Az egyik legígéretesebb magyar agrostartup, az Agroninja, Beefie néven egy olyan szarvasmarha súlymérő alkalmazást fejlesztett, amely egy fénykép és néhány adat megadásával 95 százalékos pontossággal állapítja meg az állat súlyát. A hagyományos, mérlegen történő mérés sokszor mind az állatok, mind a gazdák számára nagyon stresszes, sőt balesetveszélyes, erre jelent alternatívát a Beefie. Az Agroninjának nemcsak Magyarországon, hanem Brazíliában, Nagy-Britanniában, Francia- és Svédországban is vannak viszonteladói, egyéni felhasználóik pedig Dél-Afrikától Uruguay-on keresztül Ausztráliáig sokhelyütt mérik teheneiket a Beefie-vel.
Előbb voltak technikai-, mint agrárszakemberek
Mi sem sejtettük, hogy a szarvasmarhamérés ennyire nehéz
mondja a cég egyik társalapítója, Bende Zsolt, aki 2017-ben alapította az Agroninja Kft.-t Boromisza Gergellyel és Nádor Ivánnal. Ezt megelőzően egyikük sem mozgott a szarvasmarhák, de még csak a mezőgazdaság közelében sem. Mindketten informatikai vonalról jöttek: számítástechnikai, mobil- és webes, hardveres fejlesztésekkel foglalkoztak, az agrártudást időközben sajátították el. Az állatok mérésének ötlete 2016-ban merült fel, amikor egy projekt keretében egy sertéstenyésztő cég kereste fel őket. Bár abból a projektből nem lett semmi, elkezdte őket érdekelni az állatok mérése, és mezőgazdasági szereplőkkel beszélgetve – mintegy piackutatást végezve – kiderült, hogy a szarvasmarhatartók felől lenne igény egy korszerűbb, stresszmentesebb mérési formára. Elsősorban a húsmarhatartókat célozták meg, de ma már a tejelő marhát tartók is fontos ügyfeleik.
A Beefie kifejlesztéséhez a technológiai tudásuk a kezdetektől megvolt, de „mindent meg kellett tanulnunk az agráriumról és a szarvasmarhatartásról. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megismerjük a teljes folyamatot, amely egy húsmarhatartónál, tenyésztőnél történik” – ebben a tanulási folyamatban a húshasznú szarvasmarhát tenyésztő, kéthelyi Hubertus farm volt segítségükre, mondja Bende Zsolt.
„Csak körbefotózzuk az állatot” – Vagy mégsem?
Egy hagyományos súlymérés során a teheneket befogják, felhajtják a mérlegre, majd visszahajtják őket eredeti helyükre. Laikusként nem tűnik stresszesnek a folyamat, pedig nagyon is az, sokszor a gazdák is tartanak tőle. Az állatok nem tudják mi történik, nem szeretik, ha kimozdítják őket a helyükről, már az átmozgatás is stresszes, de megsérülhetnek, meglökhetik a terelőket, vagyis a tartók számára is veszélyes a procedúra – magyarázza Bende Zsolt. Arra is láttak példát, hogy a bikák összeverekedtek a mérés során, az egyik meg is sérült, az állattartók is menekültek az istállóból. Ráadásul bizonyított tény, hogy az állatok a mérlegelés miatti stressz következtében veszítenek súlyukból.
Az Agroninja így azt a célt tűzte ki, hogy egyszerűsíti a folyamatot, gyakorlatilag mérlegmentessé téve a súlymérést. A szarvasmarhatelepek látogatása során először azt mérték fel, hogy le lehet-e fotózni az állatokat, és ha igen, hogyan. Ennek során rájöttek, hogy oldalsó képet lehet készíteni az állatokról, de az elölről és hátulról való fotózást nem teszi lehetővé a telepeken az infrastruktúra, az állatok tartási helyének kialakítása, illetve az állatok is egyre idegesebbek a folyamat során.
Mi is azt gondoltuk, hogy körbefotózzuk, és akkor le tudjuk venni a méreteket,
de aztán rájöttek, hogy ez nem egészen így van. Így a fejlesztés során olyan technológiai megoldást kerestek és találtak, hogy elegendő legyen egy fénykép a súly megállapításához. A Magyarországon 2018-ban bemutatott Beefie-be egy – megfelelő szögből és távolságból készített – oldalképet kell feltölteni az állatról, majd algoritmusuk az állat fajtájának, nemének, korának, és kondíciójának megadása mellett tudja meghatározni az állat súlyát. A Beefie nem hitelesített mérési eszköz, de a gyakorlatban valós alternatívája lehet a hagyományos mérésnek, mert 95 százalékos pontossággal mér, így alkalmas a súlygyarapodás követésére.
Bővíteni szeretnék a mérhető fajták körét
Egyelőre öt fajtára alkalmazható a mobilos mérés: Angus, Blonde d’aquitaine, Charolais, Holstein fríz, Limousine; ezek lefedik a legnépszerűbb európai, tisztavérű húsmarhafajtákat, illetve a Holstein-frízzel a tejelő marhások felé is nyitottak. Validációs programjukon keresztül folyamatosan dolgoznak újabb fajták bevonásán, a Magyarországon népszerű magyar tarkával is kísérleteztek, de a róluk gyűjtött adatokkal még nem teljesen elégedettek, egyelőre
béta verzióban lehet magyar tarkát mérni.
