Horthy Miklós, a királytalan királyság királypótléka igazi nemességet, nemesi birtokokat nem adományozhatott, igazi hűbérúr nem lehetett. Be kellett érnie a pótlékokkal. Ilyen pótlék volt a vitézi rend, a vitézek egy – kisebb – részének adományozott vitézi telek s az elvárt hűbéresi hűség egy országvesztő háború vitézeitől.
A vitézi rendet 1920 szeptemberében, a trianoni békeszerződés aláírása után két hónappal, a fehérterror dúlása idején, a numerus clausus-szal, a 0. zsidótörvénnyel egyidőben hozta létre Horthy Miklós kormányzó, iletve formálisan a kormány a 6650/1920 M.E. rendelettel, amelyet azután az 1920:XXXVI. tc. megerősített.
Horthy volt az első számú vitéz, a rend főkapitánya. Ő nevezte ki az Országos Vitézi Szék tagjait. Ezek között ott volt a mindenkori miniszterelnök, a hadügyminiszter, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, az agrárminiszter.
A vitézek személyes függő viszonyban voltak a kormányzóval, mint egykoron a hűbéresek a hűbérurukkal. Középkorias szertartással, vagy annak paródiájával avatták fel őket. Karddal való vállraütéssel és esküvel.
Forrás: Picryl,com
Horthy Teleki Pál miniszterelnökhöz írt levelében 1940 szeptemberében megfogalmazta, mi volt a célja a rend létrehozásával:
„Alapításánál főleg a fajnemesítés gondolata vezetett./…/ Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva.”
(Horthy Miklós titkos iratai, Kossuth, Budapest, 1965, 261.o.)
A rendbe azokat vették föl (elvileg), akik a világháborúban érdemeket szereztek, a forradalmak idején ellenforradalmi módon viselkedtek vagy legalábbis passzívak maradtak és alkalmasnak tűntek a „fajnemesítésre”.
A verhetetlen vesztesek
1921 augusztus 20-án a vitézavató ünnepségen a kormányzó többek között ezeket mondta:
„Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek, és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.”
Ez volt a Dolchstoss, a hátbadöfés elmélete, amely a vereség felelősségét áttolta az ország vezetőiről azokra, akik óvták az országot ettől a tragikus végű katonai vállalkozástól.
Horthy szavai azonban azt is jelentették, hogy a vitézek nem a hazát védték a betolakodóktól, hanem mások hazájában harcoltak azok ellen, akik a hazájukat védték. Magyarország területén betolakodók ellen a kommün hadserege küzdött 1919-ben.
„… a rendbe jelentkezőnek nem volt elég a megfelelő kitüntetésekkel bírnia – a legénységi állománynál ‘az arany vagy az I. osztályú ezüst (nagy ezüst) vitézségi érem’ volt az elvárás -, hanem a lehető leghitelesebb módon kellett igazolnia hősi tetteit. A szabályzat szerint erre leginkább ‘a hadikitüntetések eredeti javaslatainak a Hadtörténelmi Levéltár által kiállított hitelesített másolata’ találtatott alkalmasnak, de ennek híján a hősi tett szemtanúk által igazolt leírását is el lehetett fogadni.”
Ezt az egyik vitéz dédunokája, N. Kósa Judit írta (Népszabadság, 2010. január 16.), és így foglalta össze a vitézséggel járó előnyöket:
„őt és feleségét pedig megillette a nemzetes úr és asszony megszólítás. Olvashatta a Vitézek Lapját, tagja lehetett a Vitézek Termelő, Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének, eljárhatott a Zrínyi Szövetség irodalmi és művészeti estjeire, valamint mélyen leszállított áron vehette igénybe a Vitézi Rend Székháza olvasó-, játék- és éttermének szolgáltatásait./…/ Adóját kétszeresen számították a virilista jegyzék összeállításakor, őt és családját kedvezményes díj mellett kezelték a honvédség kórházaiban és fogászati rendelőiben. Famíliájával együtt előnyt élvezett a fővárosi állások betöltésekor, és a Budapesti Székkapitányság állományába tartozóként akár az új köztemető vitézi parcellájában is kaphatott sírhelyet.”
A vitézi címet a legidősebb fiú örökölhette, fiúörökös híján pedig a lányörökös férje, ha megfelelt a fajnemesítés szempontjainak.
A harmincas évek végén, a zsidótörvények idején a vitézek nősülési engedélyéhez már a menyasszony nagyszüleinek születési anyakönyvkivonatát és keresztlevelét is csatolni kellett. (Hadtörténeti Közlemények, 2000/1.)
Vitéz Benárd Ágoston keresztényszocialista politikus fiának azért kellett lemondania az apja után neki járó vitézi címről, mert olyan lányt, Urmánczy Nándornak, az irredenta mozgalom vezetőjének a lányát vette el, akinek az anyja zsidónak számított. (Egyenlőség, 1932. április 2.)
1939-ben jelent meg a Vitézek Albumában a Vitézek Tízparancsolata:
- A nemzeti gondolatot valljuk (nacionalizmus). Szembehelyezkedünk tehát minden olyan törekvéssel, amely nemzetközi kötelékekben igyekszik felolvasztani a nemzeti egységet.
