A vagyonadó bevezetése a Tisza Párt egyik sarokköve volt, vagyonadó tehát biztos lesz Magyarországon – jelentette ki Horváth Balázs a Békés Partners és az SQN Trust ügyvédje, adótanácsadója. Ettől függetelenül szerinte az eddig belengetett egymilliárd forintos határ alacsony és elsősorban nem a szupergazdagokat, hanem a hazai kis- és középvállalkozói réteget fogja érinteni. Nemzetközi példák sora bizonyítja: a túl mohó vagyonadó nettó ráfizetést jelent az államnak. Tudni kellene azt, hogy mi elsősoban a vagyonadó célja.
Bár a kormányzat és a szakma között elindult egyfajta konzultáció, a fejekben még óriási a káosz a hamarosan érkező vagyonadó kapcsán. Kálmán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása alapján az adó bevezetése legkorábban 2028. január 1-jére várható, a társadalmi és gazdasági hullámai azonban már most elérték a piacot – jelentette ki Horváth Balázs a témában rendezett sajtótájékoztatón.
A tervek szerint a vagyonadót egymilliárd feletti vagyonokra vezetnék be és mértéke egy százalék lenne. A részletek azonban még nem ismertek.
A szakértő szerint a legnagyobb probléma az, hogy a jogalkotó még nem tisztázta a legalapvetőbb kérdést: mi a célja ezzel az adóval? Ha az indokolatlan gazdagodás megregulázása, azt nem vagyonadóval kellene orvosolni. A jogtalan vagyonosodást ellenőrzési és transzparencia eszközökkel érdemes kezelni, az általános jellegű vagyonadó erre nem alkalmas.
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületével, illetve a STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületével folyamatosan egyeztetések zajlanak a témában.
A 300 milliárdos illúzió: a bruttó és a nettó csapdája
A legoptimistább becslések szerint a vagyonadóból évi bruttó 300 milliárd forint folyhatna be az államkasszába. Horváth Balázs úgy gondolja azonban, hogy ez a szám csalóka.
-
Egy ilyen adónem üzemeltetéséhez fel kell építeni egy komplett állami ellenőrzési apparátust és kataszteri rendszert, ki kell találni a bevallási struktúrát, és szakértők hadát kell megfizetni.
-
Nemzetközi tapasztalatok szerint az adminisztrációs költségek a bevétel felét is felemészthetik, így a reálisan realizálható összeg inkább a 160 milliárd forinthoz közelít.
A vagyonadó így elenyésző, a büdzsé alig fél százalékát kitevő tétel maradna – pont úgy, mint abban a három európai országban, Norvégiában, Svájcban és Spanyolországban, ahol még egyáltalán létezik ez az adónem.
Horváth Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy nem véletlenül ilyen kevés helyen van jelenleg ez az adónem Európában. Sokan ugyanis kivezették, mert többet vitt, mint hozott az államkasszának.
Menekülnének a nagytőkések, marad a KKV-szektor
A vagyonadóval a szakma azért sem ért egyet, mondta Horváth Balázs, mert pont a legkiszolgáltatottabb réteget találhatja el.
A valódi nagy, likvid, banki és részvényvagyonnal rendelkező szupergazdagelit ugyanis rendkívül mobilis. Ha diszkriminatívnak érzik a rendszert, napok alatt áthelyezik a székhelyüket számukra kedvező országokba, és elveszítik magyar adóilletőségüket.
Amikor például Norvégiában mindössze fél százalékkal megemelték a vagyonadót, a top 100 norvég családból 60-80 azonnal elhagyta az országot, több tízmilliárd forintnyi adókiesést okozva. Franciaország évi 4 milliárd eurót szedett be a vagyonadóból, de a tőke elmenekülése miatt 7 milliárd eurót veszített más adónemekben – a nap végén a francia államnak nettó 3 milliárd eurós ráfizetést jelentett a projekt, be is szüntették – emelte ki.
A szupergazdagok tehát elmennek és maradnak a hazai kkv-k.
Az a vállalkozó, aki felépített egy vidéki gyárat, van egy telephelye, és 20 év verejtékes munkájával vett egy balatoni nyaralót, könnyen belecsúszik az 1-2 milliárdos határba. Ő nem tudja elvinni a gyárát külföldre, ebből él a családja, így ő fogja megfizetni a számlát
hangzott el a szakmai beszélgetésen.
Tovább torzítja a képet, hogy a tervezet a külföldi (pl. arab vagy kínai) befektetők Magyarországon lévő ingatlanjait nem érintené, így előfordulhat, hogy egy társasházban a magyar tulajdonos fizetni fog, a külföldi szomszédja pedig nem.
A 13 pontos probléma térkép: a szakma javaslatai
Az adószakértők a Pénzügyminisztérium felkérésére összeállítottak egy 13 pontos probléma térképet és javaslatcsomagot, amely többek között a legsúlyosabb jogalkotási buktatókra hívja fel a figyelmet:
-
Nettó vagy bruttó adóztatás? Ha egy ingatlan 1 milliárdot ér, de 600 millió hitel van rajta, a bruttó adóztatás igazságtalan lenne. Európában kizárólag a tiszta (adósságokkal csökkentett) nettó vagyonadót alkalmazzák.
-
Mentességek köre: A lakhatási célt szolgáló elsődleges ingatlanokat, valamint a gazdaság motorját jelentő, egyébként is adózó termelőeszközöket (gyárakat, gépeket) kötelezően mentesíteni kellene az adó alól.
-
Családi összeszámítás: A közeli hozzátartozók vagyonának mesterséges összevonása ellenőrizhetetlen és adminisztratív szempontból kezelhetetlen káoszhoz vezetne.
-
Kettős adóztatás elkerülése: Nem lehet még egyszer megadóztatni azt a vagyont, ami után a tulajdonos már megfizette a társasági adót, az áfát, az SZJA-t, a kamat- és osztalékadót.
Igazságtétel vagy jogbiztonság?
A szakértők szerint a vagyonadó alkalmatlan az elmúlt 15 évben felhalmozott, „illegitim” vagyonok elszámoltatására – arra a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Bizottságnak kell jogi úton megoldást találnia. Ha a jogalkotó fűnyíróelv-szerűen csap le mindenkire, az a jogbiztonságot veszélyezteti.
Mi lenne a valódi megoldás?
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a vagyonadót kivezető országok szinte kivétel nélkül a progresszív, többsávos adórendszerre (például a sávos személyi jövedelemadóra vagy a magasabb összegű osztalékadóra) tértek át. Ott ugyanis valódi jövedelem keletkezik, amiből az adó igazolhatóan és kitermelhetően megfizethető.
A szakma üzenete tiszta: ha lesz is vagyonadó, azt ne láncfűrésszel, hanem szikével kell kialakítani, különben a számlát a magyar gazdaság gerincét adó vállalkozói réteg fogja megfizetni.
