A jégréteg csökkenése az északi tengeri út mentén nemcsak az áruszállítást könnyíti meg, hanem hozzájárul Jakutföld természeti kincseinek kitermeléséhez is – jelentette ki Ajszen Nyikolajev, Szaha Köztársaság (Jakutföld) vezetője csütörtökön a Jakutszkban az éghajlatváltozásról és a permafroszt olvadásáról tartott nemzetközi konferencián.

Nyikolajev hangsúlyozta, hogy az északi tengeri útvonal fejlesztése, csakúgy mint Oroszország egészének, Jakutföldnek is rendkívül fontos, mert a régiónak hosszú tengeri partszakasza van a Jeges-tenger mentén.

Az északi tengeri út mentén a jégviszonyok javulása hozzájárul a Jakutföld sarkvidéki övezetébe irányuló teherszállítás logisztikájának javításához. Ez nemcsak a sarkvidéki városaink és településeink ellátását fogja javítani, hanem – véleményem szerint -, hozzájárul azoknak a természeti erőforrásoknak az aktívabb kiaknázásához is, amelyek a jakut sarkvidéken találhatók

mondta Nyikolaev.

Rámutatott, hogy a Szovjetunió összeomlása után most kezdődik el először ismét a sarkvidéki Jakutföld ipari méretű kiaknázása. Közölte, hogy ennek keretében számos projekt indul, és kifejezte meggyőződését, hogy ezek mindegyike a környezetvédelmi normáknak megfelelően fog megvalósulni.

Anna Kotlova, Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme (MGIMO) közjogi tanszékének docense a konferencia egy másik fórumán azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országok érdeklődése az északi tengeri út iránt “egyre agresszívebbé” válik, és ezek az országok megpróbálnak jogi indoklást találni arra, hogy igényt támaszthassanak a klímaváltozás következtében egyre hosszabb ideig igénybe vehető hajózási útvonalra. Amerikai jogászok egy csoportja előkészített egy cikket, amely szerint Oroszország szuverenitása csak addig terjed ki az északi tengeri útra, amíg azt jég borítja.

A feje tetejére állítva értelmezik az 1982-es egyezményt – megpróbálják kvázi jogi érvekkel igazolni a követeléseiket. De már régóta tudjuk, hogy az a szándékuk, hogy az északi tengeri utat nemzetközi tengerszorossá tegyék. Most ez az érdeklődés agresszívvá válik

fogalmazott az orosz jogász.

Annak fontolóra vételét javasolta, hogy a Moszkva által hivatalosan barátságtalannak minősített országok jogi és fizikai személyei számára határozzanak meg áthaladási díjat az északi tengeri útvonalon. Ez szerinte megfelelő jogi válaszlépést jelentene

a hajózási útvonal jelenlegi jogi státuszának eltorzítására irányuló kvázi jogi kísérletekre.

Kotlova megfontolásra javasolta annak lehetőségét is, hogy az Arktiszi Tanácsban a nem sarkvidéki államok számára társult státuszt vezessenek be. Ez az érintett államok jogainak bővülésével járna az Északi-sarkvidéken, de egyben rögzítené a régió fenntartható fejlődésének biztosítására, gazdasági fejlődésére, illetve a társadalmi és környezeti felelősségre vonatkozó kötelezettségeiket is. Indoklása szerint ez egyfajta egyensúlyt teremtene az államok közötti sarkvidéki kapcsolatokban, mivel a tanács tagjai Oroszország kivételével NATO-tagországok is.

Kotlova szerint az egyensúly megteremtése érdekében az Arktiszi Tanácsnak Oroszországgal baráti viszonyban levő államokat kellene bevonnia. Emellett lehetségesnek nevezte egy új szervezet létrehozását az Északi-sarkvidéken többoldalú szerződés alapján, amely egyesítené az Orosz Föderációt és az összes érdekelt, nem sarkvidéki államot.

A jakut régió vezetője  kérdésre válaszolva, hogy miképp alkalmazkodik Jakutföld az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókhoz, kijelentette:

Természetesen vannak problémáink, de az amerikaiak nagyon komolyan alábecsülnek bennünket, mind Oroszországot, mind Jakutföldet. Nekünk olyan területen sikerült túlélnünk, amelyről kihaltak a mamutok, ezért számunkra ezek a szankciók nevetségesek.

Mint mondta, az amerikaiaknak a gazdasági büntetőintézkedések nem ártanak, ők inkább keresnek rajtuk, ám az európaiaknak és a japánoknak annál inkább. Úgy vélekedett, hogy a gazdasági büntetőintézkedések erősebben sújtják azokat, aki bevezették őket, mint Oroszországot.

Ki fogunk tartani, mi több: győzni fogunk. Ez csak idő kérdése

nyilatkozott a régió vezetője.

Ma, Oroszország keleti fordulatának időszakában, nagyon magabiztosak vagyunk. Az ásványkincsek Jakutföldről hagyományosan elsősorban az ázsiai-csendes-óceáni régióba irányultak, és az ázsiai partnereink a szankciók ellenére mind folytatják velünk az együttműködést, még azok is, akik szóban támogatják az Egyesült Államokat az Oroszország elleni harcban

mondta Nyikolajev.

Emlékeztetett arra, hogy Jakutföld az orosz régiók közül az első helyen áll az ásványikincs-tartalékok tekintetében, és az elkövetkező években világszínvonalú beruházások fognak megvalósulni. Elmondta, hogy a szankciók ösztönző hatással voltak a régió mezőgazdasági termelésének fejlődésére, fejlődött az IT-szektor és az IT-szolgáltatások exportja is. Mint mondta, Jakutföld e téren az ország kilencedik régiójává lépett elő.

Mai szerepünket abban látjuk, hogy az orosz állam megbízható hátországa legyünk, csakúgy, mint a világháború idején

jelentette ki Jakutföld vezetője.