Vígjátékkal indítják az évadot a Hevesi Sándor Színházban
2023-09-04
Ismét fesztivált rendeznek a libatartásáról híres településen
2023-09-05
Show all

Hogy szabaduljunk meg a muslicáktól?

Ecetmuslica Forrás: Karageorgi et al. 2018

Nyáron gyakran előfordul, hogy muslicák lepik el a konyhánkat. Ám ha többet megtudunk róluk, könnyen megoldást találhatunk a problémánkra, sőt arra is fény derülhet, hogy miért kedvelik őket annyira a genetikusok.

A kétszárnyúak rendjébe tartozó néhány milliméteres közönséges muslica vagy ecetmuslica mindössze 1-2 hónapig él, ám a nőstény a különféle gyümölcsök, zöldségek belsejébe akár hatszor is rakhat petéket ezalatt a rövidke idő alatt.

Az alkalmanként lerakott 50-80 pete néhány nap alatt fejlődik ki, ami azt jelenti, hogy egy lakásban maradt elfelejtett gyümölcs, vagy egy nem jól zárt szörpös üveg körül könnyen és rendkívül gyorsan megjelenhet egy egész seregnyi muslica. Ehhez a nyári időszakban a lakásban jellemző hőmérséklet és páratartalom egyébként is teljesen ideális körülményeket teremt számukra.

Ecetmuslica banánon

Ecetmuslica banánon
Forrás: Wikimedia commons – Sanjay Acharya

Ízek, imák, szerelmek

Mivel a muslicák számára mindenféle túlérett gyümölcs, zöldség és édes innivaló illata jelenti legideálisabb környezetet az utódgeneráció biztosításához, arra kell figyelnünk, hogy ezeket a hűtőben vagy hűvös helyen, megfelelően lezárva tároljuk. Arra is ügyeljünk, hogy a használt edényeket, poharakat ne hagyjuk a konyhapulton, a szemetet pedig zárható fedelű kukában tároljuk és időben vigyük ki, ezek ugyanis szintén vonzhatják a muslicák garmadáját.

Ha már megtörtént a baj és a muslicákat sehogy sem tudjuk kiimádkozni a lakásból, egy trükkös csapdával szintet léphetünk az ellenük való harcban.

Ideális muslicacsapda lehet például egy kis munkával átalakítható műanyag flakon: töltsünk bele valamilyen csalogató folyadékot (pl. almaecetet, szörpöt, édes bort, cukros üdítőt), majd lyukasszuk ki a kupakját és azt csavarjuk rá a flakonra. A muslicák garantáltan berepülnek majd az édes nedűbe, amibe jó eséllyel bele is ragadnak, de ha mégsem, a szűk résen akkor sem fognak tudni kijutni, így pedig mindenképpen miénk a végső győzelem.

Úgy is működhet a dolog, ha nem lyukasztjuk ki a kupakot, hanem egyszerűen csak nyitva hagyjuk az édes nedűt tartalmazó üveget, ám ekkor nagyobb az esélye, hogy lesz néhány sikeres szökevény.

Azt is érdemes tudni, hogy a muslicák nem igazán szeretik a különféle illóolajokat, így pár csepp levendula vagy fahéj illóolaj párologtatása is kellően távol tarthatja őket.

Nobel-díjas muslicák

A muslicák persze nem mindenütt utálat tárgyai, a kínálat és a kereslet egy ponton szerencsére találkozik egymással. A kutatók ugyanis genetikai kísérletekben modellszervezetként előszeretettel használják őket, méghozzá éppen szaporaságuk, gyors életciklusuk és olcsó fenntartási költségeik miatt.

Nem véletlen, hogy egy mai modern biológus fejében a genetikusok igáslovának „természetes élőhelye” is egy banán-eledelt tartalmazó műanyag fiola. Mostanáig ugyanis muslicák ezernyi generációja élte le életét ebben a mesterséges környezetben, amióta a normálisan vöröses helyett az első fehér szemű mutánsokat létrehozva Thomas Hunt Morgan és tanítványai feltárták az öröklődés titkait.

