A sztrók után a betegek jó része élete végéig ápolásra szorul

A világ legdrágább ékszerei
2021-01-28
Az utóbbi 70 évben 22 ezer önkéntesen hajtottak végre emberkísérletet
2021-01-30
Show all

A sztrók után a betegek jó része élete végéig ápolásra szorul

A L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért-díjjal évről évre a legkiválóbb eredményeket elért kutatónőket díjazzák, és ezzel kívánják felhívni a figyelmet a nők tudományban betöltött fontos szerepére, az előttük álló kihívásokra, illetve igyekeznek minél több lányt meggyőzni arról, hogy tudományos pályára lépjen. Idén a Semmelweis és a Debreceni Egyetem két kutatóját tüntették ki, velük beszélgettünk.

Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének adjunktusa az agyi érkatasztrófa (a sztrók) mellett más véralvadással összefüggő betegségekkel is foglalkozik. A sztrók hátterében nemcsak agyvérzés, hanem agyi trombózis (vérrög okozta érelzáródás) is állhat.

Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének adjunktusa az agyi érkatasztrófa (a sztrók) mellett más véralvadással összefüggő betegségekkel is foglalkozik. A sztrók hátterében nemcsak agyvérzés, hanem agyi trombózis (vérrög okozta érelzáródás) is állhat.

A kutató már medikaként is bekapcsolódott a kutatásba a tudományos diákkör révén, negyedéves korában egy Marie Curie-ösztöndíj segítségével Olaszországban foglalkozhatott trombózissal egy évig. A diploma után PhD-tanulmányokat folytatott, majd a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója kereste meg azzal, hogy a sztrókot klinikai szempontból lenne fontos kutatni.

Hazánkban félóránként elvisz valakit a sztrók

A sztrók népegészségügyi jelentősége hatalmas, évente 45-50 ezer ember szenved sztrókot Magyarországon, és közülük 15 ezren elhunynak. Vagyis félóránként meghal valaki sztrókban. Ez azt is jelenti, hogy a sztrók kezelése még nem túlzottan sikeres – mondja Bagoly Zsuzsa. – A mi kutatásainknak az az elsődleges célja, hogy minél biztonságosabb és hatékonyabb kezelési módokat találjunk.

A sztrók abban különbözik például a szívinfarktustól, hogy az infarktust túlélőknek jó az esélyük arra, hogy visszatérjenek a munkájukhoz és a korábban megszokott életvitelükhöz. A sztrókot túlélőknél ez az esély sokkal kisebb, sajnos a betegek jelentős része a sztrókot követően gyakorlatilag élete végéig ápolásra szorul. Ez hatalmas terhet ró a családra, illetve a társadalomra.

Az agyvérzés csak a sztrókok kisebb részéért felelős, a többségüket az agyi ütőerek elzáródása okozza. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, az az agyi vérrög gyors eltávolítása, mert különben az ér által ellátott agyterületekhez nem jut megfelelő mennyiségű vér. Ahogy a folyót elzáró gát alatt kiszáradó területek, úgy az elzáródott ér által ellátott területek károsodása is visszafordítható egy rövid ideig. Ez az idő valóban nagyon rövid, mindössze néhány óra.

A doktornő szerint éppen azért jár a sztrókkutatás még gyerekcipőben az egyéb gyakori betegségekhez képest, mert nagyon rövid idő áll rendelkezésre a vérrög eltávolítására, és az érintett agyterületek megmentésére. Az infúziós kezeléssel végzett vénás vérrögoldás esetén ez az időablak 3-4,5 óra. A katéteres vérrög-eltávolításra kicsivel több idő áll rendelkezésre, viszont csak nagyér-elzáródás esetén működik.

Sajnos a kezelés még azoknál is legfeljebb 40 százalékban hatásos, akik beleférnek az időablakba. A fennmaradó esetekben a beteg állapota nem javul, sőt vérzéses komplikációk is felléphetnek – érvel Bagoly Zsuzsa. – Akinél viszont sikeres a kezelés, annál a betegnél nagyon látványos eredményeket tudunk elérni, szinte rögtön az infúzió beadása után. A kutatásaink kiindulópontja éppen az volt, hogy rájöjjünk, mitől függ, hogy egy beteg jól reagál-e a kezelésre. A jövőbeli biztonságosabb és hatékonyabb kezelés kulcsa az lehet, ha megértjük a betegek eltérő reagálásának okait.

A hagyományos női szerepek mellett nehéz sikeres kutatói karriert építeni

A díjazott személy szerint sohasem érzett negatív diszkriminációt a női mivolta miatt. Ugyanakkor azt vallja, hogy nőként nehezebb helyzetben van a kutató, mert az élet több területén kell egyszerre megállnia a helyét. A hagyományos női szerepek betöltése mellett sikeres karriert felépíteni „embert próbáló feladat”. Ez nemcsak a női kutatókat, de már a fiatal lányokat is érinti, akik sokszor megrettennek attól a gondolattól, hogy az elkötelezett kutatói munka mellett hogyan tudnak majd családot alapítani. A nők lemorzsolódásának és a vezető pozícióban lévő nők alacsonyabb arányának a kutató szerint itthon elsősorban társadalmi okai vannak.

