Magyarországon hiánypótló kutatássorozat eredményeit publikálta a Pénziránytű Alapítvány, mely a hazai pénzügyi kultúra elmúlt hat évi fejlődéséről is látleletet adhat. A közel 50 ezer kitöltő válaszait feldolgozó pénzügyi személyiségteszt kutatás részleteiről cikksorozatban számolunk be.
A Pénziránytű Alapítvány 2015-ben indította útjára a pénzügyi személyiségteszteket, melyeket jelentős érdeklődés övezett már a kezdetektől mind a kitöltők, mind a szakma részéről. A teszt kitöltői ugyanis azonnal visszajelzést kaptak pénzügyi személyiségjegyeik dimenzióiról. Az évek alatt összegyűlt háttéradatok pedig lakossági szinten mutatják meg szemléletesen hogyan is állunk pénzkezelés terén.
Pénzügyi személyiségünk a kutatók szemével
Már az 1970-es években a tudományos érdeklődés középpontjába került a pénzügyi viselkedés tanulmányozása. Az első komoly felmérést 1978-ban készítette Goldberg és Lewis, akik kutatásukkal jó időre lefektették a hasonló vizsgálatok alapjait. Tipológiájuk szerint az emberek három fő csoportba tartoznak: a gyűjtögetők, az önállóságra törekvők és a hatalmi játékosok.
A következő jelentős lépcsőfokot Yamauchi és Templer munkássága jelentette, akik létrehozták a máig meghatározó négydimenziós skálájukat, a Money Attitude Scale-t. 1984-ben Furnham pedig már hat dimenziót alakított ki: kényszeresség, hatalom, megtakarítás, biztonság, elégedetlenség, erőfeszítés. A különböző szerzők eredményeiben közös pont volt, hogy a pénzhez kapcsolódó pozitív és negatív elemeket is figyelembe vették, valamint a tudatos és a tudatalatti által irányított magatartás is kirajzolódik típusrendszereikben.
Az 1992-es Tang féle kutatás pedig már az érzelmeket is bevonta faktorként a vizsgálatba, ami jelentős változás a korábbi módszerekhez képest. Majd jött 1997-ben Mellan, aki összesen kilenc dimenziót határozott meg, és már olyan személyiségtípusokban gondolkodott, amelyek alapját a pénzhez való viszonyulás adta: spórolós, költekező, aszkéta, menekülő, harácsoló, dorbézoló, aggodalmaskodó, kockázatvállaló, kockázatkerülő.
Magyarországon 2008-ban, a világválság hatására nőtt meg az érdeklődés a pénzügyi viselkedés kutatása iránt.
A nemzetközi, OECD módszertanon alapuló ötévenkénti pénzügyi kultúra felmérésekhez 2010-ben csatlakozott először Magyarország. A pénzügyi kultúra fogalmát pedig már ezen kutatás is a tudatosság, a képességek és magatartás hármasában vizsgálja. Nagyon fontos elem tehát pénzügyi magatartásunk is, hiszen hiába a pénzügyi tudás, ha a tudást nem tudjuk használni éles helyzetekben, és pénzügyi magatartásunk ellentmondásban áll racionális pénzügyi céljainkkal. A Pénziránytű Alapítvány felismerve az edukáció szerepét nemcsak az ismeretek átadásában, hanem a pénzügyi attitűdök és megfelelő magatartás kialakításában is, Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológussal együttműködve alkották meg a pénzügyi személyiségteszteket.
Zsótér és szerzőtársai 2016-ban végeztek egy összehasonlító elemzést az OECD kutatásban kapott eredmények, és az akkor már több mint 3000 fő által kitöltött személyiségteszt Németh és munkatársai (2015) által feldolgozott kutatásának adatait felhasználva. A két kutatás magatartásra, attitűdökre és az ebből képzett klaszterekre vonatkozó eredményei összhangban álltak és kiegészítették egymást.
Pénzügyi személyiségünk korán kialakul
A 2022-es pénzügyi személyiségteszt kutatás amellett, hogy közel 50 ezres mintavételt eredményezett, a korábbi kutatások többségével ellentétben nem egyedül a felnőtt lakosság pénzügyi magatartását vizsgálta, hanem az általános- és a középiskolások részére külön készült tesztek adatait is feldolgozta. Ez azért is lényeges szempont, mivel a pénzügyi kultúra alapjai már fiatalkorban kialakulnak, és felnőttként nagyon nehéz változtatni a már rögzült szokásokon. Koh & Lee vizsgálódásai, valamint Mischel „Mályvacukor-tesztje“ is rávilágított arra, hogy ahogy a többi viselkedésforma esetében, úgy a pénz költése és tartalékolása kapcsán is korán kialakul az a szemlélet, amely végigkíséri a gyerekeket és fiatalokat a későbbi életük folyamán. A pénzkezelésben is az otthonról hozott, valamint az iskolában tanult minta a meghatározó, vagyis azt viszik tovább a gyerekek felnőttként, amit korábban közvetlen környezetükben, elsősorban a családban tapasztaltak.
Mit mérnek a pénzügyi személyiségtesztek?
A Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjeit kitöltőknek azt kellett eldöntenie, hogy az adott, gyakorlati pénzkezelést vizsgáló állítások mennyire jellemzőek rájuk az ötfokozatú Likert-skálán. A felnőttek 36, a középiskolások 30, a gyerekek 20 állításon keresztül ismerhették meg a saját pénzügyi személyiségüket. A kutatás időpontjában közel 25 ezer felnőtt, ötezer középiskolás és több mint 16 ezer általános iskolás válaszait dolgozták fel.
A felnőttek esetében összesen hat elméleti dimenziót definiáltak előzetesen a kutatók, a tesztek is ezen dimenziók mentén adtak személyre szabott eredményt és hasznos tanácsokat a kitöltőknek: Árérzékeny, Beosztó, Mértéktartó, Takarékos, Dolgos és Tudatos.
A középiskolások körében öt előzetesen definiált személyiségdimenziót hoztak létre: Tudatos, Mértéktartó, Szorgalmas, Újító, önálló és Takarékos, beosztó. A gyerekek esetében pedig összesen négy dimenziót definiáltak előre: Takarékos, Szorgalmas, Tudatos, Mértékletes.
A pénzügyi személyiségtesztek azért is lehetnek népszerűek a kitöltők körében, mert demográfiai adatfelvételre nem kerül sor, így a válaszolók biztosak lehetnek anonimitásukban. A motivációt pedig az is növeli, hogy a kitöltés után az előzetesen definiált személyiségprofilok mentén azonnali visszajelzést kapnak a válaszadók, amelyben egyrészt jellemzést olvashatnak pénzügyi viselkedésükről, szokásaikról, másrészt tanácsokat és pozitív, konstruktív visszajelzéseket is kaphatnak. A https://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegtesztek oldalon közzétett teszteket bárki szabadon kitöltheti, ha kíváncsi pénzügyi magatartásának erősségeire és azokra a dimenziókra, amelyekre esetleg nagyobb figyelmet érdemes fordítania.
A 2022-es kutatás során kiderült, milyen pénzügyi személyiségjegyekkel rendelkeznek a különböző korosztályok, egyben az is, hogy az elmúlt évek pénzügyi tudatosságfejlesztő programjainak hatása már mérhető javulást mutat. A felnőttek, a középiskolások és az általános iskolás gyerekek tapasztalati úton nyert pénzügyi személyiségcsoportjairól cikksorozatunk következő részeiben olvashatnak.
