A második negyedéves hazai GDP alacsonyabb lett, mint az előző negyedév teljesítménye, és ez – kár lenne tagadni – komoly csalódást jelentett az elemzők körében. Az ipari termelés és a lakossági fogyasztás alacsony szintje a fő probléma, de a júliusi kánikula miatt végül a mezőgazdaság sem zár majd olyan jó évet. Sajnos veszélybe került még a csökkentett, 2,5 százalékos kormányzati GDP-előrejelzés is, a 2 százalék inkább reális.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szereti minden jelentésében megtalálni a jót, hiszen a magyar gazdaság második negyedéves teljesítményéről adott gyorshírének azt a címet adta, hogy 2024 második negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal meghaladta a 2023. második negyedévit.
Természetesen ez a szám, illetve a nyers adatok szerint, szezonálisan és naptárhatással kiigazított 1,3 százalékos növekedés igaz, csak mivel a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal most csökkent, nem éppen örömteli, az elemzők magasabb értéket prognosztizáltak.
Kicsit olyan mostanában a magyar gazdaság teljesítménye, mint a szeret – nem szeret játék, az egyik negyedév a vártnál valamivel jobb számot hoz, mert egy szektor valami pozitív eseményt él át, magasabb kereslettel találkozik, de aztán jön egy rosszabb negyedév, mert azért az összkép még nem rózsás.
A KSH még egy fontos számot publikált,
az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, míg a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakát.
Minden növekedés örömteli, csak ugye erre az évre azért érdemi bővülést szerettünk volna látni a GDP-ben, ez pedig elúszni látszik.
Ami pedig az egyelőre csak minimálisan taglalt részleteket illeti, a növekedéshez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye járult hozzá. A gazdasági növekedést viszont fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar csökkenése.
Első féléves GDP-től is többet vártak
Sajnos azt kár lenne tagadni, hogy ez az adat amolyan hidegzuhany, a legtöbb elemző mindenképpen növekedést várt a megelőző negyedévhez képest, ez ugyanúgy elmaradt, mint a másik összehangoltnak mondható várakozás, vagyis az, hogy a bázishoz képest legalább 2 százalékkal nagyobb lesz az első féléves GDP.
Mint emlékezetes, azután, hogy tavaly recesszió volt Magyarországon (0,9 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye), 2024-re szép növekedést remélt a kormány. Eleinte 4 százalékban bíztunk, de aztán ahogyan az látszott, hogy a gyenge európai GDP miatt nem fogunk tudni kimaradni a negatív hullámból, ráadásul legfőbb gazdasági partnerünk, Németország kifejezetten rosszul muzsikált, elúszott a szép terv.
Varga Mihály pénzügyminiszter ekkor már 2,5 százaléka csökkentette az előrejelzést, de ez sem feltétlenül reális immár.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mindenesetre a KSH közlése előtt már utalt arra, hogy egyelőre nem indult be kellő mértékben a növekedés.
A miniszter hitet tett az európai versenyképesség remélt növelése és az elektromos autózásra való átállás mellett, vagyis úgyis fogalmazhatunk, hogy azt deklarálta, hogy nem lát okot egy alapvető magyar stratégiaváltásra, de azért utalt a bizonytalanságra, így Franciaország és Németország dilemmáira is.
A sportesemények löketet adnak
A baj az, hogy miközben az említett európai országok, vagyis a foci eb-t rendező Németország, vagy az olimpiai házigazda Franciaország 0,5 százalékos löketet tudott adni a nagy eseményekkel a saját GDP-jének, addig ebből Magyarország nem profitált.
Hiszen nem a német, vagy a francia ipar húzta fel a GDP-t, amely a magyar gépipar exportteljesítményét is javította volna, hanem a belső fogyasztás és a szolgáltatások (szállás, vendéglátás és közlekedés).
A magyar adat azért is kellemetlen, mert amúgy a turizmus teljesítményére itthon sem lehetett panasz.
A vendégek száma összességében 11 százalékkal nőtt Magyarországon, igaz valamivel rövidebb ideig maradtak a vendégeink, hiszen, a vendégéjszakák száma csak 3 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az ebben a szektorban különösen intenzív áremelkedések miatt ez így is lökést jelenthetett a GDP-nek, ráadásul mintha az embereknek lenne is pénze, mert nemcsak a külföldiek, de a belföldiek kiadásai is nőttek.
