Amikor a tél utolsó heteiben a zsidó negyedek megtelnek jelmezbe öltözött gyerekekkel, és az utcákon édes sütemények illata száll, tudhatjuk: elérkezett Purim, a zsidó naptár legvidámabb, legszínesebb ünnepe. A karnevál mögött egy évezredes történet húzódik meg, amely a bátorságról, a sorsfordításról és a láthatatlan isteni gondviselésről szól. A 2026-os Purimot Izraelben az Irán ellen indított akció és a válaszreakció miatt nem ünnepléssel töltik.
Purim alapja egy ókori perzsiai eseménysor, amelyet Eszter könyve örökít meg. A történet főszereplői: Ahasvérus király a hatalmas birodalom kissé befolyásolható ura, Hámán, a gonosz főminiszter, aki sorsot vetett, hogy kiválassza a napot a zsidók elpusztítására, Mordecháj, a bölcs zsidó vezető, aki nem volt hajlandó térdet hajtani Hámán előtt és Eszter Mordecháj unokahúga, aki titkolta származását, majd királynéként az életét kockáztatva közbenjárt népéért.
A történet csattanója a sorsfordítás: Hámán végül abba a csapdába esik bele, amit másnak állított, a zsidók pedig a pusztulás helyett győzelmet aratnak.
A négy „M” – Purim fő vallási kötelességei
A zsidó hagyomány négy konkrét parancsolatot ír elő erre a napra, amelyek mind az öröm és a közösségi összetartozás erősítését szolgálják:
-
Megila-olvasás: A történet nyilvános felolvasása a zsinagógában. Ilyenkor minden alkalommal, amikor elhangzik a gonosz Hámán neve, a hívek nagy zajt csapnak kereplőkkel, lábdobogással, hogy „eltöröljék” az emlékét.
-
Misté (Díszlakoma): Purim délutánján bőséges étkezést tartanak, ahol a bor is fontos szerepet kap. A hagyomány szerint addig kell mulatni, amíg az ember már „nem tud különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között”.
-
Mislóách Mánot: Ajándékcsomagok küldése barátoknak és ismerősöknek. Egy csomagnak legalább kétféle készételt (pl. süteményt és gyümölcsöt) kell tartalmaznia.
-
Matanot Laevjonim: Adomány a szegényeknek. Purimkor senkit sem szabad üres kézzel elküldeni; legalább két rászorulónak kell segítséget nyújtani.
Miért a jelmez és a maszk?
A beöltözés szokása Purim egyik legkedveltebb eleme, de mély teológiai jelentése van. Eszter könyve az egyetlen a Bibliában, amelyben egyszer sem szerepel Isten neve. Az események véletlenek sorozatának tűnnek, de a hívők szerint Isten a háttérben, „maszk mögé bújva” irányította a szálakat. A jelmez viselése erre a rejtőzködő isteni jelenlétre emlékeztet: a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.
A „Hámán-füle”
Nincs Purim e nélkül a háromszögletű, töltött sütemény nélkül. A hagyomány szerint Hámán háromszögletű kalapját (vagy fülét) jelképezi. Leggyakrabban mákkal, szilvalkvárral vagy dióval töltik, de ma már a csokoládés és sós változatok is hódítanak.