Az első fehér szemű mutáns muslica óta a genetikusok már több ezer további mutánst is létrehoztak, és miután részletesen elemezték azok fejlődését, élettani folyamatait és viselkedését, jelentős felfedezésekre jutottak az emberi test biológiájával kapcsolatban is.

Az elmúlt több mint száz évben elvégzett rengeteg laborkísérlet segítségével a kutatók még olyan elképesztő tényeket is feltártak velük kapcsolatban, hogy az elhunyt társaikat 48 óráig szemlélő muslicák több mint 60 nap helyett csak 45 napig élnek, a nőstények által lepattintott hím muslicák pedig szívesen fojtják szerelmi bánatukat alkoholba.

Ezek a megállapítások elsőre teljesen jelentéktelennek tűnhetnek, ám mivel az ecetmuslica és az ember DNS-e 60 százalékban megegyezik, mélyebb vizsgálatuk többek között az Alzheimer-kór, a Down-szindróma, az autizmus, a rák és a cukorbetegség pontosabb megismeréséhez, valamint a megfelelő gyógykezelések kifejlesztéséhez egyaránt közelebb visz. Ez pedig olyannyira igaz, hogy 1933 óta már hat tudós (köztük a fent említett Thomas Hunt Morgan) számára ítéltek oda orvosi Nobel-díjat a muslicák vizsgálata révén elért eredményekért.

Hívatlan vendégsereg

Ehhez képest furcsa, hogy az eredeti fajra és különösen annak evolúciós eredetére hosszú ideig senki nem volt kíváncsi. Az világos volt, hogy a muslica a világ minden táján megtalálható a gyümölcsös-, szőlőskertekben és a szeméttelepeken, sőt a túlérett gyümölcsök és borospoharak körül keringve ő is előszeretettel tudatta mindenkivel, hogy akkor is az emberi asztalközösség része, ha nem kapott meghívót. De vajon mióta van ez így?

Egy 2018-ban megjelent tanulmány szerint nagyon úgy tűnik, hogy a faj Dél-Afrikából származhat, ősi gazdanövénye pedig a marula lehetett. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a dél-afrikai erdőkben előforduló marula érésekor szinte kizárólag az ott vadon élő ecetmuslicákat lehet látni a gyümölcsökön.

Marula

Marula
Forrás: Mansourian et al. 2018

Ezen túl az is bizonyítást nyert, hogy a marula gyümölcsök által kibocsátott illatanyagok kimondottan azokat a receptorokat aktiválják az ecetmuslicában, amelyek végső soron a peterakás helyének kiválasztását segítik.

Ez a felfedezés pedig arra is magyarázatot adhat, hogy az ecetmuslica mikor és miként került kapcsolatba az emberrel. A marula ugyanis rendkívül fontos szerepet töltött be a mára kihalt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató szan törzsek életében, akik éppen ebben a térségben több barlangot is belaktak a késő pleisztocéntől a kora holocén időszakig.

Csak a zimbabwei Pomongwe-barlangból például 24 millió marula maradványa került elő, ami arra utal, hogy a szan törzsek kimondottan sok időt töltöttek a gyümölcs gyűjtésével és feldolgozásával, amely számukra az év több hónapjában az alapvető élelmiszert is jelentette.

Az ecetmuslicák útja a marula gyümölcstől az emberi asztalközösségig

Az ecetmuslicák útja a marula gyümölcstől az emberi asztalközösségig
Forrás: Mansourian et al. 2018

Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy a szan törzsek barlangjai lehetettek azok a helyek, ahonnan az ecetmuslicák világhódító útjukra indultak, hogy aztán a milliónyi bosszús pillanaton túl hat Nobel-díjat is hozzanak az emberiségnek.

 

 

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.