Az egy főre jutó fogyasztási adatokat a szegénység fokmérőjének tekinteni félrevezető – nyilatkozta a Tudás.hu-nak Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó felhívta a figyelmet arra: ha egy országban alacsonyabbak a rezsiárak, az élelmiszer- és közlekedési költségek, vagy a lakosság többsége saját tulajdonú otthonban él, természetes, hogy kevesebbet „költenek” – ez azonban nem jelenti azt, hogy szegényebbek lennének.
Az uniós országok egy főre jutó fogyasztási adatait az Eurostat minden évben kétszer is közzéteszi.
Ebben Magyarország rendre hátul helyezkedik el, a legfrissebb adatok szerint utolsó helyen áll.
Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy Magyarország a legszegényebb az EU-ban. Pedig ez minimum tévedés, de sokszor szándékos megtévesztés
hívta fel a figyelmet a Tudás.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó.
Miért nem lehet az egy főre jutó költés alapján következtetéseket levonni egy ország jómódjára vonatkozóan? Elég csak arra gondolni, hogy a rezsicsökkentés miatt a magyarok fizetik az EU-ban a legkevesebbet villanyra és gázra; ez már önmagában is tetemesen visszavágja a kiadásunkat – mutatott rá Szalai Piroska.
Csehországban például háromszor annyiba kerül jelenleg a gáz és az áram, mint nálunk, Lengyelországban is kétszerese a magyar áraknak, az uniós átlagár pedig a gáz esetében négyszerese, az áramnál háromszorosa a hazainak.
Ezen kívül még sok olyan tétel van, amiért a magyaroknak kevesebbet kell fizetni, vagy egyenesen ingyen jár nekik.
Ilyen például az ország- és vármegye bérlet, a tűzifa, az Erzsébet táborok, a tankönyvek és a gyermekétkeztetés. Ezek a családokat támogató intézkedések mind csökkentik a statisztikában feltüntetett fogyasztási adatokat, a szegénységet azonban nem növelik, hanem épphogy mérsékelik.
Egy másik lényeges tényező, amit figyelembe kell venni az, hogy
a magyarok több mint 90 százaléka saját ingatlanban lakik, tehát nem fizet lakbért, ami sok más országban a fogyasztást erősíti. Németországban például minden második ember bérlő, így ez is hozzájárul a fogyasztási adatok emeléséhez.
Végül a legerősebb érv, ami igazolja, hogy az egy főre jutó fogyasztás nem alkalmas a szegénység mérésére a megtakarítások terén található – mutatott rá a főtanácsadó.
Magyarországon az emberek biztonságra törekszenek, legutóbb, 2023-ban már a rendelkezésre álló jövedelmük 20 százalékát tartalékolták, ami az EU-ban a legmagasabb ráta; az uniós átlag 13,3 százalék. Romániában a mutató negatív, ami azt jelenti, hogy az emberek felélik megtakarításaikat, illetve hitelből fogyasztanak.
Vajon ettől ők gazdagabbak?
tette fel a kérdést.
Az Európai Unió más statisztikákat is készít a fogyasztásról, amelyek figyelembe veszik a háztartások valós termék és szolgáltatás vásárlásait, igaz ezeket ritkábban teszik közzé.
Ezek sokkal alkalmasabbak arra, hogy a társadalom szegénységi szintjét felmérjék, mint a GDP-ből egy képlettel kiszámolt egy főre jutó fogyasztás. A releváns adatokat tartalmazó felmérést öt évente készítik el, a legutóbbi – ahogy az alábbi grafikonban is látható – a 2020. évről szól, várhatóan majd az idei évről készül a következő.
Van még egy másik Eurostat kutatás, amely komplex képet fest az uniós országok valós szegénységi helyzetéről.
Ez 15 szempont alapján vizsgálja az adottságokat: el tud-e menni egy család nyaralni egy évben egy hétre, megengedhetik-e maguknak, hogy hetente kétszer húst egyenek stb.
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország polgárai közül 2010 óta nagyjából 1 millió fő került ki a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával élők sorából, és lépett be a középosztályba, közöttük 350 ezer gyerek – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska utalva arra, hogy a javulás eredményeképpen mára már a középmezőnybe került az ország.
Magyarország példája is azt mutatja: a kisebb költések mögött gyakran tudatos kormányzati intézkedések: rezsicsökkentés, ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások és magas megtakarítási hajlandóság áll, amelyek éppen a családok anyagi megerősítését szolgálják.
