Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája
2022-05-27
Életet is menthet a megújult, automatizált és gyors diagnosztika
2022-05-27
Show all

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.

A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.

Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak.

A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.

A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta. Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben.

A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.

A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. “Talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg” – mondta Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja.

A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.

MTI
MTI

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close