Ingatlanvásárlók figyelem – Durván emelkedtek a földhivatali díjak
2024-06-29
Biden: tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok fiatal és nem vitázom úgy, mint régen
2024-06-30
Show all

Fotókon a különleges magyar tornyok

Hogy mi a torony? Egyszerű: egy olyan építmény, amelyik széltéhez, hosszához képest kifjezetten magas. Na és miért épít az ember tornyot? Ez már fogósabb kérdés. Már csak azért is, mert néha nem is tudjuk pontosan az okát, és azért is, mert felsorolni is nehéz lenne a rengeteg szerepet, amit egy torony betölthet.

Az első dolog, ami legtöbbünknek eszébe jut egy toronyról, az a templom. Alighanem ez volt a legősibb funkciója. Sőt, előbb építettünk toronytemplomot, mint a templomtornyot. Az eget a földdel összekötő, monumentális, szakrális épületeket már az ókorból is ismerjük, elég csak általános iskolai tanulmányainkból a zikkuratokra, vagy a Bibliából Bábel tornyára gondolni.

A Bábel tornyának építészeti makettje Friedensreich Hundertwasser osztrák építész 1978-as kiállításán a Műcsarnokban.

A Bábel tornyának építészeti makettje Friedensreich Hundertwasser osztrák építész 1978-as kiállításán a Műcsarnokban. #195587 Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A templomtoronynak persze fontos gyakorlati funkciója is lehet. Mondjuk, hogy az abban lakó harang hangja messze szállhasson. Vagy akár a müezzin éneke, ha az iszlám vallás minaretjeire gondolunk.

Minaret

Ugyanakkor a torony szimbólum is. Nem véletlen, hogy a protestáns egyházaknak még a Türelmi rendelet után is tiltották az építését: rendben, templomot emelhessenek, na de tornyot azt azért mégse! Ebben az időben születtek meg a haranglábak, amolyan „torony is, meg nem is” megoldásként. De haranglábat építettek azok a falvak is, ahol nem futotta templomra a gyülekezetnek.

Nagyboldogasszony-templom a felvidéki Pozsonyboldogfán 1900 körül.

Nagyboldogasszony-templom a felvidéki Pozsonyboldogfán 1900 körül. #22850 Fotó: Fortepan / Lakatos Mária

Jól mutatja a torony jelentőségét, hogy bár a modern építészet kísérletezett vele, a legtöbb vallásnál nehezen fogadták el a nélküle épült templomépületeket. Jellemző, hogy azoknál a templomoknál, ahol nem lehetett tornyot építeni a háború vagy a kommunizmus miatt, ott azt olykor fél évszázaddal később is fontosnak tartották pótolni.

A kassai Erzsébet utca (Alžbetina ulica, akkor Forgács utca) 1900-ban, szemben a Szent Erzsébet-főszékesegyház (Dóm).

A kassai Erzsébet utca (Alžbetina ulica, akkor Forgács utca) 1900-ban, szemben a Szent Erzsébet-főszékesegyház (Dóm). #40938 Fotó: Fortepan / SK

Azonban a templomtoronynak olykor gyakorlati szerep is jutott. Mondjuk arra került a toronyóra. Abban az időben, amikor az volt a környék egyetlen órája, még fontos volt, hogy a város vagy falu távoli pontjáról látni lehessen az időt – melyet amúgy időnként a messze hangzó harang is hírül adott.

A szegedi Fogadalmi templom tornya 1935-ben.

A szegedi Fogadalmi templom tornya 1935-ben. #77762 Fotó: Fortepan / Plesovszki Ákos

Több templom tornyán tűzőrerkély fut körbe, ahonnan azt kémlelték, nem csapnak-e fel valahol a lángok. Ma leginkább az alföldi mezővárosok sajátja ez az építészeti elem, de találkozhatunk vele mondjuk a terézvárosi templomon is. Az ugyanis még abban az időben épült, amikor a későbbi hatodik kerület helyén csupa egy-két szintes épület állt.

