fbpx

Drónokkal, műholdakkal és mesterséges intelligenciával a drámai módon szaporodó műkincslopások nyomában

A COVID járvány óta a korábbiaknál is nagyobb mértékben nő a műtárgyak csempészete és a lelőhelyek kifosztása. Emiatt egyre fontosabb az illegálisan forgalomba kerülő műkincsek azonosítása, felismerése, valamint a lelőhelyek védelme. Több uniós kutatási projekt – némelyik magyar részvétellel – a legkorszerűbb tudományos és műszaki módszerekkel próbálja felvenni a harcot a bűnözőkkel szemben, ahogy erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja beszámolt.

A COVID járvány óta a korábbiaknál is nagyobb mértékben nő a műtárgyak csempészete és a lelőhelyek kifosztása.
Forrás: Horizon

A műtárgycsempészet a fegyverek és a kábítószerek után a harmadik legnagyobb és legtöbb pénzt mozgató járó illegális kereskedelmi forma a világon. Csak 2020-ban becslések szerint több mint 850 000 műtárgyat foglaltak le világszerte, ennek több mint felét az Interpol szerint Európában. Mivel azonban a csempészett tárgyak sok esetben felderítetlenül maradnak, az Európai Bizottság szerint a valóságban valószínűleg sokkal nagyobb számokról lehet szó. A lopott, vagy elrabolt tárgyak előbb-utóbb a származásukat kifinomult módon meghamisított dokumentációval aztán a legális műtárgypiacon is megjelenhetnek.

A piszkos pénz terroristákat gazdagít

Különösen nagy veszély, hogy az eladásból származó pénz gyakran terrorista szervezeteket erősít. 2015-ben, amikor az amerikai csapatok megrohamozták az Iraki és Levantei Iszlám Állam egyik szíriai pénzügyi vezetőjének otthonát, nagy mennyiségű, régészeti lelőhelyekről és múzeumokból lefoglalt műtárgyat találtak. Olyan dokumentumokra is ráleltek, amelyekből kiderült, hogy az Iszlám Állam alaposan megszervezte a közgyűjtemények kifosztását és eladta a műkincseket, ráadásul még meg is adóztatta a bevételt. A következő évben az amerikai kormány pert indított az Iszlám Állam által eladott műtárgyak visszaszerzése érdekében, ami első ilyen per volt a maga nemében és egyúttal figyelmeztetés a nemzetközi műkincspiac számára, hogy óvakodjon a terrorizmus akaratlan finanszírozásától.

Manapság ráadásul nagyon sok új múzeum nyílik Ázsiában és a Közel-Keleten, amelyek növekvő keresletet jelentenek a régiségek számára. Egyre gyakoribb az is, hogy a különböző régészeti lelőhelyeken a bűnözők azelőtt viszik el a leleteket, mielőtt azokat a kutatók kiásnák és regisztrálnák, így semmilyen adatbázisban nem szerepelnek, tehát a fosztogatás tényét sem lehet tetten érni. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vörös listát állított fel a veszélyeztetett területekről, illetve az innen elvihető műkincsek főbb típusairól. A listán Afganisztán, Brazília, Kambodzsa, Kína, Egyiptom, Líbia, Mexikó, Szíria és Ukrajna szerepel.

Az Európai Bizottság ezért olyan kutatási projekteket támogat, amelyek az aukciós házak, a műkereskedők, a vámosok és a rendőrség munkáját segítve az ellopott tárgyak könnyű és egyértelmű azonosítását teszik lehetővé. Az AURORA nevű projekt, melyben a Magyar Nemzeti Múzeum is részt vesz, a műkincsek azonosításának új módszereit igyekszik kidolgozni. A múzeumok például a gyűjteményükbe tartozó tárgyakat rendszerint kódokkal jelölik, ám ezeket csak az illető gyűjtemény rendszere tudja azonosítani. A vámosok a kódok láttán vélhetően felismerik, hogy a tárgy egy nyilvános gyűjteményhez tartozik, de nem tudják, hogy melyikhez.

Vegyi anyagok és mobilappok

A projekt résztvevői egy ennél biztosabb módszert akarnak létrehozni, méghozzá úgy, hogy kémiai jelekkel, úgynevezett vegyi markerekkel látják el a műkincseket, amelyeket a hatóságok és a szakértők is könnyen azonosíthatnak.

Az Európai Bizottság 2022 decemberében fogadott el egy cselekvési tervet az utóbbi években egyre fokozódó műkincs csempészet elleni küzdelem fokozására. Ennek jegyében indult az ANCHISE és az ENIGMA kutatási projekt is, melyekben az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol is központi szerepet vállal.

A francia rendőrakadémián egy korábbi európai támogatásból kifejlesztett Arte-Fact nevű rendszert használnak az elrabolt, ellopott műkincsek azonosítására, melyben a tárgyak fényképét egy mobil alkalmazásba töltik fel és összevetik az ellopott tárgyak nemzeti és nemzetközi adatbázisaiban szereplő képekkel. Az idén februárban indult és 2026-ban záruló ANCHISE projekt már az ICOM vörös listáján szereplő tárgyakat is nézi. Az alkalmazás azt is tartalmazza, hogy kétes esetek felmerülése esetén kik azok a szakértők, akik segíthetnek. A munka keretében rendszeresen figyelik az aukciós házakban és az interneten megjelenő, eladásra kínált műkincseket, hiszen a nyomozás eredményessége a gyorsaságon múlik.

Drónok és műholdak figyelnék a lelőhelyeket

A görög vezetésű ENIGMA projekt egy olyan eszközt fejleszt, amely a rendőrség és az ICOM adatbázisát figyeli és egy egyedi azonosítót dolgoz ki az összes műkincsre. Az volna az ideális, ha minden múzeum szabványszerüen ezt használná a tárgyak színének, formájának, méretének és anyagának leírására, ami egyúttal költséghatékony módszert is jelentene. A mesterséges intelligenciát is bevonnák az interneten megjelenő képek vizsgálatába, ami azért is fontos, mert a Vámügyi Világszervezet szerint a COVID járvány óta egyre nagyobb az online piacterek szerepe a műkincs kereskedelemben.

Az ENIGMA és az ANCHISE kutatói eszközöket fejlesztenek ki arra is, hogy a konfliktus sújtotta területeken lévő régészeti helyszíneket távérzékeléssel, például drónfelvételek vagy műholdfelvételek segítségével figyelhessék, hogy megvédjék őket az illegális fosztogatóktól. Mindenképp meg kellene előzni, hogy illetéktelenek dúlják fel a lelőhelyeket, hiszen még ha sikerül is egy-egy onnan ellopott tárgyat visszaszerezni, a szakértelem nélküli ásatás során számos felbecsülhetetlen információ tűnik el örökre – hangsúlyozta a Horizon számára Varga Lujza, a Magyar Nemzeti Múzeum Projektkoordinációs és Kiállításszervezési főosztályának vezetője. Ez még szomorúbb, ha nem is tudunk a lelőhelyről, s ezért fontos, hogy az emberek tudjanak erről a kulturális örökségünket fenyegető veszélyről.

További hírek