Kár is lenne tagadni, Dél-Amerika nem volt a befektetők kedvence az elmúlt évtizedekben. A helyi tőzsdék fejletlenek voltak (igaz a nagy cégek az amerikai tőzsdéken is listázva vannak), a devizák túlságosan ingadozóak maradtak, sokszor még államcsődök, vagy politikai instabilitás is jellemezte a földrészt. Ugyanakkor 2026-ban az elemzők a fejlődő piacoktól és különösen Latin-Amerikától is jobb hozamokat várnak.
2025 nagyon erős éve volt a megtakarítási piacoknak, felfelé mentek a nagy tőzsdék, itthon hasítottak, de globálisan is drágultak az ingatlanpiacok, valósággal szárnyaltak az árupiacok.
A legtöbb portfólió szép eredményt mutathatott ki, akár egyedileg válogatott a befektetési lehetőségek között, akár csak benchmarkolt, vagyis leképezett valamilyen diverzifikáltabb indexet.
Ugyanakkor az eredményeket egy nem dolláralapon gondolkodó befektető esetében erősen befolyásolta, hogy a dollár sokat gyengült, vagyis ami dollárban jól mutatott, saját devizában azért szerényebb volt. Igaz, ezzel is
felértékelődtek a nem dollárelszámolású piacok, mint akár a magyar, a lengyel és több dél-amerikai is.
Eljött az óvatosság ideje
2026 tavaszán érezhetően óvatosabbak a befektetők és az elemzők, az ismert világgazdasági zavarok (iráni válság) miatt már nem várnak ismét egy olyan évet, amikor vakon lehet csipegetni és majd mindenhol emelkednek a piacok.
Úgyis fogalmazhatunk, hogy bár a tőzsde összességében és hosszabb távon mindig nagyon jó befektetés, azért általában négy évből csak háromszor mennek felfelé a nagy piacok, de egy év visszaesést hoz, és azért immár három jó év után vagyunk, ez akár korrekciót is sejtethet.
Amikor pedig már megfontoltabbak a befektetők, akkor jobban szétválik, hogy hol sejtenek olcsó árakat és mely piacokat tartják már túlértékeltnek.
Olvasgatva a nemzetközi elemzéseket, viszonylag konszenzusosnak tekinthető az a vélemény, hogy 2026-ban Latin-Amerikában, vagy Dél-Amerikában lehet spiritusz.
Ha a két fogalom közötti különbséget nézzük, az tőkepiaci szempontból nagyjából annyit jelent, hogy az elsőben Mexikó is benne van, az utóbbi inkább Brazíliáról, Chiléről, Argentínáról, Peruról és Kolumbiáról szól. Mi most az utóbbival, vagyis Dél-Amerikával foglalkozunk.
Az elemzők általában is azt várják, hogy a fejlődő piacok (emerging markets) éve jöhet, Ezen belül Dél-Amerika nagy piacai is rendre bekerülnek az ajánlásokba, ahol az alacsony árazás, a még mindig halovány dollárkilátások, illetve több helyen a politikai változások, közeli választások is a drágulást segítő tényezők között bukkannak fel.
Dél-Amerika jön fel
Tőkepiaci szemmel Dél-Amerika Európából nézve túl egzotikus, a hazai szolgáltatók azt ajánlják, hogy aki bízik a piacban, az is inkább csak ETF-ben, tőzsdén kereskedett alapban, vagy befektetési alapban vegyen portfóliót, ne egyedi cégekre spekuláljon.
A földrész amúgy gyorsan növekvő gazdasággal bír. Vannak olyan városok, Brazíliában SaoPaulo és Rio de Janeiro, Peruban Lima, Chilében Santiago de Chile, Kolumbiában Bogotá és jóval kisebb mértékben Argentínában Buenos Aires, amelyek olyan metropoliszok, hogy gazdasági teljesítményük szinte összemérhető Magyarországéval.
Az aktuálpolitika miatt most sokat hallunk róla, de tőzsdei szemmel értelmezhetetlen Venezuela. Csak érdekességképpen, 1950-ben nemcsak Dél-Amerika leggazdagabb országa volt az olajban gazdag állam, de az Egyesült Államok, Svájc és Új-Zéland után az egész világon a negyedik leggazdagabb volt. És egy meglepő adat, nem a gazdagság jut eszünkbe az 1950-es évekről, de ekkor Magyarország volt még a huszadik leggazdagabb állam a világon, még Japánt és Dél-Koreát is előztük.
