszabbodás történik, a biztosító térít, de egy külön, jóval alacsonyabb limit alapján.
Míg egy egészséges embernél a normál keret szinte bármire elég, addig egy krónikus betegség hirtelen fellángolásánál a 20 millió forintos limit egy tengerentúli vagy komolyabb külföldi sürgősségi ellátás során könnyen inkább csak veszteségminimalizálásra elég, mint a teljes számla lefedésére
figyelmeztet Szobonya László.
A fiatalok paradoxona: ők sérülnek meg a legtöbbször, mégis ők a legbátrabbak
A biztosító friss kutatásából egy megdöbbentő statisztika is napvilágot látott: a 18–29 év közötti fiatalok 16 százalékának volt már valamilyen káresete külföldön – ez az összes korosztály közül a legmagasabb arány. Ennek ellenére pont ez a generáció az, amelyik a legkevésbé hajlandó biztosítást kötni, sokan egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartják, mert „úgysem utaznak veszélyes helyre”.
A tapasztalataink azt mutatják, hogy a klasszikus ‘bulibalesetek’ vagy az extrém sportok miatti sérülések egyáltalán nem korfüggők. Egy komolyabb gyomorrontás vagy allergiás reakció bárkit, bármikor elérhet, a fiataloknál pedig pont azért magas a kárarány, mert a legaktívabb utazó rétegről beszélünk
teszi hozzá a szakértő.
Alkohol és zéró tolerancia: mikor nem fizet a biztosító?
Nyaralás alatt természetes, hogy este előszeretettel csúsznak le a hűsítő koktélok vagy sörök. De mi történik, ha alkoholos állapotban ér minket baleset?
A válasz rövid és kíméletlen:
a biztosítási feltételekben ezen a téren gyakorlatilag zéró tolerancia van.
Kárrendezéskor a biztosító orvosszakértői szigorúan vizsgálják, hogy a baleset vagy a hirtelen fellépő betegség összefüggésbe hozható-e az elfogyasztott alkohol mennyiségével.
Ha a vizsgálat kimutatja az összefüggést (például valaki ittasan szenved lépcső- vagy medencebalesetet), a biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, és a teljes kórházi számla a nyakunkon marad.
Ugyancsak érdemes tisztázni a klímaváltozás miatti új veszélyeket, például a Dél-Európát sújtó erdőtüzeket és szupercellákat.
Sokan azt hiszik, ha a katasztrófa miatt meg kell szakítani a nyaralást vagy el kell hagyni a hotelt, a biztosító megtéríti a nyaralás árát.
Ez tévhit, önmagában az, hogy a szálloda használhatatlanná válik, nem biztosítási esemény
tisztázza Szobonya László.
Ha viszont a tűzben vagy viharban a biztosított személyi sérülést szenved, vagy megsérül, esetleg megsemmisül a poggyásza, arra a szerződéses keretek között természetesen fizetünk.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
Ha külföldön orvosi ellátásra van szükségünk, a legfontosabb szabály:
azonnal, még az ellátás megkezdése előtt (vagy azzal egy időben) hívjuk fel a biztosítót!
Az utasbiztosítások mögött álló 24 órás, magyar nyelvű asszisztenciaszolgálat az egyik legnagyobb segítség: ők pontosan megmondják, melyik legközelebbi, akkreditált kórházba menjünk, és ha kell, a nyelvi akadályok leküzdésében, az orvosokkal való kommunikációban is segítenek.
Hogy a helyszínen kell-e fizetnünk, vagy a biztosító rendezni a számlát, az teljesen régió- és esetfüggő.
Kisebb összegeknél (példából kiindulva egy gyógyszertári tétel vagy egyszerűbb orvosi vizit) gyakran nekünk kell kifizetni az összeget, amit a számlák bemutatása után a biztosító itthon utólag megtérít.
Komolyabb beavatkozások, kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén azonban a biztosító általában közvetlenül intézi a garanciavállalást és a fizetést a külföldi egészségügyi intézménnyel, így az utazónak nem kell csillagászati összegeket előteremtenie a helyszínen.
