A Sió-csatorna valójában egy folyó és a 19. század-ban kezdték el rajta keresztül a Balaton vízszintjét szabályozni. Most teljesen megújul a siófoki műtárgy együttes és a Sió-csatorna. A fejlesztések segítségével az éghajlatváltozásból adódó hirtelen vízkészlet növekedéssel szemben gyorsabb és hatékonyabb beavatkozásra lesz lehetőség, de a turizmust is számos módon segítik a fejlesztések, sőt új vizes élőhelyet is létrehoznak. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot kérdeztük a fejlesztésekről. Látványtervek és képek az építkezésről a cikkben.

Eredetileg természetes vízfolyás volt

A Sió-csatorna még azok számára is ismerős lehet, akik sosem jártak még a Balatonnál. A Sió az ország legnagyobb tavát köti össze a Dunával. Míg nyugaton a Zala-folyó biztosítja a Balaton elsődleges vízutánpótlását, addig keleten a Sió gondoskodik a vízfelesleg leeresztéséről, így a magyar tenger vízszint szabályozásában a Siónak nagyon fontos szerepe van.

Mivel a nevében szerepel a csatorna szó, ezért ez sokak számára megtévesztő lehet és azt az érzetet keltheti, hogy egy mesterséges vízfolyásról van szó. A Sió azonban eredetileg egy természetes vízfolyás volt, így a Sió valójában egy folyó. A csatorna jellegét az adja, hogy a Sió jelentősen szabályozva lett és a felső szakaszának a vízszintje kizárólag attól függ, hogy a Siófokon található zsiliprendszeren keresztül mennyi vizet engednek ki a Balatonból. Ebből fakad, hogy aszályos száraz időszakban a felső szakasz vízállása rendkívül alacsony. 2000 és 2005 között például volt egy 5 éves időszak, amikor a folyamatos szárazság miatt egyáltalán nem eresztettek le vizet a Balatonból a Sió-csatornába. A Sió a természetes folyó jellegét így tulajdonképpen csak jóval délebbre a Kapos torkolata után ölti fel. A Siónak ugyanis mellékfolyói is vannak, a Kapos és a Sárvíz, így azon a szakaszon, ahol már a mellékfolyók is biztosítják a Sió vízutánpótlását, már egész évben viszonylag magas a vízállás.

Forrás: kdtvízig

Sokáig egyébként úgy vélték, hogy a mai Siófok területén már a római uralom idején épült egy zsilip, ezt azonban a régészeti ásatások cáfolták. A Balaton vízszintjének a szabályozásának érdekében valójában a 19. században kezdték el becsatornázni a Siót, ami előtte egy kis vízáteresztő képességű, mocsaras vízfolyás volt. Az első komoly falazott zsilip pedig csak 1891-ben épült meg. A Balaton vízszintjét egyébként azért kellett szabályozni, mert korábban rendszeresen elöntötte a part menti területeket.

A XX. században ezután folyamatosan bővítették, fejlesztették a Sió-csatornát. A mai formáját 1976-ban nyerte el, ekkor épült ki az a siófoki zsiliprendszer is, ami most 2023 őszéig várhatóan teljesen megújul.

A Sió-zsilip Siófokon a fejlesztéseket megelőzően; Forrás: Wikipédia

Megújul a Sió-csatorna

2020-ban ugyanis megkezdődött a Sió-csatorna felújítása és bővítése, valamint a siófoki zsiliprendszert is átépítik, modernizálják. A munkálatok várhatóan 2023-ban fejeződnek be.

A fejlesztés részleteiről megkérdeztük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (Kdtvízig), hogy megtudjuk, milyen projektelemeket tartalmaz a csatorna és a zsiliprendszer fejlesztése és mi változik a munkálatok befejeződését követően.

Ilyen lesz a Sió-zsilip a munkálatok befejezését követően

A csatorna felújítási munkálatai rendkívül sokrétűek. A Kdtvízig-től megtudtuk, hogy a projekt keretében nyolc úgynevezett zsilipes keresztező műtárgyat, valamint számos üzemi hidat felújítanak. Rekonstruálják a Sió Torkolati Mű feletti részen az osztófalat, ezen a szakaszon kotrást, mederrendezést, mederfenék stabilizálást és sodorvonal helyreállítási munkákat végeznek. Emellett a csatorna több szakaszán végeznek még mederrendezést, kotrást. Ez hosszútávon turisztikai célokat is szolgálhat, mert a rendezett meder megfelelő vízállás esetén a kishajók, túrahajók közlekedését is elő segíti, melyek előfutárjaként most kiépítésre került több vízi kiszállóhely is.

A Sió alsó és felső szakaszán egyaránt úgynevezett depónia rendezést is végrehajtanak. A depónia a medrek kotrása során kikerült és a meder mellett elhelyezett földanyag neve. Ennek rendezésére akkor van szükség, ha az ilyen depónia rendeltetése azonos az árvízvédelmi töltésekével. A depónia rendezés lehetővé teszi, hogy a későbbiekben azokon kerékpárútat lehessen kiépíteni.