Előnyök
Dél-Amerika 2026-ban ugyan nem számít kiugró gazdasági növekedésre, a földrész szintű előrejelzés 2,4 százalékos átlagos növekedést mutat.
De azért mindez az Egyesült Államok, vagy az Európai Unió várt növekedését veri, miközben persze vannak ennél sokkal gyorsabban bővülő fejlődő piacok, így Kína, vagy India ilyen.
A földrésznek nem tesz rosszat, hogy sok nyersanyag (főleg fémek), amit itt bányásznak, intenzíven drágul, Dél-Amerika eddig lemaradt a digitalizációban, de kezd felgyorsulni, egyre több az ország-, de akár földrész szintű modern applikáció, e-kereskedelmi megoldás, sikeres fintech, és nagyon sok külföldi működőtőke is érkezik, ebben például egy amerikai-kínai versenyfutás is tapintható.
Ha az egyes államok egyedi vonzerejét vizsgáljuk, Argentína egy ígéretes reformkísérlet közepén tart, amit az Egyesült Államok pénzügyileg is segít, Brazília, Peru és Kolumbia általános választásokra készül, van rápélda, hogy ez is serkenti a fogyasztást, a gazdaságot, Peru és Chile a réz eszelős drágulásának lehet a nyertese.
Cégenként
Említettük már, hogy aki kedvet kap egy dél-amerikai befektetéshez, annak érdemes ezt egy portfólión (befektetési alap, ETF) meglépni, de azért mutassunk be pár izgalmas céget!
Ha megnézzük a legnagyobb dél-amerikai cégeket, azt fogjuk látni, hogy nem feltétlenül ezek a legjobb befektetési sztorik. Például az olajipar egyáltalán nincs lendületben és így a brazil Petroleo Brasileiro (ismertebb rövid nevén, a Petrobras), vagyis a legnagyobb forgalmú dél-amerikai cég (91 milliárd dollár volt a tavalyi bevétel) sem hasít, 10 százalékot még veszített is 2025-ben az értékéből
A cég mostanában nem is volt túl jó hírű, volt egy hatalmas korrupciós botránya, amiről a Netflix „A mechanizmus” (vagy portugálul O Mecanismo) címmel készített is egy két évados bűnügyi sorozatot. A filmsorozat készítői ugyan az epizódok elején felírták a felelősségkizáró nyilatkozatot, miszerint minden azonosság a valós történetekkel csak a véletlen műve, de azért egyértelmű volt az analógia a Petrobras botránnyal.
Tavaly év közben nem járt sokkal jobban Dél-Amerika legtöbb munkavállalót foglalkoztató cége, a szintén brazil Vale, amely egy 236 ezer embert foglalkoztató hatalmas bányavállalat, de mivel a nyersanyagok ára alapvetően felfelé ment, az év második felében a részvényár is kilőtt. A legfrissebb elemzések a Vale-val már nagyon pozitívak.
És az igazi ígéretek
És kik voltak azigazi sztárok?
Dél-Amerika legértékesebb cége a „dél-amerikai Amazon”, vagyis egy kontinentális e-kereskedelmi platform, az uruguayi MercadoLibre. Itt az uruguayi székhely sokat nem jelent, mert a céget amúgy egy argentin üzletember, Marcos Eduardo Galperin alapította és két évtizeden át vezette, éppen most január 1-én vonult vissza az elnöki pozícióba. Ma már ő Argentína leggazdagabb embere, 9,3 milliárd dolláros vagyonával. A cég pedig az egész kontinensen dolgozik, értéke több mint 100 milliárd dollár. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a részvény elég drága, 50-es P/E értékkel forog.
Mégis a céget a Fool.com amerikai tőzsdei oldal – egyetlen dél-amerikai papírként – így is beválogatta 2026 tíz legígéretesebb globális részvénypiaci befektetése közé.
A kiskereskedelemben van még egy regionális sikercég, ez a chilei SACI Falabella, ez egy nagyon régi cég, még 1889-ben nyitotta meg Salvatore Falabella az első szabóságát, de mára főleg a földrész nyugati részén rendkívül népszerű, és a cég remekül érezte meg az új idők szelét, és olyan erős az online értékesítésekben, hogy tavaly a sikerek láttán az árfolyama duplázni tudott.
Emellett nagy lendületben vannak a földrész legjobb bankjai is, a legjobban talán az egy év alatt közel duplázó chilei Banco de Chile, amely nevével ellentétesen nem egy jegybank, hanem egy kereskedelmi bank, de a brazil Banco Bradesco és Itaú Unibanco szintén remek hozamokat értek el, egy év alatt mindketten 25-30 százalékkal drágultak.
