Evészavarok: így segíthetünk magunkon, ha érintettek vagyunk

Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában
2022-08-16
Vasárnapig szavazhat a Kaszás Attila-díj jelöltjeire
2022-08-16
Show all

Evészavarok: így segíthetünk magunkon, ha érintettek vagyunk

A pandémia alatt 15%-kal emelkedett az anorexia gyakorisága, az egyéb evészavarok is egyre több embert érintenek, sőt új típusok jelennek meg. Túry Ferenc pszichiáter a Mindennapi Pszichológia Magazinban ad tanácsokat az érintetteknek arról, hogy miként tudnak segíteni önmagukon.

Anorexia, bulimia, elhízás, falászavar – a legismertebb evészavarok ezek, ám mellettük számos altípus is megjelent az elmúlt időkben, gyakoriságuk pedig folyamatosan emelkedik. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének professzora szerint az önsegítés hasznos lehet, főleg azoknak, akiknek plusz önbizalmat ad, ha saját erőből oldják meg a problémáikat, vagy „rejtőzködnek” és ódzkodnak az orvos felkeresésétől.

Ma már sokféle egyénileg is használható önsegítő kalauz ismert, illetve okostelefonos applikációk is léteznek. Ezekben gyakran jól kidolgozott programokkal találkozhat a segítségre vágyó, de betegsége miatt rejtőzködő személy. Egyszerű, önállóan is alkalmazható módszer például a tünetnapló írása, amely során kiemelt figyelmet kap az önmegfigyelés, a tünetek dokumentálása, és az állapotváltozás követése.

Közhely, de igaz, hogy a szó elszáll, az írás megmarad – ha le kell írni a tünetek változását, világosabban követhető a betegség alakulása. Ráadásul rejtett összefüggések is előjöhetnek arról, hogy a tünetek milyen körülmények között jelentkeznek

fejtette ki a MiPszi hasábjain Dr. Túry.

A szakember szerint fontos, hogy a beteg és családja alaposan megismerje az adott zavart. A könyvek, hiteles internetes források és a média is sokat segíthet, enyhébb zavaroknál az önsegítés ezen formái hatékonyak lehetnek. Ráadásul minél több információhoz jut a beteg a saját állapotáról, annál könnyebb segítséget kérnie, legyen az családtag, vagy külső segítő.

Az önsegítés módjai között a leghasznosabb a csoportos forma, ekkor az egyéni gyógyulás helyett a közösség összetartó erejét hívjuk segítségül, ám nem mindegy, hogy ezt milyen keretek között tesszük meg. Túry professzor a vezetett önsegítő csoportokat javasolja, vagyis az olyan megoldást, ahol az érintettek mellett külső támogatás is van. Enélkül ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a betegek megtanítják egymást környezetük „becsapására”, vagy más trükkökre, amelyek végső soron a gyógyulást nehezítik.

Vannak olyan csoporttagok, akik a változás igazi szándéka helyett csak panaszkodnak, egyfajta álarcot vesznek fel, s némi büszkeséggel beszélnek arról, hogy ők milyen komoly zavarral küzdenek

magyarázta a szakember.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close