Hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat a kiberbűnözéssel kapcsolatban: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké pedig immár tízmilliárdos nagyságrendű, még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 évesek digitális biztonsági tudása is alig éri el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – derül ki a Mastercard friss kutatásából. Az ijesztő tempóban növekvő kiberbűnözést ugyanis csak összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással lehet megfékezni – ehhez teremt hatékony keretet a KiberPajzs.
Magyarország esetében 13 ezer áldozat, illetve 30 milliárd forintnyi kár a kiberbűnözési ág tavalyi mérlege. A probléma évről évre súlyosabb. Mint Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere a sajtótájékoztatón kiemelte: ennek elsősoban az az oka, hogy nagyon nagy a bűnözők által elérhető profit nagysága.
Ez arra ösztönzi a bűnözői csoportokat, hogy még többet fektetssenek be, a legmodernebb eszközöket használják, a szakembereket megfizetik.
Professzionalizálódik az online bűnözés, amely óriási kihívás elé állít minden olyan szervezetet, amelynek a bűn megelőzése vagy üldözése a feladata.
De arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nagyon sok ember nem tudatosította magában, hogy mekkora fenyegetéssel áll szemben és nem alakította ki a védelmi mechanizmusokat.
A kiberbűnözésnek különösen kitettnek számít az online kereskedelem: az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, 20% pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt.
Összességében a magyar lakosság csaknem fele (48%) volt már személyesen vagy a környezetén keresztül érintett kiberbiztonsági csalásban, azonban csupán körülbelül ötödük (22%) tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére.
A bűnözők kedvelt célpontjai közül jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.
A Mastercard közelmúltban készült reprezentatív kutatásának tesztjét kitöltő magyar felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót, tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon.
A konkrét példa is megerősíti a kiberbűnözés ellen küzdők első számú tapasztalatát, miszerint a leggyengébb láncszem mindig a nyomás alá helyezett, vagy éppen felkészületlen felhasználó.
A legbiztosabb védekezés pedig a naprakész tudás – ez utóbbi érdekében fogtak össze a KiberPajzs kezdeményezés alapítói.
A cél, hogy visszaszorítsák a digitális bűnözést, és védőernyőt nyújtsanak a potenciális áldozatoknak. Az információmegosztás kulcsfontosságú ebben a küzdelemben, hiszen hozzásegíti az érdekelt feleket a hatékony védekezéshez.
A Mastercard – amely elkötelezett partnerként csatlakozott a KiberPajzshoz – egy, a közelmúltban elkészített tanulmánnyal járul hozzá ehhez, amely részletekbe menő képet ad a felhasználók biztonsági ismereteiről és a kiberbűnözők természetéről, annak érdekében, hogy azonosítva legyenek a kockázatok, megerősödjenek a védvonalak, és a védekezésben résztvevők minél alaposabban megismerjék a kiberbűnözés természetét – ez utóbbi területen kiemelten fontosnak számít az információcsere.
A kiberbűnözés kora 2025 – olyan egyedülálló és hiánypótló tanulmány, amely egyszerre ismerteti a magyar és a regionális trendeket a támadásokkal kapcsolatban, és mélységében, adat-alapon mutatja meg a magyar felhasználók kiberbiztonsági tudását és szükségleteit. A dokumentum összeállításával információt és segítséget kívántunk nyújtani a biztonsággal foglalkozó szakembereknek és a döntéshozóknak a digitális fizetési ökoszisztémán belül, és azon kívül is. Hiszek abban, hogy ez a tanulmány értékes kiindulóponttá válik a biztonsági szint növelését szolgáló együttműködésben, amihez a KiberPajzs kezdeményezés kifejezetten hatékony, jól működő kereteket biztosít azon szervezetek számára, amelyek elkötelezettek a kiberbiztonság fokozásában
hangsúlyozta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.
A tanulmányból kiderült 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérhetik a 9500 milliárd dollárt.
A magyarországi felhasználói felmérések legfőbb tapasztalata, hogy az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik.
Jellemző példa, hogy a felhasználói kutatás tesztjében a kitöltők 46%-a nem tudta eldönteni a megmutatott üzenetekről, hogy valódiak, vagy csaló szándékúak.
A fiatalok a magabiztos digitális jártasságaik miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből.
A felmérés tanúsága szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségében – ugyanakkor a teszt adatai alapján a gyakorlatban az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál.
A támadók képességei mindig együtt bővülnek a technológiai lehetőségekkel. Automatizáció, kooperáció, szolgáltatás kiszervezés, külső tudás bevonása, mesterséges intelligencia, információmegosztás – többek között ezeket az eszközöket használják a bűncselekmények révén szerezhető profit maximalizálására.
Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információhoz jutás sebessége. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül.
Ehhez azonban valakinek koordinálnia kell a tudásmegosztást és az érintettek összefogását – erre a szerepre vállalkozott a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére a KiberPajzs Program olyan résztvevőkkel, mint a Rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság, , az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyi Békéltető Testület, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Védelmi Szolgálat vagy frissen bekapcsolódva a Szerencsejáték Zrt. és a VISA, valamint rögtön nemzetközi rálátását és egy átfogó hazai tanulmányt is megosztva a Mastercard.
