A tüsszögés, a folyamatos orrfolyás és a szemviszketés ma már népbetegségnek számít Magyarországon. Bár az allergia sokak számára csak kellemetlen nyári nyűgnek tűnik, valójában az immunrendszer túlzott reakciójáról van szó, amely egyre több ember mindennapjait nehezíti meg.
Az allergiások száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a fejlett világban, aminek hátterében több tényező áll.
A szakértők által gyakran emlegetett higiénia-hipotézis szerint a túlzottan steril környezet miatt a kisgyermekek immunrendszere kevesebb természetes kórokozóval és baktériummal találkozik. Emiatt a védekezőrendszerünk tétlen marad, és később ártalmatlan anyagokra, például pollenekre reagál túlzottan.
Ezt a folyamatot tovább erősíti a klímaváltozás és a légszennyezés.
A felmelegedés hatására a növények virágzási időszaka kitolódik, a szmog részecskéi pedig hozzátapadnak a pollenekhez, ami agresszívebbé teszi azokat, és megkönnyíti a légutakba való bejutásukat.
Mindezt tetézi a zárt térben töltött sok idő, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a krónikus stressz, amelyek együttesen gyengítik az immunrendszer természetes egyensúlyát.
Augusztus a legnehezebb időszak az allergiásoknak
Magyarországon az augusztus jelenti az allergiások számára a legnehezebb időszakot, hiszen ekkor éri el a tetőpontját a parlagfű virágzása.
Ez a gyomnövény a legagresszívebb hazai allergén, amelynek egyetlen szála több milliárd pollenporszemet bocsáthat ki, a szél pedig akár több száz kilométeres távolságra is elrepíti azokat.
A hónap második felében a parlagfű mellett a csalánfélék, a pázsitfűfélék és bizonyos penészgombák spórái is komoly terhelést jelentenek a szervezetre.
Ne csak a tünetek időszakában foglalkozzunk az allergiával
A sikeres védekezés kulcsa a megfelelő időzítés, ugyanis a legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy csak a tünetek megjelenésekor kezdik el a kezelést.
A hagyományos tüneti terápiát, például az antihisztaminokat és az orrspray-ket érdemes legalább egy-két héttel az adott növény virágzása előtt elindítani.
Aki tudja, hogy a parlagfűre érzékeny, annak a gyógyszeres felkészülést már július végén vagy augusztus elején meg kell kezdenie.
Ha pedig valaki tartós, éveken át tartó megoldást nyújtó allergén immunterápiában gondolkodik, még korábban kell cselekednie, hiszen azt a virágzás előtt hónapokkal, leggyakrabban a téli vagy a kora tavaszi időszakban kell elindítani.
A gyógyszeres kezelés mellett a mindennapi szokásainkkal is sokat tehetünk a panaszok enyhítéséért.
Hazaérkezés után érdemes azonnal ruhát cserélni, az esti hajmossással pedig eltávolítani a nap közben megtapadt polleneket.
A lakás szellőztetését célszerű a kora reggeli vagy a késő esti órákra időzíteni, szeles időben pedig érdemes zárva tartani az ablakokat.
Szintén fontos, hogy a virágzási időszakban ne szárítsuk a ruhákat a szabadban, mert a nedves textíliák szivacsként gyűjtik be a szálló porban lévő allergéneket.
Autóban és a lakásban használt klímák esetében pedig a pollenfilterek rendszeres cseréje nyújt extra védelmet.
Magyarország Európa egyik leginkább parlagfűvel fertőzött területe, és a hazai adatok jól mutatják a probléma léptékét.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ felmérései alapján a magyar lakosság mintegy 30-35 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és a légúti panaszokkal küzdők közül több mint másfél millió ember kifejezetten a parlagfűre érzékeny.
Az aktuális magyarországi pollenhelyzetről és a riasztási fokozatokról a hivatalos NNGYK Polleninformáció oldalon tájékozódhatnak az érintettek.
