Egyre több európai ország gondolkodik, vagy már bevezette a sorkatonaságot, esetleg kiterjesztette a kötelező katonai szolgálatot. Az ok az egyre nagyobb orosz fenyegetés, amely közvetlen háborúhoz vezethet – írja a CNN.
Kezdünk ráébredni, hogy át kell alakítanunk a háborúra való mozgósítás módját, és módodítani kell a katonák toborzását és kiképzését
mondta Robert Hamilton, a Foreign Policy Research Institute Eurázsia-kutatási vezetője, aki 30 évig szolgált az amerikai hadsereg tisztjeként.
Szörnyű, hogy 2024-ben azzal a kérdéssel szembesülünk, miként mozgósítsuk emberek millióit, hogy akár egy potenciális háborúba küldjük őket. Oroszország ide juttatott minket
mondta.
Wesley Clark nyugalmazott tábornok szerint, aki a NATO európai szövetséges főparancsnokaként is szolgált, egy nagyobb háború kockázata jelentősen megnőtt Európában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök „nyílt konfliktushoz folyamodott” Ukrajnában, hogy „újjáteremtse a szovjet birodalmat”.
„Olyan háború van Európában, amiről soha nem gondoltuk, hogy újra lesz” – mondta Clark, aki a NATO-erőket vezette a koszovói háború alatt.
„Hogy ez egy új hidegháború vagy egy kialakulóban lévő forró háború, az nem világos” – folytatta -, de „ez egy nagyon közvetlen figyelmeztetés a NATO számára, hogy újra kell építenünk a védelmünket.” Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a sorozást is – mondta.
A hidegháború végét követően számos európai ország leállította a kötelező sorkatonai szolgálatot, de az elmúlt években több nemzet – különösen Skandináviában és a balti államokban – újra bevezette azt, főként az orosz fenyegetés miatt.
A sorozásnak való ellenállás egyes országokban pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is járhat.
Lettország a legutóbbi, amely bevezette a sorkötelezettséget.
A kötelező katonai szolgálatot itt idén január 1-jén vezették be újra, miután 2006-ban eltörölték. A férfi állampolgárokat a 18. életévük betöltését követő 12 hónapon belül, illetve a még az oktatási rendszerben tanulók esetében az érettségi után kötelezhetik magukat a sorozásra.
Áprilisban Norvégia ambiciózus hosszú távú tervet mutatott be, amely csaknem megduplázza az ország védelmi költségvetését, és több mint 20 ezer sorkatonával, alkalmazottal és tartalékossal bővíti a fegyveres erőket. „Olyan védelemre van szükségünk, amely megfelelő a kialakuló biztonsági környezetben” – mondta Jonas Gahr Støre miniszterelnök.
Norvégiában kötelező a sorkötelezettség, és 2015-ben a NATO védelmi szövetség első tagjaként egyenlő feltételekkel sorozta be a férfiakat és a nőket.
A sorkötelezettségről szóló viták más európai országokban is zajlanak, legutóbb Horvátország szavazott róla.
Az Egyesült Királyságban a konzervatívok sikertelen választási kampányukban felvetették a katonai szolgálat gondolatát. De talán a legmeglepőbb átalakulás etekintetben Németországban zajlik, amely a második világháború vége óta idegenkedik a militarizálástól.
A hidegháború óta először Németország idén frissítette tervét arra az esetre, ha Európában konfliktus törne ki, és Boris Pistorius védelmi miniszter júniusban javaslatot terjesztett elő egy új önkéntes katonai szolgálatra. „2029-re készen kell állnunk a háborúra” – mondta.
Látjuk, hogy tombola vita, de ez normális, ez az első lépés
mondta Sean Monaghan, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa, Oroszország és Eurázsia programjának munkatársa.
Ez nem megy egyik napról a másikra, ez egy nagy mentális váltás.
Nem mindenki rajong a gondolatért, hogy visszaállítsák a katonaságot.. Litvániában például a diákok körében eltérőek a vélemények a katonai szolgálatról – mondta Paulius Vaitiekus, a Litván Nemzeti Diákszövetség elnöke. Amióta az ország 2015-ben a „megváltozott geopolitikai helyzet” miatt újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot, évente mintegy 3500-4000 18 és 26 év közötti litvánt soroznak be kilenc hónapos időtartamra.
