Magyarország dobogós az unióban: tavaly nálunk nőttek a második legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal a reálkeresetek és idén további javulás várható – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska a Tudás.hu-nak nyilatkozva. A miniszterelnök főtanácsadója óva intett attól, hogy minden évben tíz százalék körüli javulást várjunk el.
A reálkeresetek Magyarországon uniós viszonylatban kimagaslóan,
közel 80 százalékkal emelkedtek 2010-től mostanáig. Tavaly az Európai Unióban a második legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal nőtt a keresetek vásárlóértéke nálunk, ami a hazai gazdaságtörténet harmadik legkiemelkedőbb adata.
A legfrissebb rendelkezésre álló számok azt mutatják, hogy idén tovább folytatódik a növekedés, bár kisebb mértében. Január-májusban a keresetek vásárlóértéke 4 százalékkal emelkedett, ami ugyan távol áll a tavalyi teljesítménytől, de csöppet sem lekicsinylendő, hiszen a tavalyi uniós átlagnak ez a szám is közel a duplája – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó.
Kiemelte: a javulásunk egyik fontos mozgatórugója
tavaly a pedagógus béremelés volt, aminek hatására a szakmákban – tanító, általános és középiskolai tanár, szakoktató, gyógypedagógus, egyetemi oktató – az éves átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedtek. Ráadásul a pedagógusok bére idén januártól tovább emelkedett, majd pedig a teljesítmény-értékelések után szeptembertől, illetve jövő januártól még tovább nő, ami az átlagos mutatókat továbbra is felfelé húzza majd.
Arra is kitért, hogy nemzetgazdasági szinten 10 százalék körüli reálkereset-növekedést számon kérni minden évben irreális lenne, egyesek mégis megteszik ezt.
Ez olyan, mintha elvárnánk, hogy minden évben legyen magyar Nobel-díjas, illetve minden olimpián szerezzünk legalább 10 magyar aranyérmet.
Az utóbbi tizenöt évben az Európai Unióban összesen hat olyan év volt, amikor valamely ország elérte a kétszámjegyű reálkereset-növekedést. Magyarországnak ez 2002-ben és 2017-ben, azaz összesen két alkalommal sikerült a 60-as évek óta – mutatott rá.
Szalai Piroska megjegyezte, hogy a keresetek kedvező dinamikáját számos tényező veszélyezteti, például a gyorsított ukrán EU-csatlakoztatás is megtörné a tendenciákat, de Brüsszel energiatervei is kedvezőtlenül hatnának a gazdasági folyamatokra, így a keresetek alakulására is.