A Sió partján fekvő Kölesdnél a település védelmében körtöltést építenek ki, illetve a Kölesd mellett a folyó jobb oldalán a mederrézsűt, azaz a meder oldalfalát is helyre állítják. A Sió felső szakaszán a töltéskoronákat, azaz a töltések felső részét és a töltéseken futó közlekedési sávokat stabilizálják. A folyó bal partján egy több mint 7 kilométeres szakaszon át is helyezik a töltést.

Partfalvédelem és töltésáthelyezés a Sió-csatornán

A megújult, rendezett környezet a horgászathoz és a vízisportokhoz is jobb lehetőségeket teremt.

Fontos fejlesztés, hogy Tolnanémedinél, a Kapos torkolatánál új vizes élőhelyeket is kialakítanak, ez pedig új életközösséget biztosít majd, ami környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból is előnyös változást jelent.

A Sió csatornán emellett a hajózást is megkönnyítik azáltal, hogy a meglévő hajózási jeleket felújítják, korszerűsítik és újakat is kihelyeznek, ahol szükséges a hajózási jeleket a megváltozott körülményekhez igazítják. Ezek biztonságosabb hajózási feltételeket teremtenek.

A hajózó zsilip látványterve

Hajózsilip, építés közbeni állapot

Átépítik a műtárgyakat Siófokon

A Sió-zsilipnél is komoly fejlesztések zajlanak. A Siófoki Üzemi Kikötő területén átépítik a hajózsilipet, új leeresztő zsilipet hoznak létre, valamint zajlik egy új üzemviteli épületet kivitelezése is. Balatonkilitinél pedig egy új mederduzzasztó műtárgyat is építenek. Ez utóbbi műtárgy megemeli a Sió-csatorna Balatonkiliti feletti szakaszán a vízszintet, így ott egész évben magasan lehet tartani a vízállást a korábbi állapotokkal ellentétben.

Kiliti duzzasztó építés közben

A monitoring rendszert is korszerűsítik a beruházások megvalósítása során.

Több tíz milliárdos fejlesztés

A fejlesztéseket uniós és hazai forrásokból finanszírozzák – tudtuk meg. A Kdtvízig a 2014-2020-as pályázati ciklus terhére jelenleg négy projektet valósít meg a Balatonnal kapcsolatban, erre több mint 25 milliárd forint értékben áll rendelkezésre uniós támogatás. A beruházások uniós pályázati forrásból nem támogatható részére hazai költségvetési forrás biztosít fedezetet. Emellett a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, valamint a vízhasználatának a szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása melletti javítására további 41,5 milliárd forint biztosított ütemezett felhasználással hazai forrásból.

Az új siófoki műtárgy-együttes látványterve

Véd az éghajlatváltozás miatti hirtelen vízszint növekedéstől

A Sió-csatorna és a zsilipek fejlesztésének mint megtudtuk az elsődleges célja, hogy az éghajlatváltozásból adódó hirtelen vízkészlet növekedéssel szemben gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást tudjanak biztosítani az új, korszerű nagyobb vízáteresztő képességű vízszintszabályozó műtárgy segítségével. A beruházás során megvalósuló létesítmények építésével a vízszinttartási rend nem változik, tehát a Balaton vízszint szabályozása ettől még változatlan marad – derül ki a Kdtvízig növekedés.hu-nak adott válaszából.

Siófoki hajózsilip és a vízszintszabályzó zsilip, építés közbeni állapot

Azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján található információk alapján a Sió-csatorna és a Sió-zsilip fejlesztése, a vízszintszabályozó nagyműtárgyak építése a Balatonban történő többlet-tározás lehetőségét is megteremti azáltal, hogy rugalmasabbá teszi a balatoni vízszintszabályozást. Ezáltal, a szabályozási sáv maximális értékének emelésével jelentős vízkészlet-tartalék képezhető, csökkentve ezzel az alsó szabályozási érték alatti vízállások valószínűségét.

Ez azért fontos, mert a tartósan alacsony balatoni vízállás jelentős természetvédelmi kockázatot jelent, ráadásul a térség lakossága szempontjából, és országos szinten is érzékelhető gazdasági károkat okoz. Így viszont az éghajlatváltozás káros hatásai mérsékelhetők. Mindezt úgy, hogy az új rugalmas vízszintszabályozásnak köszönhetően egy hosszabb csapadékos időszak esetén sem lesznek veszélybe a part menti területek, mert az új műtárgyakon keresztül gyorsabban leereszthető lesz a többletvíz a tóból szükség esetén.

Turisztikai attrakciót hoznak létre

A fentiek mellett érdemes kiemelni, hogy az, hogy a Balaton vízkészlet gazdálkodás tervezése kiszámíthatóbbá válik a turizmusnak is kedvezni fog. A vízügyi hatóság válaszából azonban megtudtuk, hogy habár a fejlesztések elsősorban nem turisztikai célúak, egyéb módokon mégis segítik az idegenforgalmat.

Az újonnan épülő üzemviteli épület látványterve, ebben kap helyet a bemutató terem

A Siófoki nagyműtárgyak eddig elzárt területét ugyanis megnyitják a nagyközönség előtt, így a műtárgyak által közrefogott belső sziget is látogatható lesz. Az újonnan épülő üzemviteli épületben ráadásul egy bemutató termet is létrehoznak. Ezek pedig látványos és vonzó új turisztikai attrakciók lehetnek.