Káros-e az e-cigaretta – most megtudhatja

Négy államban kötelező voksolni az Unióban
2024-06-02
Trump: számomra elfogadható a börtön, de a közvéleménynek eljöhet a töréspont
2024-06-03
Show all

Káros-e az e-cigaretta – most megtudhatja

Mivel egyre többen használják az eszközt, egyre nagyobb az aggodalom a hosszú távú következményeit tekintve, és már elegendő adat áll rendelkezésünkre, ideje, hogy megismerjük az egészségre gyakorolt hatását – a dohányzáshoz képest.

Ahogy az e-cigaretta globálisan elterjedt, a félelmek egyre jobban felerősödtek. Világszerte egyre több felhívás hangzik el a szigorúbb ellenőrzésre és az egészségügyi hatások alaposabb vizsgálatára, mivel egyre több kiskorú vallja be, hogy elkezdte használni. Arról viszont, hogy az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos félelmek megalapozottak-e, eddig nem sok szó esett – egészen a közelmúltig. Mostanra az e-cigi elég hosszú ideje van forgalomban ahhoz, hogy a válaszok előtűnjenek a gőzfelhőből.

A modern e-cigaretták először 2004-ben kerültek forgalomba Kínában. Nem sokkal később megjelentek Európában, az Egyesült Államokban és más nyugati piacokon, azóta pedig egyre népszerűbbek. A tizenévesek és ifjú felnőttek körében az angolul vaping-nek (gőzölés, párásítás, inhalálás) nevezett tevékenység ugrásszerűen megnőtt, és 2019-ben az Egyesült Államokban a középiskolások 27,5 százalékát érintette. Az Egyesült Királyságban a 11 és 17 év közötti, e-cigarettázással kísérletező gyerekek aránya 50 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Mindez annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban 18, az Egyesült Államokban pedig 21 év alattiaknak e-cigarettát árulni bűncselekmény.

Válaszok a gőzfelhőből

Válaszok a gőzfelhőből
Forrás: Wikimedia commons

A hatályos szabályozás alapján Magyarországon az ilyen termékek csak dohányboltokban értékesíthetők, így 18 év alatt szintén nem lehet(ne) hozzáférni, és csak olyan elektronikus cigaretta forgalmazható, ami nem tartalmaz meghatározó ízesítő anyagot.

Így hazánkban az Elf Bar, Poco Bar és hasonlók illegálisak, értékesítésük tiltott, a 13-18 éves korosztály mégis hozzájuk jut nálunk is, és előszeretettel használja is azokat.

Az eszközök felépítésükben különböznek, de mind ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkeznek: egy tartály az „e-folyadék” számára, egy fűtőelem annak elpárologtatásához és egy szívórész a keletkező aeroszol belégzéséhez. A nevük ellenére nem gőzt termelnek, hanem sokkal inkább egy szuszpenziót. Sok egészségügyi szerv elektronikus nikotinadagoló rendszereknek (Electronic Nicotine Delivery Systems, ENDS) nevezi ezeket. Az e-folyadékok általában nikotint és aromákat, valamint oldószert tartalmaznak, hogy könnyebben a tüdőbe juttassák azokat. A leggyakoribb oldószerek a propilénglikol és a glicerin.

A szervezetbe kerülve

Kezdjük az e-folyadékkal. Mindhárom szabványos összetevője azonnali kárt okozhat. A nikotin függőséget okoz, és túlstimulálja a (stresszválaszért felelős) szimpatikus idegrendszert, mely a pupillák kitágulását, a szív hevesebb dobogását, valamint a vérnyomás emelkedését okozza – állítja az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association, AHA), amely tudományos közleményt tett közzé az ENDS-ekről. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ez közvetlenül infarktushoz vagy más szív- és érrendszeri problémákhoz vezetne, de a krónikus túlstimuláció köztudottan a szívelégtelenség kockázati tényezője.

Az oldószerek irritálhatják és gyulladásba hozhatják a légutakat. A propilénglikolt és a glicerint az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) jelenleg általánosan biztonságosnak ismeri el, a vegyi anyagok gyártói viszont azt javasolják, hogy kerüljük a belégzésüket. A rövid távú kitettség (expozíció) köhögéshez, torokfájáshoz és csökkent tüdőfunkcióhoz vezethet. A színházi füst hatásait vizsgáló tanulmányok szerint is a propilénglikol hosszú távú expozíciója zihálással és szorító mellkasi fájdalommal járhat.

