Kvázi esküdtszékek döntenének arról, mi az álhír

Műtárgy.com: Victor Vasarely és Hantai Simon a legdrágább magyar képzőművészek
2021-11-11
Koronavírus – Megtalálták, miért nem fertőz meg egyes embereket az új típusú koronavírus
2021-11-12
Show all

Kvázi esküdtszékek döntenének arról, mi az álhír

A médiában és a közösségi hálókon megjelenő cikkek jókora szeglete tartalmaz félrevezető információkat, ennek kiszűrése sziszifuszi munka. A hagyományos módszer, miszerint szakemberek ellenőrzik át a cikkeket, rendkívül lassú és drága folyamat, ahhoz képest, hogy mekkora mennyiségű álhír terjed, főleg a közösségi médiában.

Az amerikai lakosok szerint a médiában megjelenő hírek kétharmada tartalmaz valótlan információt

– állítja a Gallup and the Knight Alapítvány felmérése. Újságok gyakran alkalmaznak szakembereket akik tüzetesen átnézik a megjelenés előtt álló cikkeket és ellenőrzik a forrásokat. Ez nem meglepő módon rendkívüli mértékben lassítja egy-egy cikk megjelenését és növeli a költségét, ráadásul szembemegy a hírverseny diktálta őrült tempóval is. Esetenként külön szervezetek alakulnak a vitatott hírek tüzetes átellenőrzésére, ezek közül a leghíresebb a snopes.com, de hazánkban is vannak törekvések hasonló oldalak létrehozására. A klasszikus médiával szemben, a közösségi média felhasználók által gyártott tartalmaknál a szakmai tényellenőrzés sajnos kivitelezhetetlen.

Politikai aktivisták tüntetnek a Facebook ellen (Forrás: Flickr)

Az internet tisztogatása szinte lehetetlen

Az álhírek kiszűrése viszont rendkívül fontos feladat, főleg a pandémia idején, ahol lépten-nyomon botlani álhírekbe a fertőzéssel, gyógymódokkal és vakcinákkal kapcsolatban. A londoni Imperial College és a szintén londoni Higiéniai és Trópusi Medicína Iskola közös, februári kutatása szerint

minél több álhírnek van valaki kitéve, annál kisebb eséllyel fog jelentkezni COVID-19 elleni vakcina felvételére.

A Facebook, mint az egyik legnagyobb közösségi háló is felismerte, hogy rendkívüli problémával állnak szemben, főleg annak a fényében, hogy a felhasználók 36 százaléka rajtuk keresztül szerzi a híreket. Ennek érdekében, egy harmadik fél, a független IFCN-en, azaz Nemzetközi Tényellenőrző Hálózaton keresztül 2016 óta alkalmaz hivatásos ellenőröket, akik átnézik a feltöltött tartalmakat. Az EU-ban is külön szervezet alakult az álhírek ellen, az Európai Digitális Média Obszervatórium.

A tényellenőrző szakemberek viszont csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, így az internet tisztogatása még mindig szinte lehetetlen feladat, annak a fényében, hogy mennyi tartalom kerül fel naponta.

Arisztotelész nyomán a laikus tömeg döntését célozták meg

Erre a problémára kínál megoldást az MIT kutatócsoportja, a “tömegek bölcsessége” elméletet kiaknázásával. Az elmélet azon nyugszik, hogy egy vita eldöntésének egyik megbízható módszere, hogy több embert kérdeznek meg és átlagolják a válaszukat.

Erről a módszerről először Arisztotelész tett említést a Politika c. művében, de ismerős lehet az amerikai igazságszolgáltatásból is, ahol az esküdtszék, azaz független állampolgárok kis csoportja is befolyásolja egy tárgyalás kimenetelét. Ez a módszer azon alapszik, hogy egy csoport nagy valószínűséggel fog közel olyan jó döntést hozni, mint egy szakember.

„A Tizenkét dühös ember” esküdtjei egy színházi előadáson (Forrás: Wikimedia)

Nincs egy tökéletes módszer, ami megoldja az online álhírek problémáját, de igyekszünk egy új eszközzel bővíteni az arzenált.

– magyarázza David Rand az MIT professzora. Kutatásukban 10-15 fős laikus csoportokat kértek meg arra, hogy döntsék el egy hírről, mennyi igazság tartalommal rendelkezik, csupán a cím és néhány bevezető sor elolvasása alapján. Ugyanezeket a cikkeket három hivatásos álhír-ellenőrző szakembernek is odaadták, akik hosszas kutatómunka után szintén kategorizálták azokat.

Az eredmények meglepően jónak bizonyultak,

a 10-15 fős laikus csoportok, akik főleg a megérzéseikre hagyatkoztak, olyan biztonsággal szűrték ki a hamis sztorikat, mint a három szakember – mindezt jóval kevesebb idő alatt és olcsóbban.

A kutatásban a laikusokat politikai beállítottság szerint is felosztották, hogy republikánus és demokrata felhasználók egyenlő arányban vegyenek részt benne, ezzel kiszűrve a politikai befolyást az álhírek vizsgálatában.

Egy 1933-as Time címlap. Ekkor már alkalmaztak a szerkesztőségben hivatásos tényellenőrzőket. (Forrás: pycril.com)

Az ideológia félrevisz

Fontos kiemelni, hogy a résztvevők nem önként, böngészés közben jelölték be a hamis sztorikat, hanem célzott projekten keresztül kapták a cikkeket – ellentétben néhány közösségi médiában található funkcióval, ahol a felhasználók önként jelenthetik az álhíreket. Tapasztalat szerint ugyanis ezeket a bárki által használható funkciókat épp azok használják a leggyakrabban, akik ki akarják játszani a rendszert és olyan tartalmakat akarnak töröltetni, amely nem feltétlenül álhír, csak nekik épp nem tetszik.

Az MIT kutatói folytatják a kutatást és igyekeznek kifejleszteni egy olyan, a gyakorlatban is használható platformot, amely a tömegek bölcsességére hagyatkozva felgyorsítja az álhírek kiszűrésének folyamatát. Rand szerint

a legnagyobb probléma az lesz, hogy találjanak elég embert, aki részt venne egy ilyen véget nem érő programban és nem rendelkezik olyan ideológiával, ami félre vinné a tényellenőrzést.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close