fbpx

Finnországban, még Helsinkiben is a tengerbe dobják a leszedett karácsonyfákat – De miért?

A halászok régi szokását újra gyakorolják Finnországban, de most a háttérben környezetvédelmi okok állnak. A karácsonyfákat kedden és szerdán gyűjtik Helsinki egyik tenger melletti lakóövezetében, hogy végül a vízbe kerüljenek.

A Kruunusillat projekt egy Helsinki szívében megvalósuló városfejlesztést tesz lehetővé, de előnyei több környékre is kiterjednek.

A projekt keretében korábban azt kérték, hogy akik tudnak, vigyenek karácsonyfákat a Hakaniemenranta utcába, amely Helsinki belvárosában van, a Siltavuorensalmi tengerszoros partján.

Amelynek déli oldalán a Kruununhaka , az északin pedig a Hakaniemi és a Merihaka városrész található. A szoros fölött a Hakaniemensilta híd ível át, amely 2024-ben készült el.

Most Helsinki városa is arra kéri az embereket, hogy januárban kedden és szerdán 7-8 óra között hozzák a karácsonyfájukat ide. A pontos cím: Hakaniemenranta 18. A Kruunusillat projekt merítési rendezvényén a fenyők még januárban a tengerbe kerülnek.

Az, hogy a karácsonyfák a tengerben végezzék, még Finnországban is idegen lehet egy zsúfolt városlakó számára – jegyzi meg a skandináv világ legolvasottabb napilapja, a Helsingin Sanomat.

Az újság persze rögtön emlékeztet is arra, hogy ennek a hagyománynak ezeréves gyökerei vannak, különösen a halászok körében dívott az ilyesmi, mind a tengeren, mind a tavakon megtették ezt. Az ötlet tehát nem új: a régi emberek számára az elsüllyesztett fák titkos halászhelyeket jelöltek, amelyek hollétéről nem beszéltek senkinek.

A HS.fi oldal például már január 5-én újraközölt egy cikket a témáról, „Saimaa már több ezer karácsonyfából álló víz alatti erdővel rendelkezik” címmel. Saimaa, Finnország legnagyobb tava az ország délkeleti részén található, olyan városokkal a partján, mint Lappenranta, Joensuu vagy éppen Mikkeli, hogy a kisebbekről, például Imatra, Varkaus és Savonlinna, ne is beszéljünk.

A történet pedig a Finn Környezetvédelmi Intézet szakmai projektjéről szól, amelynek keretében lucfenyőket tettek a tó vizébe, ahogyan a világ különböző részein és Finnországban is több ezer éve is vízbe építették az úgynevezett „piacokat”. Az eredeti ok a megélhetéssel és az üzlettel volt kapcsolatos: tapasztalatok alapján az emberek észrevették, hogy halak vannak az elsüllyedt erdő körül.

A fa vízbeeresztést a Saimaán kívül Finnországban máshol is gyakorolták, a merítési projektek most begyűrűztek Helsinkibe. A mai ok azonban inkább már környezetbarát:

a víz alá süllyedt lucfenyő javítja a víz állapotát, megköti a szenet, segíti bővülni a vízimadarak populációit – no meg azért nem lehet elhallgatni azt, hogy azért ma is több halat lehet fogni az ilyen helyeken.

A Finn Környezetvédelmi Intézet tanulmányai azt is megállapították, hogy az elmerült fák megtisztítják a vizet.

A tó alján a fa szénje, különösen a lignin, nagyon lassan, ha egyáltalán, bomlik le.

Saimaanból 8000 éves fát is találtak.

Még az ujjnyi vastagságú ágak is évtizedeken át képesek szénraktárként működni. Kiszámolták, hogy 50 feldolgozott fenyőág süllyesztve annyi szenet köt meg, mint amennyi Helsinki és Róma között a menetrendszerinti repülés során keletkezik.

Helsinkiben „halpiacnak” nevezett ketreceket építenek a fenyők számára, amelyeket január közepén a fenyőkkel együtt süllyesztenek a tengerfenékre. Ezek a „piacok” a halak ívóhelyeként és az ivadékok menedékhelyeként is szolgálnak. A lucfenyőgyűjtés a Kruunusillat projekt, Helsinki városa és a Finn Környezetvédelmi Ügynökség együttműködésében valósul meg.

További hírek