Mindez azért volt pozitív meglepetés, mert 2024-ben egy héttel később kezdődött a nyári tanítási szünet, vagyis a második negyedévben még kevesebb volt a szokottnál a vakációs időszak.
Az iparral van baj
A szolgáltatásokra mindenesetre nem lehetett panasz, de akkor mi a baj?
Úgy fogalmazhatnánk, hogy egyelőre az ipar, de sajnos hamarosan a mezőgazdaság is problémás lesz.
Az egyik tényezőt már említettük, ez pedig az európai ipar gyengébb teljesítménye.
Bár több szó esik a keleti cégekkel kapcsolatos üzletekről, vagy az ázsiai cégek tőkebefektetéseiről, de a tényszámok mindig megmutatják, hogy a magyar ipar döntően az európai vevőktől és az európai befektetőktől függ, azon belül is Németországtól.
Ha ott döcögnek az értékesítések, az a végeken komolyabb problémákat is okozhat, ami Stuttgartban, vagy Dortmundban még csak egy szellő, az a magyar gépipari beszállítóknál már inkább vihar.
Ez a makroszámok tekintetében is igaz, de sajnos a nagy német gyárak felől (Bosch, Mercedes) olyan mikrohírek is érkeznek, hogy embereket kell elbocsátani, vagy nincs szükség annyi műszakra. Ideemelhetjük a Dunaferr (ma Liberty Dunaújváros) sajnálatos vergődését is, de nyilván egy negyedéves GDP-adatot azért nem érdemes céges történésekre lebontani.
Emellett sajnálatos módon a korábbi várakozásokhoz képest lassabban futnak fel az új gyárak.
Ennek is lehet az európai recesszió, vagy az európai elektromos autó szabályozás az oka, de tény, hogy bár lehet abban bízni, hogy az akkuklaszter majd a jelenleginél jobban növeli a magyar ipar és a magyar export értékét, illetve javítja a külkereskedelmi egyenleget, de egyelőre az ipar hozzáadott értéke jócskán elmarad a várakozásoktól.
A szakemberek szerint a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar rosszabb teljesítménye csak egy időbeli eltolódás, vagy valami komolyabb problémáról van szó, de sajnos az év hátralevő része még nem sok jót ígér.
Aszály
És sajnos a mezőgazdaságban még hátravan a feketeleves.
Amikor a kormány 2,5 százalékos idei GDP-növekményt fogalmazott meg, abban még vastagon benne volt az agrárium jó teljesítménye is.
Vagyis, mivel éppen a 3. negyedév elejére, azaz július első napjaira érkezett meg az a tartós kánikula, amely a mezőgazdaság egy részében a jónak remélt termés helyett sokkal rosszabb termésátlagokat vetít előre, ez még egy nagy csalódás lesz.
Még akkor is, ha az egész Európára jellemző gondok (paradox módon van, ahol az aszály, van ahol a sok eső okoz zavarokat) miatt kevés termés és így magasabb terményárak várhatók.
Adók
Sajnos a helyzet kormányzati szempontból sem könnyű, hiszen egy ördögi kört vetít előre.
A költségvetés egyensúlya nagyon fontos egy olyan időszakban, amikor eleve magas a GDP-arányos adósság és nagy a kamatteher. Igen ám, de mit lehet tenni, ha nincs elég bevétel?
Újabb és újabb adókat lehet ugyan kivetni a magyar ágazatokra, bankokra, energetikai szektorra, kiskereskedelemre, távközlésre, de ennek van két újabb negatív hatása. Egyrészt a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a sok adó miatt a cégek nem mernek beruházni, fejleszteni, ami növelné a GDP-t, inkább tartalékolnak, ülnek a pénzükön. Másrészt a céges adókból áremelés lesz, az megint a lakossági fogyasztást fogja vissza, vagyis végső soron megint apasztja a forgalmi adó bevételeket.
Sajnos mindezek függvényében az elemzők most úgy fogják módosítani a korábban 2-2,5 százalékos GDP-előrejelzéseiket, hogy azok legalább 50 bázisponttal csökkennek, vagyis az 1,5-2 százalékos sávba mennek vissza.
Nagy Márton ennél optimistább, szerinte a két százalék feletti növekedés azért meglesz, a miniszter inkább a 2,2-2,3 százalékos sávba várja a növekedést, ami azért örömteli, mert az uniós tagállamok között az első harmadba számít.
Ha így lesz, az jó hír, de sajnos a korábbi terveinkhez képest azért mindenképpen csúszik a gyors fellendülés.