Maga a validálási folyamat, az adatok begyűjtése az egyes fajtákról nagyon összetett feladat, hiszen valós mérésre is szükség van a digitális mérés után, mivel valós adatokkal tanítják az algoritmusukat.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mennyire nyitottak az állattartók az agrárdigitalizációs megoldásokra és azon belül is a Beefie használatára, Bende Zsolt kifejtette: nagyon sokan jelentkeztek validációs programjukra, és sokan nyitottak a digitális megoldásokra, főleg olyan telepeken, ahol már megtörtént a generációváltás.
A brazilok kedvence
Az Agroninja külföldi tehenészetekkel is együttműködik, jártak Brazíliában (itt van a világon a második legnagyobb szarvasmarha-állomány), ahol megvizsgálták, hogy az ottani Angusokra, illetve az országban népszerű nelore fajtára is alkalmazható-e a Beefie. Ehhez nagy mennyiségű adatot gyűjtöttek, valamint a dél-amerikai Holsteineket is vizsgálták, mert ezek más felépítésűek, mint az európaiak. A Beefie Brazíliában nagyon népszerű lett, már viszonteladójuk is van a dél-amerikai országban. Brazíliában a tartás módja is eltér – mondja Jeszenszki Anna, az Agroninja termékmenedzsere és értékesítési vezetője. A brazil állattartóknak nem a stresszmentes mérés a lényeg, hanem hogy egyáltalán legyen mérés. A marhák ugyanis hatalmas legelőkön, szabad tartásban vannak, nincs lehetőség a mérlegen történő mérésre. Ráadásul nagyon agresszívek az állatok, mert nem szoktak annyira kézhez, mint az emberközelben lévő, istállóban tartott európai társaik.
Brazília mellett Európa-szerte is vannak viszonteladóik: Nagy-Britanniában, Francia-, Svédországban, egyéni felhasználóik pedig Spanyolországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Uruguay-ban, Ausztráliában és Argentínában használják a Beefie-t.
Kockás papír helyett
Az Agroninja nemrég vitte piacra egy másik applikációját, a Measure-t, amelynek segítségével szintén egy oldalsó képből le tudják venni az állat méreteit, például a marmagasságot, a csípőmagasságot, a testhosszt, a testátló-hosszt, és például a tőgy méretét; utóbbi főként a tejelő marhafajtákat tartók számára lehet érdekes. Ezt a terméket Angliában kezdték el tesztelni, mert a tejelő marhatartók részéről itt merült fel rá az igény. Magyarországon a Vitafort takarmánygyártóval dolgoztak együtt, és rájöttek, hogy ha a tejelő marháknál együtt használják a marmagasság- és a súlymérést, akkor azt kitűnően tudják használni az üszőnevelő programjukban például a takarmányozásnál: követni tudják az állat növekedését, és hamarabb tudnak módosítani a takarmányozáson, ha szükséges.
További, még fejlesztés alatt álló újítás a húsmarhatartók számára kifejlesztett állománykezelő rendszer, ami szeptemberben lesz elérhető. „Olyan terméket szeretnénk, ami kiváltja a kockás papírt és az Excel táblát” – mondja Bende Zsolt. Az állománykezelő össze lesz kötve a súlymérővel és a testparamétermérővel, így azok az adatok, amelyek ott keletkeznek, automatikusan belekerülnek, ami hatalmas adminisztrációs terhet vesz le a gazdák válláról. Dolgoznak egy másik, a tervek szerint 2021-től elérhető megoldáson is, amelyet kifejezetten a tejelő marhát tartóknak fejlesztettek: ez egy olyan hardveres megoldás lesz, ami beépül a munkafolyamatba, és további adatokat szolgáltat az állatokról; erről többet egyelőre nem árultak el.
A többiek előtt
A digitális súlymérési megoldások piacára vonatkozó kérdésre Bende Zsolt azt mondta, van néhány hozzájuk hasonló startup, amely sertéssúlyméréssel próbálkozik, illetve volt egy mostanra bedőlt brazil, marha súlymérésre specializálódott startup is, de olyan, amely késztermékkel és ennyi fajtára van jelen, nincs az Agroninján kívül és a további fejlesztésekkel szeretnék is megtartani ezt a pozíciójukat.
Az értékesítés másfél éve indult, és növekszik; a fejlesztési költségek fedezésére több beruházót is bevontak: az indulás óta a Hiventures, az Oxolabs és a Bonitás fektetett be az Agroninjába. A koronavírust márciustól ők is megérezték: elsősorban azért, mert innovatív jellege miatt a viszonteladók sokszor személyesen mutatják be az eszközt. Brazíliában például még most sem lehet látogatni a hízlaldákat és tenyészeteket, de remélik, hogy hamarosan személyesen is találkozhatnak a potenciális ügyfelekkel.
