Nemcsak a testünk, hanem az agyunk is abból épül, amit megeszünk. Az idősek számára különösen fontos a tudatos étrend, hiszen a megfelelő táplálkozás nemcsak a fizikai erőt, hanem a szellemi frissességet is segíti megőrizni. Dr. Gadó Klárával, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatóját arról kérdezte a tudás.hu, hogyan lehet kialakítani olyan étrendet, amely megfelelően védi az agyműködést.
Az időskori étrend sokkal nagyobb hatással van a szervezetre, mint gondolnánk. Az életkor előrehaladtával az éhség- és szomjúságérzet szabályozása megváltozik.
Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság.
Az idő előrehaladtával gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint keringést támogató étrendre van szükség, amely egyúttal kedvező hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.
Miért csökken az étvágy idős korban?
Ennek sok oka van. A szervezet részben érzékeli, hogy nincs szüksége annyi kalóriára, mint fiatalabb korban, de számos tényező – például a társadalmi izoláció, az egyedüllét, valamint a kognitív funkciók változása – is szerepet játszik a folyamatban.
Egy idősebb ember el is felejthet enni, ráadásul sokaknál az anyagiak is megakadályozhatják, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez jussanak.
Összességében az egész szervezet megváltozik: gyengül az ízérzékelés és a szaglás, valamint romlik a fogazat is, ami sajnos megnehezíti a táplálkozást.
Az éhség- és szomjúságérzetet az agy szabályozza. Ez hogyan változik meg idős korban?
Elsősorban a szomjúságérzet változik meg: az idősek szomjúságérzete ugyanis csökken. Egyszerűen nem érzékelik, hogy folyadékra lenne szükségük, ezért
tudatosítani kell bennük, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztaniuk naponta ahhoz, hogy megfelelően működjön a szervezetük.
Mekkora mennyiségre lenne szükségük?
Napi két–két és fél liter folyadék elfogyasztására lenne szüksége egy idős embernek.
Minél rosszabb a veseműködés, annál nagyobb gond, ha az illető nem iszik eleget.
Egy ideig ugyanis a szervezet a rosszabb veseműködést a bevitt folyadék mennyiségének növelésével képes kompenzálni, de később mindenképpen szükséges monitorozni a napi bevitt mennyiséget.
Mi számít folyadékbevitelnek?
Fontos tudni, hogy a folyadékbevitel nem kizárólag vizet jelent. A leves, a reggeli tejeskávé, egy joghurt vagy a lédús gyümölcsök is beleszámítanak a napi folyadékbevitelbe.
Egyéni preferenciák alapján kell és lehet meghatározni, hogy kinek milyen összetételű legyen a napi folyadék fogyasztása. Egyébként még este is lehet levest enni, ha valaki szeretne.
Sósabb ételekkel is lehet fokozni az étvágyat?
Igen. A só ugyanis mindig vizet szállít magával. Bizonyos kórállapotokban – mint például szívelégtelenség esetén – sószegény diéta ajánlott, hiszen a só megköti a vizet, ami ödéma képződésre hajlamosít.
Más esetekben viszont a sós ételek fogyasztásával lehet ösztönözni az időseket a folyadékbevitelre.
Milyen kalóriabevitel lenne idős korban az ideális?
Egy egészséges idős embernél ki kell számolni a kalóriaigényt.
A fizikai aktivitás csökkenésével ugyanis kevesebb kalóriára van szükség, azonban az izmoknak továbbra is szükségük van a fehérjére, ezért fehérjedús diétát kell alkalmazni.
Az izomvesztés ráadásul hamar bekövetkezhet, visszaépítése pedig elhúzódó és nehéz folyamat az időseknél, így mindenképpen forszírozni kell a fehérjebevitelt.
Mivel lehet a fehérjebevitelt fokozni?
Nagyon sok olyan készítmény létezik, amellyel
növelhető a fehérjebevitel, például a tápszerek segítségével.
Szerencsére a mai tápszerek már jó ízűek. Nem úgy kell tekinteni rájuk, mint gyógyszerre. Mint csábító desszertet, úgy kínáljuk ezt az idősebbeknek, úgy szívesebben fogadják.
Lehet szénhidrátokat fogyasztani?
A lassan felszívódó szénhidrátokat kell előnyben részesíteni, amelyek fokozatosan emelik meg a vércukorszintet. Összességében a mediterrán diéta a legegészségesebb, hiszen a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát. Az olajos magvak is pozitív hatással vannak a kognitív funkciókra. Például a dió jótékony hatását a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják: gyulladáscsökkentő és antioxidánsokban is gazdag.
A mediterrán étrend mindenkinek ajánlott? A saláta vagy az olívaolaj 30–40 éve még nem volt része a magyar konyhának.
Igen, ugyanis az az egészséges étrend alapja.
A magyar ízvilág nem elsősorban a balzsamecetes vagy olívaolajos salátákat részesíti előnyben, de párolt zöldborsót, zöldbabot, vagy olajon grillezett, sütött zöldségeket is lehet fogyasztani, nem csak saláta leveleket.
Az ízesítésen is sok múlik: a természetes zöld fűszerek (például kakukkfű, petrezselyem, rozmaring) élénkítik az ízeket, míg a savanykás hozzávalók – mint az ecet, citrom vagy a kefir – fokozzák a nyáltermelést és az étvágyat.
Emellett csökkenteni kell a vörös húsokat, a zsíros sajtokat, az édességeket és a gyorsételeket.
A lényeg, hogy az étrend találkozzon az egyén ízlésével: nem olyat kell enni, amit utálunk, hanem figyelembe kell venni a megszokott ízvilágot.
Mi van, ha egy idős ember szeretne bemenni egy gyorsétterembe, ha jól esne neki?
Ez attól is függ, hogy az illetőnek van-e cukorbetegsége vagy olyan, egyéb krónikus betegsége, amely miatt speciális diétát igényel. Akinek nincs, az időnként nyugodtan betérhet egy hamburgerre vagy egy pizza szeletre egy gyorsétterembe. Ez azonban csak kivétel legyen, ne ez határozza meg az étrendet.
A család mit tehet az idősek étkezéséért?
A családnak is részt kell vennie a mindennapokban.
Ha például valaki nehezen nyel, muszáj, hogy a családtagok tisztában legyenek a félrenyelés tüneteivel és annak kezelésével.
Másrészt tudniuk kell, kihez lehet ezzel fordulni. A családnak azzal is törődnie kell, hogy táplálkozással kapcsolatban mi az ajánlott az idős családtagok számára, mivel sokszor nem az idős ember főz saját magára, hanem a környezete.
Ez egy komoly feladat. A magyar kórházakban is fontos lenne, hogy a betegek személyre szabott diétát kapjanak. Általában ugyanis a betegek nem kapják meg azt a kalóriamennyiséget és azokat a tápanyagokat, amelyekre szükségük lenne.
Aki betegségen esett át, vagy műtétre vár, annak teljesen más a kalóriaigénye.
A tartósan kórházban tartózkodó betegek jelentős része, mintegy 60%-a, alultáplált.