A kedvelt ízek a legrosszabbak

Az e-cigarettákban található egyes ízesítők szintén kongatják a vészharangot az AHA-nál. A vajas (diacetil) és karamellás (acetilpropionil) ízhatást keltő vegyületek közismert ipari veszélyforrások. Néhány más gyakori aroma – mentol, kávé, eper, csokoládé, fahéj és vanília – olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek gyulladásos reakciókat váltanak ki tenyésztett sejtekben. Az édesítőszerek, beleértve a szacharózt és a glükózt, hőhatásra reaktív aldehideknek nevezett vegyületekké alakulnak, melyekről úgy vélik, hogy a dohányosoknál a szív- és tüdőbetegségek fő okozói közé tartoznak.

e cigik és a különböző oldatok

e cigik és a különböző oldatok
Forrás: Wikimedia commons

Az e-cigaretták néhány mellékterméket is kibocsátanak, beleértve a fűtőelemből származó nehézfémeket. Egyesek ugyanis nikkel–króm ötvözetet tartalmaznak: az ilyen elemekkel készült nikotinmentes aeroszoloknak kitett patkányoknál zihálás és nehézlégzés alakult ki, míg a rozsdamentes acél elemeknél mindez nem lépett fel.

A foglalkozásuk révén króm- és nikkelvegyületeknek kitett emberekről készült tanulmányok összefüggést mutatnak a tüdőrák megnövekedett kockázatával, a nikkel pedig azon kevés rákkeltő anyagok egyike, amelyek nagyobb mennyiségben találhatók meg bizonyos e-cigarettákban, mint a dohányfüstben. Arra is találtak bizonyítékot, hogy minél régebbi egy fűtőelem, annál erősebb nehézfémszennyezést okoz: a 101-150. szippantás körülbelül 60-szor annyit, mint az első 50.

Az e-cigarettából származó aeroszol a dohányfüstben található káros anyagok egy részét is szállítja: szén-monoxidot, dohányspecifikus nitrózaminokat (amelyeket például rovarirtó szerekben alkalmaznak) és illékony szerves vegyületeket (Volatile Organic Compound, VOC), például formaldehidet és akroleint. A rendelkezésre álló adatok viszont következetesen azt mutatják, hogy az e-cigaretta mégis sokkal alacsonyabb szintű kitettséget okoz, mint a dohányzás.

Hatása a tüdőre

Egyes állatkísérletek és sejtkultúrákban végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az e-cigaretta olyan DNS-károsodást, gyulladást és egyéb biológiai rendellenességeket okozhat, amelyekről ismert, hogy daganat kialakulását eredményezhetik. Egy vizsgálatban egereket 54 héten át ilyen aeroszoloknak tettek ki, és azt vették észre, hogy sokkal gyakrabban alakult ki tüdő- és hólyagrákjuk, mint azoknak a társaiknak, akik nem kaptak belőle.

Az viszont, hogy ezek az állatmodellekben tapasztalt hatások megfelelnek-e az embereknél jelentkező betegségkockázatnak, még nem egyértelmű. Az AHA egy nemrégiben megjelent közleményében rámutat, hogy évtizedekbe telt, amíg a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggést megállapították, az e-cigaretta azonban csak egy évtizede terjedt el széles körben. Tehát ennek biztos igazolásához még várnunk kell.

Hagyományos kontra e-cigaretta

Mindazonáltal az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) felülvizsgálata néhány más fontos kérdésre is választ adott. Kevés nyomot találtak arra vonatkozóan, hogy az e-cigarettázók szervezetében mérgező anyagok lennének, a dohányosokénál lényegesen alacsonyabb, és gyakran ugyanolyan, vagy csak kissé magasabb a szintjük, mint a nem dohányzó és nem e-cigiző embereknél. A rákos, légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő biomarkereket is vizsgálták, és ugyanezt a mintázatot látták. Nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra sem, hogy a passzív módon történő belégzés kockázatot jelentene.

