Hogy áll most valójában a magyar foci?

Elektromos autóra is költhető a Széchenyi Kártya hitele
2023-12-22
Miniszter: egy év múlva állami lesz a ferihegyi reptér
2023-12-22
Show all

Hogy áll most valójában a magyar foci?

Magyarország focilázban ég. Remek eredményeket ér el a válogatott, kint van a csapat a jövő évi németországi eb-n, a válogatott meccseire többször is megtelne a Puskás Ferenc Stadion. Ugyanakkor a hátország kevésbé sikeres, a magyar klubfoci nem igazán érdekli a magyarokat és az elmúlt években az utánpótlásban sem látszik előrelépés.

Fejétől bűzlik a hal – tartja egy mondás.

Ha ezt a magyar labdarúgásra szeretnénk lefordítani, akkor nagyon egészséges halunk van, hiszen a fej, a csúcs, vagyis a magyar felnőtt férfi válogatott igazán parádés teljesítményt mutatott be.

Mivel több mérkőzés már nem lesz 2023-ban, biztosan meghúzhatjuk a mérleget, a válogatott idén nem talált legyőzőre, 10 hivatalos tétmérkőzést játszott, ebből 6-ot megnyert, 4 döntetlen volt. A csapat úgy jutott ki az eb-re, hogy csoportjában veretlen maradt.

Előkelő helyen

A FIFA aktuális világranglistáján Magyarország most a világ 27-ik legjobb csapata (az élen Argentína, Franciaország, Anglia állnak), amely ugyan nem páratlan helyezés, a 2016-os eb előtt még előrébb is jártunk, de azért mindenképp jobb, mint az utóbbi években volt.

Ez a bonyolult pontszámításon alapuló világranglista persze sokat nem jelent, hiszen a meccsek mindig a pályán dőlnek el, és nem az erősorrend alapján, de mégis azt mutatja a lista, hogy lassan a vb-mezőnybe is újra beférhetnénk.

1986-ban a rossz emlékű mexikói világbajnokságon szerepeltünk utoljára vb-n.

A világranglistán amúgy 211 csapat szerepel, Eritreát most nem lehetett értékelni, így a világ legrosszabb csapata San Marino lett, amely válogatott ugyan valóban rendre kikap, de azért vélhetően sok válogatottnál erősebb, de ő mindig az európai csapatok ellen próbálkozik, aki pedig az óceániai szigetvilágban játssza a meccseit, több pontot gyűjtöget, de aligha képvisel nagyobb játékerőt.

A magyar legjobbak

Az említett idei 10 válogatott meccsen mindig pályára lépett Szoboszlai Dominik, aki az angol Premier League egyik szupercsapatában, a Liverpoolban is alapember, ráadásul remek teljesítményt is nyújt.

Ő is, a többiek is mindig kiemelik, hogy a válogatott csapatmunka, de azért szögezzük le, hogy most tényleg van egy olyan húzóemberünk, világsztárunk, akire nehéz pillanatokban is lehet számítani.

Mellette minden meccsen játszott még Dibusz Dénes, a kapus, Lang Ádám, Szalai Attila, Nagy Ádám megbízható alapemberek, és természetesen játszott volna a német bajnokságban is remeklő Sallai Roland és Orbán Willi, de ők sérülés miatt egy-két meccset kénytelenek voltak kihagyni.

Tényleg jó csapat

Egy másik érdekes mutató, hogy mennyit érnek a válogatott tagjai a nemzetközi játékos piacon.

Az egész magyar válogatott úgy nagyjából 138 millió eurót. Ez szinte naponta változik, részben a játékosok teljesítménye, sérülése, átigazolása, kora, vagy az értékelt válogatott összetétele is módosítja az értéket).

A gárda eléggé fejnehéz, hiszen

Szoboszlai egymaga ér 70 millió eurót, mellette Kerkez Milos, Sallai Roland, Orbán Willi és Szalai Attila is a 10 millió euró, vagy afeletti kategória, de sok válogatott kerettag van, akik az 1 millió euró alatti sávban értékeltek csak.

A magyarok által oda-vissza megvert Szerbia értéke 293 millió euró.

És talán a legbüszkébbek erre lehetünk, vagyis a magyar válogatott egyéni képességek, piaci elismertség alapján bőven a szerbek mögött van, de mégis mi nyertük a meccseket, ami azt bizonyítja, hogy a csapat többet tud kihozni magából, mint az egyének összessége, míg a nagy egójú, amúgy ultra jó képességű szerb válogatott inkább egyénieskedő, nem tud annyit a csapat beletenni.