Mivel a sorkatonaság továbbra is népszerűtlen téma egyes országokban, a NATO küzd, hogy teljesítse új célját, miszerint konfliktus esetén egy hónapon belül 300 ezer fő álljon készen mozgósításra, hat hónapon belül pedig további félmillió fő álljon rendelkezésre – mondta Monaghan.
„Míg a NATO kijelentette, hogy már teljesítette ezt a célt, az EU azt mondta, hogy a tagjai küzdenek. A NATO az amerikai erőkre támaszkodik, hogy elérje a célját. Az európai szövetségeseknek új módszereket kell találniuk a személyi állomány előteremtésére. Itt valamit ki kell találni” – mondta.
A másik probléma az, hogy ez a személyi állomány csak egy viszonylag rövid, legfeljebb hat hónapos konfliktus megvívását tenné lehetővé a NATO számára – tette hozzá Monaghan.
A NATO egyik legújabb tagja, Finnország, több mint 900 000 tartalékos aktiválására képes, és 280 000 katona áll készen arra, hogy szükség esetén azonnal reagáljon.
Békeidőben azonban a finn védelmi erők csak mintegy 13 000 embert foglalkoztatnak, beleértve a polgári személyzetet is. „Finnország jó példa”, mivel tartalékos erői nagyon kis aktív haderőbe integrálhatók – mondta Hamilton, a Külpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Történelmileg – magyarázta – Finnország „ékelődött” a NATO és a Szovjetunió közé, egyikhez sem csatlakozott, így képesnek kellett lennie arra, hogy egyedül védje meg magát. Norvégia és Svédország, a NATO legújabb tagja, hasonló modellel rendelkezik, mindkettő jelentős számú tartalékost tart fenn, bár nem annyit, mint Finnország.
Svédországban, ahol a sorkötelezettség immár szintén nemsemleges, 2024-ben mintegy 7000 főt hívtak be. Ez a szám 2025-re 8000-re emelkedik a svéd fegyveres erők szerint. Az ukrajnai háború kezdete óta „azt látjuk, hogy mind a tudás, mind a hozzáállás megváltozott” – mondta.
„Svédországban 1901 óta van sorkatonaság, így ez bizonyos értelemben tényleg a kultúránk része” – mondta Marinette Nyh Radebo, az újoncok tesztelésében segítő és a védelmi minisztériumnak jelentkező ügynökség kommunikációs vezetője. „Amikor a sorkatonaságot újra bevezették, az elején azt mondtuk, hogy a sorkatonaság jól mutat önéletrajzban, például egy új állásra való jelentkezésnél” – mondta Radebo. „Ma azonban a kommunikációnk inkább az, hogy ez egy olyan kötelesség, amelyet Svédországért kell teljesítened.”
2014 óta, mióta az oroszok annektálták a Krímet, a NATO óriási átalakuláson ment keresztül
mondta Farah Dakhlallah NATO-szóvivő a CNN-nek.
A hidegháború óta a legátfogóbb védelmi terveket vezettük be, jelenleg több mint 500 000 katonánk áll magas készültségben.
A szövetségeseket azonban arra szólítják fel, hogy tovább és gyorsabban növeljék képességeiket. Bár a NATO-szövetségesek „határozottan készen állnak rövid távon”, még mindig kérdéses, hogy készen állnak-e egy olyan elhúzódó háborúra, mint amilyen az ukrajnai – mondta Monaghan, rámutatva, hogy számos területen van még tennivaló. Ezek közé tartozik az ipari kapacitás, a védelmi kiadások és a társadalom ellenállása – ahol a sorozás kérdése is felmerül.
A katonai személyzet toborzásának és kiképzésének módja az egyes nemzetek döntése – mondta Dakhlallah, hozzátéve:
A NATO-tagok mintegy harmadában van valamilyen formában kötelező katonai szolgálat. Egyes szövetségesek mérlegelik a sorkötelezettséget. Szövetségként azonban nem írunk elő kötelező katonai szolgálatot
mondta Dakhlallah.
Az a fontos, hogy a szövetségeseknek továbbra is alkalmas fegyveres erői legyenek, hogy megvédjék a területünket és a lakosságunkat.