A PHE a vajaromákat és a fahéjaldehidet (amely ezt az ízt adja) potenciálisan veszélyesnek nevezte, de az oldószereket felmentette. Összességében a felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy bár az e-cigaretta használata nem kockázatmentes, rövid és középtávon a dohányzás kockázatainak töredékét jelenti. Ez összhangban áll a korábbi, 2015-ös felülvizsgálattal, melyben arra a következtetésre jutottak, hogy az e-cigaretta mintegy 95 százalékkal kevésbé ártalmas, mint a dohányzás.

A függőségről leszoktató szolgálatok adatai pedig azt mutatják, hogy az e-cigaretta kulcsfontosságú eszköz a dohánymentesség felé. A leszokástól számított négy hét alatt a hozzávetőleg 50 százalékos sikerarány az e-cigarettára való áttéréssel valamivel több, mint 60 százalékra növekszik. A vényköteles nikotinpótló gyógyszerekkel kombinált terápia azonban még sikeresebbnek bizonyul.

Hosszabb távú tanulmányok is azt mutatják, hogy az e-cigaretta, mint a dohányzásról való leszokás eszköze, viszonylag sikeres. A Cochrane Collaboration, egy független kutatói hálózat nemrégiben végzett elemzése szerint az e-cigizők akár 14 százaléka maradt dohányfüstmentes hat hónap után, szemben a nikotinpótló kezelést alkalmazók 6 százalékával és a viselkedésterápiában részesülők 4 százalékával, illetve azokkal, akik nem részesültek semmiben.

Különböző e-cigaretták

Különböző e-cigaretták
Forrás: Wikimedia commons

De ez visszafelé is elsülhet? Amióta az e-cigaretta népszerűvé vált a fiatalok körében, a szakértők folyamatosan attól tartanak, hogy kapudrogként működhet, és éppen a dohányzásra csábít azáltal, hogy rászoktat a nikotinra, vagy hozzászoktat a cigarettaszerű tárgyak használatához.

Láncdohányzáshoz vezet?

2017-ben az amerikai Duke Egyetemen nagy hatású tanulmányt közöltek erről a fontos kérdésről. A kutatók elemezték a meglévő adatokat egy feltevésre alapozva, miszerint az e-cigarettát kipróbáló fiatalok nagyobb valószínűséggel kezdenek el dohányozni. A válasz egyértelmű igen lett. Az eszközzel ismerkedők mintegy 23 százaléka vált később dohányzóvá, míg a nem használóknak csak 7 százaléka. A tanulmány figyelembe vette a dohányzás elkezdésének más ismert kockázati tényezőit – például azt, hogy a szülők, testvérek vagy barátok dohányoznak, illetve hogy a dohányosok magas pontszámot értek el olyan tulajdonságokban, mint a szenzációkeresés és a kockázatvállalás. Így arra a következtetésre jutottak, hogy okozati összefüggés áll fenn az e-cigi és a dohányzás között és úgy tűnt, hogy megerősíti a kapudrog-hipotézist. A későbbi vizsgálatokban azonban, melyek több kockázati tényezőt is feltártak, már nem tapasztalták ezt az összefüggést.

Ráadásul a kapudrog-felvetés ellen szól, hogy a fiatalok e-cigarettázásával párhuzamosan a dohányzás arányának is növekednie kellene. Ám ennek épp az ellenkezője zajlik: előbbi növekedését utóbbi csökkenése kísérte az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon. Az Egyesült Államokban 2011-ben a 15-18 évesek 16 százaléka dohányzott, míg csak 2 százalékuk e-cigarettázott. Mára ezek az adatok gyakorlatilag megfordultak.

Az e-cigarettázás az idősebb korcsoportba tartozók körében is szerepet játszik a dohányzás csökkentésében. Az Egyesült Államokban a felnőttkori dohányzási arány az e-cigaretta megjelenése óta 21 százalékról 11 százalékra csökkent. Az Egyesült Királyságban a felnőttek körülbelül 13 százaléka dohányzik, feleannyi, mint 2005-ben. Bár nem ez az egyetlen figyelembe vehető tényező, a bizonyítékok arra utalnak, hogy az e-cigaretta fokozatosan kiszorítja a dohányzást. Egy ideális világban – szívjunk bár hagyományosat vagy elektromosat – senki nem mérgezné ezekkel a szervezetét. Az e-cigaretta így nyilvánvalóan nem megoldás, de lehet, hogy a maga tökéletlen módján a némileg helyesebb irányba mozdít el bennünket.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.