A leggazdagabbak folyamatosan gazdagodnak. Az infláció és a pénzpumpa időszaka a világon és itthon is a leggazdagabbakat tette még vagyonosabbá – állítja Karagich István a Blochamps ügyvezetője. Ez tény, de ettől függetlenül minden vagyoni szegmensben gyarapodnak az emberek. Magyarországon fájón hiányzik a középosztály megtakarítása a pénzügyi piacokról. Jól élünk, de befektetésre már alig marad pénz.
A világ lakosságának másfél százaléka már a világ összvagyonának ötven százalékát birtokolja. Korábban ez korántsem volt ennyi, tehát a vagyon koncentrálódik.
Bár minden szegmensben vagyongyarapodás figyelhető meg, a legfelső rétegek az igazi nyertesei az inflációnak és a jegybankok által a gazdaságba bő egy évtizedig pumpált pénzeknek, amely egészen a legutóbbi időkig kézzelfogható növekedési előnyt adott számukra – magyarázza Karagich István, a privátbanki szektort már 20 éve vizsgáló Blochamps Kft. alapító-ügyvezetője.
És bár kétségtelenül erős a vagyonkoncentráció azt sem szabad elfelejteni, hogy minden szegmensben nő az emberek pénze.
2000-ben a világ 75 százalékának volt 10 ezer dollár alatti vagyona, ez akkoriban 4,6 milliárd főt jelentett. Azóta a Föld lakossága 1,9 milliárd fővel nőtt, de 10 ezer dollár alatti vagyon aránya már 39 százalékra csökkent. Ez a maga 3,17 milliárdos létszámával nagyon nagy szám még mindig, de arányában jóval kevesebb, mint korábban – hangsúlyozza a pozitívumokat Karagich István.
A 10 ezer és 100 ezer dollár közötti vagyonnal rendelkezők aránya 17 százalékról 47 százalékra nőtt, hiszen ebben a vagyonővben jelent meg elsősorban a kínai és indiai középosztály testesedése.
A 100 ezer és egymillió dollár vagyonnal bírók aránya pedig 20 év alatt 7,5-ről több mint 16 százalékra emelkedett.
A vagyonsáv adatok drámai változása leginkább a Kínában és Indiában lezajlott gazdasági növekedésnek köszönhető, hisz itt nagyon nagy számban élnek sokan jobban, illetve nagyon sokan picit jobban, mint korábban, ez pedig mivel sok százmilliókat érint, rendkívül befolyásolja a globális adatokat – emeli ki Karagich.
Ugyanakkor rendkívül józanító tény, hogy a skála végén, a leggazdagabbaknál, a felső egyezreléknél viszont exponenciálisan nő a vagyonkoncentráció.
Magyarországon hasonló helyzet játszódott le – emeli ki Karagich.
Itt is egyre többen kerülnek ki a mélyszegénységből, de nagy problémánk, hogy a középosztály nem tudott annyira megerősödni, hogy aktív befektetőként tartósan meg tudjon jelenni a befektetési piacon.
Ennek részben „történelmi/genetikai” okai vannak.
Akinek pénze van, azonnal lakást vesz, ráadásul ennek érdekében el is adósodik ha szükséges, így ez tekinthető a magyar ember legnagyobb vagyonelemének.
A magyar családok több mint 90 százalékának saját tulajdonú lakása van, ezzel az unióban a lakhatási célú ingatlanbirtoklások rangsorában mi vagyunk a 2. helyen.
S mivel a mielőbbi vásárlás érdekében a lakásra hitelt is vesznek fel, így ez inkább a megtakarítások oldalán a pénzügyekben terhet jelent, nem hogy bevételt hozna. Sőt sok kisvállalkozó is a likviditási nehézségek kezelésére akár saját lakására jelzálogot téve vesz fel kölcsönt, amely szintén a költségoldalon jelenik meg – hangsúlyozza Karagich.
Emellett a keresetek bár kétségkívül emelkednek, reálértékben folyamatos lemaradásban vagyunk Európában, mivel a középosztály, de még a felső középosztály is továbbra sem keres úgy, hogy abból jelentős tőke halmozódna fel, amely aztán meg tudna jelenni a pénzügyi piacokon befektetésként és tőkejövedelmet biztosíthatna számukra – emeli ki a Blochamps ügyvezetője.
Jól élnek a keresetükből, meg tudják venni a mindennapi élethez szükséges dolgokat, nyaralni járnak, van autó, lakás, azaz fogyasztóként számíthat rájuk az állam, de folyamatosan épülő, jelentősebb pénzügyi megtakarítás már nincs.
Nyugaton a középosztály bevételeinek és öngondoskodási tervezésének fontos része a tőkebefektetésekből származó jövedelem, erre törekedni kellene itthon is – teszi hozzá Karagich.