Ebben biztosan az is benne van, hogy Szerbiában a válogatott nem annyira nemzeti ügy, a kluboknak fanatikusabb szurkolóik vannak és a nemzeti csapat talán inkább a kosárlabda válogatott.

Akárhogyan is alakult, a válogatottról nem könnyű nem szuperlatívuszban beszélni, nem csoda, hogy a 67 ezres Puskás Aréna nem csak, hogy megtelik a meccsekre, de többször is megtelne, a Szerbia, illetve a Montenegró elleni meccsek során órák alatt elfogytak az online értékesítésre felkínált jegyek.

A hátország nem olyan fényes

Csak sajnos a magyar foci nemcsak a férfi válogatottból áll.

Ott vannak az utánpótlás csapatok, a női válogatott, a magyar nemzeti bajnokságok, és itt már nem olyan fényes a helyzetkép.

Sajnos a női és az utánpótlás vonalakon már elmaradtak az eredmények, és ez utóbbi egyfajta trendforduló is, hiszen az elmúlt évtizedekben sokáig az utánpótlás eredmények voltak jobbak, most ez megfordult.

Pedig a magyar fociban van pénz, szerencsére nagyon sok stadion megújult, felépült, az utánpótlásba is több jutott, ott is készültek pályák, minőségiek a felszerelések. Nem is a technikai körülményekkel van baj, inkább azzal, hogy az igazán jó játékosok nemzetközi közegből, külföldi akadémiákról értek a csúcsra, itthon kevésbé sikeres a tehetség-keltetés.

A klubfoci nem fejlődik

A magyar klubfoci is elég gyenge minőségű.

Van egy kiemelkedő csapat, a Ferencváros, amely eredményességben, nézőszámban, nemzetközi szereplésben messze veri a mezőnyt, de azért európai élcsapatnak még nem lehet nevezni.

A Fradiban ráadásul a nemzetközi meccseken 1-2 magyar játékos kap csak szerepet, például az a Dibusz Dénes, aki a fent felsorolt magyar klasszisok közül egyedül még az országban játszik, a többiek légiósok.

A mérkőzéseken nincsenek nézők, a Ferencváros, a DVTK (Diósgyőr) meccsein igen, egy-két hagyományosan focibarát és nagyobb lélekszámú városban (Debrecen, Székesfehérvár) még csak-csak, de máshol alig.

A világ legfontosabb „fociországával, Angliával minden összehasonlítás igazságtalan, de talán mégis érdekes, hogy ezen a linken az angol negyedik osztály (League 2 az osztály neve) csapatainak az átlagos nézőszámai szerepelnek, és verik meg fényévekkel a magyar első osztály nézőszámát.

A 9-10 ezres átlagos nézőszámhoz képest a magyar átlagos nézőszám 2700 fő.

Mindezzel a rossz adattal egyébként nem vagyunk egyedül a régióban, a szlovák, vagy a szerb klubfoci is ennyire érdekli, vagyis ennyire nem érdekli a lokális szurkolókat.

Ugyanakkor az mindig meglepő, hogy egy nevesebb londoni, liverpooli, római, vagy barcelonai meccsre Magyarországról is sokan járnak ki. A nagy európai kluboknak vannak magyar szurkolói tagozatai, sokan átszoktak más bajnokságok csapatainak a követésére.

Kevés a magyar futballperc

A legszomorúbb aspektus talán az, hogy a magyar bajnokságban kifejezetten kevés még regionális összehasonlításban is a magyar futballperc. A fociban mindent mérnek, ezt is, ez azt jelenti, hogy a bajnokságokban fellépő játékosok pályán eltöltött idejéből mennyi volt a magyar játékos által kitöltött perc.

Ez nem jó, ez nem segíti a hazai utánpótlás fejlődését, nehezebben férnek be a fiatalok a csapatokba.

Ráadásul, bár döbbenetes, de igaz, hogy miközben a legjobbjaink elmennek, a magyar bajnokság összességében mégis mínuszban van, vagyis a magyar klubok többet költenek külföldi játékosok vásárlására, mint amennyi bevételt elérnek a tehetségek eladásából.

A magyar fociban van pénz és nagyon sok az állami, vagy kvázi állami forrás, például a Szerencsejáték szponzorációja, vagy a köztévé közvetítési díjai.

Akkor összességében félig üres, vagy félig tele van a pohár?

A sok költésnek egyértelműen van eredménye, jobb érzés ma a futballközegben létezni, mint 20, vagy akárcsak 10 éve, de azért az sem téved nagyot, aki még mindig azt mondogatja, hogy töltsünk még bele, mert félig azért üres a pohár.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.