A Szlovák Nemzeti Felkelés tér (Slovenského národného povstania / IV. Béla király tér) Besztercebányán 1906-ban. Szemben az Óratorony tűzőrerkéllyel, jobbra a Xavéri Szent Ferenc-székesegyház. Balra a Námestie Štefana Moyzesa (Mátyás tér)-en a Barbakán.

A Szlovák Nemzeti Felkelés tér (Slovenského národného povstania / IV. Béla király tér) Besztercebányán 1906-ban. Szemben az Óratorony tűzőrerkéllyel, jobbra a Xavéri Szent Ferenc-székesegyház. Balra a Námestie Štefana Moyzesa (Mátyás tér)-en a Barbakán. #96234 Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

A tűzfigyelő erkélyes vagy az órával felszerelt torony azonban nem kötődik kizárólag a templomokhoz. Megjelenhettek például a városkapu vagy a városháza részeként is. Sőt, magukban is. Bár a tűztorony szóról legtöbbünknek Sopron ugrik be, a fogalmat ismerik Veszprémben és Szécsényben is (ez utóbbit a „magyar ferdetoronyként” is emlegetik).

Kilátás egy toronyból.

Figyelni azonban nem csak a tüzet lehetett a magasból, de az ellenséget is. Ha gyerekként várat rajzoltunk, annak egészen biztos volt tornya. Én legalábbis mindig rajzoltam párat. Pedig ez az építészeti megoldás már nagyon régen eltűnt a várépítészetből: az ágyuk megjelenésével könnyen lerombolható célponttá váltak. Az erődítményekben csak néhány helyen maradt meg mutatóba az „öregtorony”.

Buzogány torony és a Ferdinánd kapu a budai várban 1975 körül.

Buzogány torony és a Ferdinánd kapu a budai várban 1975 körül. #66089 Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Persze a 19. században sem csak dísznek épültek tornyok. Megjelentek olyan funkciók, amelyekhez magasságra volt szükség. A víztornyok például azért kellettek, hogy megfelelő víznyomás legyen a lakásokban. A közlekedőedények törvénye alapján működő rendszerben a tartályt a kiszolgálni kívánt épületszintek felett kellett elhelyezni.

A szolnoki víztorony épitkezése a Széchenyi István körúton 1975-ben.

A szolnoki víztorony épitkezése a Széchenyi István körúton 1975-ben. #134504 Fotó: Fortepan / Csíkos Ferenc

Amerikában a nagyvárosok képét azonban nem a néhány füstölgő toronynak álcázott kémény rajzolta át leginkább, hanem a magasba törő felhőkarcolók. A magyar városokat azonban sokáig elkerülték ezek. Lakótornyok ugyan már a középkorban is voltak, nálunk is maradt fenn néhány, Visegrádtól Nagyvázsonyig.  Ám az egeknek az az ostroma, ami a 19. század végén indult meg nyugaton, nálunk elmaradt. Igény lett volna rá, nagyratörő tervek is születtek – például egy Városháza helyén magasodó felhőkarcolóé a két világháború között –, csak hát a huszadik század történelme folyton keresztülhúzta a számításokat.

Még a legamerikaibb stílusú magasház az OTI központja lett a Fiumei úton. Annak égbe nyúló, majd aztán szerkezeti problémák miatt lebontott tornya mutatta, milyen lett volna a magyaros felhőkarcolóépítészet, ha egyszer kibontakozik.

Az OTI székház tornya a Fiumei (Mező Imre) úton 1962-ben.

Az OTI székház tornya a Fiumei (Mező Imre) úton 1962-ben. #209200 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

Évtizedekkel később aztán a szocialista rendszerben vették elő újra a témát. A toronyház a haladás egyik szimbóluma lett, került belőle néhol Budapest régi belső kerületeibe is. A legotrombább módon például a Vár tövébe, az Attila útra. De szinte kötelező jelleggel minden szocialista nagyváros kapott egyet, igazolva a település száguldó fejlődését.

