Legfontosabb feladatunk, hogy a Covid miatt ellátatlan betegek kezelése ne késlekedjen tovább. Vissza kell szerezni azoknak a betegeknek bizalmát, akik most a fertőzés veszélye miatt esetleg félnek bemenni a kórházakba a már régóta esedékes vizsgálatokra, beavatkozásokra – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke a 43. Medicina Konferencián.

A Covid nagyon sok dolgot megváltoztatott az egészségügyi ellátásszervezésben. Olyan innovációkat is meg tudtunk valósítani (pl. a telemedicina bizonyos formái, vagy a betegellátás biztonságát elősegítő eszközbeszerzések, stb.), amelyek az ellátó rendszer, de leginkább a betegek előnyére szolgál – mondta Ficzere Andrea.

A járvány elején nagyon gyorsan szembesülni kellett azzal, hogy át kell szervezni az ellátást, amely folyamat az elején kissé döcögősen ment, de a második hullámra már profin működött a rendszer – tette hozzá az elnök asszony.

A Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakmai támogatásával, a növekedés.hu együttműködésével rendezték meg a Medicina Projekt 43. konferenciáját. A budapesti rendezvényen neves előadók számoltak be a gyógyítók járvány alatt végzett munkájáról, az egészségügyi intézményrendszer és a gyógyító munka finanszírozásának szükségszerű átalakításáról. A szakemberek kiemelten foglalkoztak a fertőzésen átesett betegek utókezelésével, a post Covid szindrómával, és szó volt a vírus terjedésének modellezéséről. A rendezvényen átadták a Medicina 2020 évkönyvhöz kötődő díjakat az ágazat kiválóságainak. A tanácskozáson elhangzott előadásokat honlapunkon, a medicina rovatban megtekinthetik az érdeklődők.

Korábban gyakran polemizáltunk azon, hogy sok vagy kevés Magyarországon az aktív kórházi ágy. Normál időben valószínűleg sok, viszont a járvány idején a többi országhoz képest előnyt jelentett számunkra, hogy relatíve sok az aktív ágy az ellátórendszerben – emelte ki.

Nagy hangsúlyt kapott a járvány kapcsán az egészségtudatosság, az öngondoskodás. Sokan szembesültek ugyanis azzal, hogy ha másként éltek volna és más egészségügyi állapotban éri őket a járvány, talán könnyebben megbirkóztak volna a betegséggel.

Kiemelten kell kezelni a post-Covidos betegek, valamint az ellátásban aktív szerepet vállaló személyzet mentális támogatását, és ha kell, pszichiátriai, pszichológiai kezelését.

A járvány tanulsága az is, hogy bizonyos betegeségek – a rendelkezésünkre álló telemedicinális eszközökkel – távolról is jól gondozhatók.

A tömbkórházak az új kórház – hangsúlyozták korábban, de mint Ficzere Andrea kiemelte, a járvány felhívta a figyelmet arra, hogy időnként előnyt jelenthet, ha bizonyos területeket szeparálni tudunk. Láttunk arra ugyanis példát, hogy azokban a nagyobb intézményekben, amelyek pavilon rendszerűek, könnyebb volt a Covidos betegútszervezés.

Azokhoz az intézményekhez kell allokálni a pénzt, ahol biztosított a minőségi betegellátás, ahol minden szükséges eszköz, infrastruktúra, és nem utolsó sorban a képzett személyzet rendelkezésre áll, így a szakmák egy részét centralizálni kell. Meg kell valósítani, hogy a betegek időben oda kerüljenek, ahol garantált számukra a jó ellátás, és ne keringjenek hosszasan a rendszerben.

Nem lehet nem tudomásul venni, hogy van magánegészségügy és nagyon komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt hónapokban – emelte ki az elnök.

A jövő feladata ellátni a Covid miatt ellátatlan betegeket, akik a várakozás miatt most rosszabb állapotban vannak.

Feltétlenül ki kell alakítani poszt Covid területeket az intézményekben – hangsúlyozta Ficzere Andrea.