Európában augusztustól kötelező vízjelezni a mesterséges intelligencia tartalmat – A nagy cégek beépítik

Az EU augusztus 2-től „vízjelezést” ír elő az mesterséges intelligenciával készült tartalmak megjelölésére. A Big Tech cégek alkalmazkodnak: amikor valaki használja mesterséges intelligencia modelljeiket a végterméken egy láthatatlan kód egyértelműen jelzi, hogy ezt nem ember alkotta, bárhova is másolják azt. A következő lépés azonban az, hogy ezt a megtekintőknek is egyértelműen látnia kell – írja a Politico.

Az Európai Unióban ebben a hónapban hatályba lépett új AI vízjelezési szabályozás gyökeresen megváltoztathatja a mesterséges intelligencia használatát, valamint a felhasználókra gyakorolt hatását.

A generatív AI 2022 végi robbanásszerű elterjedése óta folyamatosan terítéken van a képi hitelesség megingása, azaz hogy már nem hihetünk vakon a saját szemünknek. Bár a nagy technológiai vállalatok ígérték, hogy azonosíthatóvá teszik a gép által alkotott tartalmakat, a gyakorlatban ezek a törekvések eddig nagyrészt önkéntesek maradtak.

Augusztustól azonban az Európai Unió jogalkotói megkövetelik, hogy a látott tartalomról egyértelműen kiderüljön, ha azt mesterséges intelligencia készítette.

Az amerikai AI-óriás,

az Anthropic bejelentette, hogy betartva az EU-s szabályokat, minden leendő modellje támogatni fogja a vízjelezést.

Nem hiszem, hogy az emberek értik a változás léptékét

mondta Ashley Casovan, az IAPP nevű, adatvédelemmel és AI-val foglalkozó szakértői szervezet AI-központjának ügyvezető igazgatója a Polticonak. Eddig csak sejtettük, hogy valamit AI segítségével készítettek, ezentúl azonban ezen tartalmakat vízjellel kell megjelölni.

A törvény átláthatósági kötelezettségei jelentik a fő fókuszt jelenleg. Mindenki erről beszél – mondta Francesca Pole, a DLA Piper adatvédelmi és kiberbiztonsági jogásza.

Láthatóvá tenni a láthatatlant

A legmeghatározóbb vállalatok jelezték, hogy alkalmazkodnak a szabályokhoz: az EU-s megfelelési kódex aláírása mellett egy sor technikai módosítást is bejelentettek.

Az OpenAI július végén ígéretet tett arra, mindent megtesz annak érdekében, hogy

az emberek jobb kontextussal rendelkezzenek az interneten látott tartalmakról, beleértve azt is, hogy azt AI hozta-e létre vagy szerkesztette-e.

A cég a Google AI-részlege, a DeepMind által kifejlesztett SynthID nevű vízjelező eszközre támaszkodik, hogy az AI által generált képeknek egy „láthatatlan” réteget adjon. Július végén ezt a hanganyagokra is kiterjesztették.

Az Anthropic követte a példát, bejelentve, hogy az augusztus 2 -a óta kiadott összes Claude-modell „beágyazott vízjelet tartalmaz a szövegben”.

A vízjel magába a szövegbe van szőve – közölte a vállalat egy blogbejegyzésben.

Nem fogja látni, és nem változtatja meg a Claude válaszának jelentését, minőségét vagy olvashatóságát

áll a bejegyzésben.

Mivel a vízjel a szöveg része, a szöveggel együtt utazik akkor is, ha azt máshova másolják és beillesztik.
Mindkét vállalat támogatja a C2PA (Coalition for Content Provenance and Authenticity) nevű szervezet által kifejlesztett iparági szabványt is, amelynek célja a tartalom eredetére vonatkozó metaadatok tárolása és továbbítása.

A tartalom vízjelezése azonban csak az első lépés; a jelek felismerése és az internetezők számára láthatóvá tétele a második lépés.

Az olyan cégeknek, mint az Anthropic, együtt kell működniük a tartalmak terjesztését végző platformokkal, hogy a vízjelek valóban láthatóvá váljanak – mutatott rá Walter Pasquarelli, a Cambridge-i Egyetem szintetikus tartalmakra szakosodott kutatója, az OECD tanácsadója.

A szakértő így szemléltette a folyamatot a gyakorlatban:

Létrehozol valamit a Claude-dal, majd átmész egy közösségi oldalra. Mielőtt közzétennéd a posztot, a felületbe épített detektorok máris felismerhetik a rejtett vízjelet.

A lépésnek messzemenő következményei lehetnek.

Számos bizonyíték utal arra, hogy amint a felhasználók tudomást szereznek egy médiatartalom mesterséges eredetéről, az érdeklődésük és aktivitásuk jelentősen megcsappan

tette hozzá Pasquarelli.

Pasquarelli szerint: az EU lépése csökkentheti az „AI-szemetet” (AI slop).

A platformok már most is tisztában vannak az AI térhódításával: a LinkedInen például a közelmúltban megjelent egy új funkció, amellyel a felhasználók külön jelenthetik, ha egy bejegyzés számukra AI-szemétnek tűnik.

További hírek