Világszerte a természettudományos területeken csak a kutatók 30 százaléka nő, és azt már Bagoly Zsuzsa is tapasztalta, hogy egy-egy online konferencián ő volt az egyedüli női résztvevő. Pedig az egyetemisták között még többségben vannak a lányok. Ennek ellenére, sokuk nem tudja bejárni azt a karrierívet, amit fiatal korban elképzelnek maguknak.

A mi felelősségünk biztosítani számukra azt, hogy már korán megélhessék azokat a szakmai sikereket, amelyeket a tudományos pálya kínálhat a számukra. Ez esetben láthatják, hogy sikerülhet nőként is sikeres kutatóvá válniuk.

vallja a díjazott.

Nemcsak nagyon ritka, de nehezen kezelhető vesebetegségek örökletes titkait kutatják

Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján működő Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője ritka, örökletes vesebetegségekkel foglalkozik, a munkájuknak van diagnosztikai és kutatási lába is. Ezek tényleg ritka kórképek, egymillió emberből egy-kettőt érintenek.

Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján működő Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője ritka, örökletes vesebetegségekkel foglalkozik, a munkájuknak van diagnosztikai és kutatási lába is. Ezek tényleg ritka kórképek, egymillió emberből egy-kettőt érintenek.

E kórképeket az immunrendszer egyik eleme, a komplementrendszer (az immunitásban részt vevő specifikus fehérjék által reprezentált, hatásmechanizmusát tekintve kaszkádrendszer, illetve az ehhez kapcsolódó sajátos immunológiai működés összefoglaló neve) genetikai hibái okozzák. Összesen hat-nyolc gént ismerünk, amelyeknek mutációi kiváltó okai e betegségeknek – nyilatkozta lapunknak Csuka Dorottya. – Viszont e génekkel a betegek nagyjából 60 százalékában tudjuk megmagyarázni a betegség kialakulását, míg a többi betegnél nem mutálódtak az ismert gének. Ezért a kutatásaink során egyéb géneket keresünk, amelyek hibája ugyancsak kiválhatja e kórképek kialakulását.

Bár e betegségek kifejlődéséhez szükséges a genetikai hajlam, nem minden mutációt hordozó családtagnál alakulnak ki. Ennek oka nem teljesen ismert, de valószínűleg a környezeti faktorok hatása állhat a hátterében. A betegséget igen nehéz korai stádiumban felismerni, mert eleinte nincsenek speciális tünetei. A bevezető szakaszban általános tünetek, például rossz közérzet, fáradtság jelentkeznek, majd vérszegénység, illetve előrehaladott állapotban vesekárosodás is kialakulhat.

Mindez azt eredményezi, hogy a legtöbb beteget már igen előrehaladott állapotban diagnosztizálják – vagy egyáltalán nem ismerik fel a betegségét. E kórképek nehezen kezelhetők. Sok betegnél plazmaferezist alkalmaznak (ilyenkor a beteg vérét egy szűrőberendezésen folyatják át, miközben a plazmát eltávolítják, s csak az alakos elemeket töltik vissza, ezáltal a szervezetet támadó antitestek kivonhatók), hiszen a betegség közvetlen kiváltó oka a komplementrendszerben szerepet játszó egyik fehérje rossz működése, másokat dializálni kell. Az utóbbi években kezdtek használni egy olyan gyógyszert, amely a komplementrendszer túlzott aktiválódását gátolja.

A komplementrendszer működése hasonló a véralvadási rendszerhez. Harminc-negyven fehérje alkotja, amelyek láncszerűen hatnak egymás működésére. A rendszer három különböző útvonalon keresztül fejti ki a hatását, a kórokozó típusától függően. A komplementrendszer aktiválódásának végén sejtmembrán-károsító komplex jön létre, amely a kórokozó sejtjét pusztítja el.

E betegségeknek lehetnek autoimmunformái is, amikor a beteg saját fehérjéi ellen készülnek ellenanyagok, de más esetekben az egyik résztvevő fehérje károsodik a mutáció miatt, így már nem tudja ellátni a feladatát

mondja Csuka Dorottya.

A kutatócsoport olyan génmutációkat talált több betegnél is, amelyeknek nincs közük a komplementrendszerhez, hanem egy sejtfelszíni fehérje mutációját okozza. Így azonnal szólni tudtak az őket kezelő orvosoknak, hogy ne adjanak nekik komplementrendszer-gátló gyógyszereket, hiszen azok az ő esetükben nem lennének hatásosak. Más betegeknél a véralvadási faktorokban találtak mutációkat, és most azt vizsgálják, hogy e mutációk milyen hatást fejthetnek ki, és hogyan illeszthető ez be a betegség patomechanizmusába.

A kutató szerencsésnek érzi magát, mert a pályája során soha nem érzékelt hátrányos megkülönböztetést. Amikor külföldön, például Dániában, Finnországban dolgozott, azt azért tapasztalta, hogy ott előrébb járnak a nők tudományos szerepének erősítésében.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?