Az Alagút utcai toronyház az Attila út és a Pauler utca között, elöl a Horváth-kert egy része 1972-ben.

Az Alagút utcai toronyház az Attila út és a Pauler utca között, elöl a Horváth-kert egy része 1972-ben. #4374 Fotó: Fortepan / Kádas Tibor

A toronyházakat néhol azonban ügyesen, átgondolva illesztették a településszerkezetbe. Például a lakótelepek szalagjainak egyhangúságát törték meg helyenként pontházakkal. Egy-egy magas toronyépületet vagy akár épületbokrokat terveztek a Budapestre érkező fő sugárutak mellé is, melyekből több meg is épült. Ilyen például a SOTE tornya az Üllői út mellett vagy a SZOT (ma Országos Nyugdíjfolyósító Intézet) székháza a Váci út mentén.

Miskolc, Kilián-dél, a Kandó Kálmán utca észak felé nézve 1965-ben. Szemben a toronyház tetején a csillagvizsgáló.

Miskolc, Kilián-dél, a Kandó Kálmán utca észak felé nézve 1965-ben. Szemben a toronyház tetején a csillagvizsgáló. #29205 Fotó: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Ezeknek a házaknak a magasságát természetesen más célokra is kihasználták. Előfordult, hogy egy lakótelep legmagasabb háza egyben víztorony is volt. Ennek a legszebb példája az építészetileg is izgalmas Víztoronyház Újpalotán, amit Tenke Tibor és Mentes Endre tervezett. Szolnokon és Diósgyőrött viszont csillagvizsgálót telepítettek a toronyházak tetejére.

Ejtőernyős ugrótorony a lengyelországi Lublinban 1939-ben.

Ejtőernyős ugrótorony a lengyelországi Lublinban 1939-ben. #46276 Fotó: Fortepan / Vojnich Pál

A rádió, majd a tévé működéséhez is tornyokra volt szükség. Hazánk máig legmagasabb építménye, a 314 méteres Laki-hegyi adó 1933-ban épült meg, de szerte az országban találunk hasonló adótornyokat. Ahogy az más magas építményeknél is lenni szokott, az adótornyok is kaptak olykor kiegészítő funkciót. Mondjuk egy kilátószintet vagy akár egy kávézót. Ennek a legszebb példája nálunk talán az Avasi tévétorony. A Hofer Miklós és Vörös György tervezte épület 1963-as átadása óta Miskolc egyik jelképévé vált.

A miskolci Toronyalja utca 1963-ban, háttérben az avasi tévétorony.

A miskolci Toronyalja utca 1963-ban, háttérben az avasi tévétorony. #46424 Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

A kilátó amúgy is különös műfaj. A 19. század végén kezdtek épülni, ahogy divatba jött a kirándulás. Eredetileg nagyon praktikus céljuk volt: a magas hegyek tetejéről olykor csak azért nem látni a tájat, mert a fák eltakarják. Építsünk hát tornyot és másszunk fel a szintjük fölé! Ám egy idő után olyan helyeken is elkezdtek kilátókat építeni, ahonnan anélkül is remek lett volt a panoráma. Kiderült, hogy az emberek szívesebben másznak meg hegyeket, ha azok tetején jutalom vár rájuk: egy épület, aminek felmehetnek a tetejére. Függetlenül attól, hogy jobb-e onnan a kilátás vagy sem.

A jánoshegyi Erzsébet-kilátó Budapesten 1942 körül.

A jánoshegyi Erzsébet-kilátó Budapesten 1942 körül. #61679 Fotó: Fortepan / Szőke Annamária / Anonime

Ezzel vissza is érkeztünk a torony eredeti, sok ezer évvel ezelőtti funkciójához. Azért építjük őket, hogy összekössük velük az eget a földdel.

Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/tornyok

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.