- A társadalom szerves felépítését állítjuk (organizmus). Tagadjuk tehát, hogy társadalmi intézményeink mechanisztikus összetételüek. Ezek az intézmények tehát máról-holnapra nem darabolhatók fel és nem változtathatók meg: ellenkezőleg a szerves, fokozatos fejlődés útján kell haladniok.
- Csak a fokozatos fejlődést helyeseljük (konzervativizmus), történeti értékeink lehető megőrzésével. Az átmenet nélküli, hirtelen és gyökeres (radikális) társadalmi újításokkal szembehelyezkedünk.
- A fokozatos fejlődés módja alkotmányos legyen (konstitucionalizmus). Az ezeréves Magyarország és minden társadalmi intézménynek alkotmányát tiszteletben tartjuk.
- Az önzőérdek helyett a bajtársi önfeláldozás (szolidarizmus) elveit hangsúlyozzuk. Valamennyien mindegyikünkért és mindegyikünk valamennyiünkért.
- A családban látjuk nemzeti életünk legerősebb pillérét és a várományosokon át későbbi nemzedékekre is megkívánjuk szilárdítani a család erejét (dinasztizmus).
- A magyar nép felemelkedéséért és emelkedéséért harcolunk (hungarizmus). Elvetünk mindent, ami a magyarság életerejét csökkenti.
- A keresztény és keresztyén eszme alapján állunk (chrisztianizmus). Más vallások felfogásait és az ú.n. szabadgondolkozást mellőzzük.
- A katonai erényeket tiszteletben tartjuk (militarizmus). Egyaránt tesszük ezt a múltra, a jelenre és a jövőre nézve is.
- Minden erőnkkel Magyarország feltámadásért harcolunk (revizionizmus). Üldözzük tehát a Trianonba való kishitű megnyugvás álláspontját.
Az Újság 1924. június 5-én hírül adta, hogy addig ugyan még nem volt zsidó a vitézek között, de most lesz. Weisz Sándor komádi rőföskereskedő tizennyolc éves korától harcolt három éven át a frontvonalban. Kapott arany vitézségi érmet, két nagy ezüstöt, két kis ezüstöt. Amikor
„megkezdődött a hanyatthomlok való futás az ellenállásra nem találó olaszok előrenyomulása elől, Weisz Sándor hetven főnyi szakasza élén teljes rendben, minden felszereléssel hazafelé indult. A tiroli hegyekben meneteltek, amikor a Bozenbe vezető út mentén egy árokba fordult autó alatt egy tábornokra találtak. A generális a szervezett csapatot megpillantva rájuk szólt, hogy mentsék ki a kocsi roncsai közül és szállítsák be a legközelebbi kórházba. A menekülés vágya akkor már olyan erősen élt a katonák lelkében, hogy nem akartak a sarkukban levő olaszok előtt vesztegelni és a tábornokot sorsára bízva, tovább akartak menni. Weisz szakaszvezető, amikor hallotta a katonák vonakodását, kirántotta revolverét és rájuk ijesztett, hogy lelövi őket, ha nem engedelmeskednek. Erre visszaállt a rend, a tábornokot percek alatt kimentették szörnyű helyzetéből, a szakaszvezető bekötözte sérüléseit és azután hordágyon három napig magával vitte, amíg egy kórházvonat parancsnokának átadhatta. Az akkor megmentett tábornok most előkelő katonai szerepet tölt be és nem feledkezett meg életmentőjéről. Ő ajánlotta a vitézi szék figyelmébe a komádi rőföskereskedőt.”
A Vitézi Szék nyomban megcáfolta a hírt:
„A hihetetlennek látszó közleményre Vitézi Szék az alábbiakban nyilatkozott: Weisz Sándor komádi rőföskereskedő a Vitézi Rendbe való felvétel iránt kérvényt nem nyújtott be, és igy a Vitézi Rendbe nem vették fel és vitézzé sem avatták. Amennyiben tehát Weisz Sándor rőföskereskedő a vitézi jelzőt használta, ezt jogtalanul tette és ezért törvényes felelősséggel tartozik.”
(Szózat, 1924. június 8.)
A zsidó lapok és szervezetek folyamatosan tiltakoztak az ellen, hogy a hősiesen küzdő, többszörösen kitüntetett, a forradalmak alatt sem kompromittálódott zsidókat kirekesztik a vitézi rendből. Sándor Pál liberális izraelita képviselő rendszeresen szóvá tette ezt a parlamentben. Egyik felszólalásában megemlítette, hogy a vitézi rend alapszabályában egy szó sincs arról, hogy a rendnek ne lehessen zsidó tagja, mégis tud olyanról, aki 15 sebesülést tud felmutatni, mégsem vették fel a rendbe, mert ő maga ugyan nem zsidó, de zsidó lányt vett feleségül. (Magyar Hírlap, 1930. november 20.)
Így érvelt Sándor Pál azokkal szemben, akik úgy vélték, hogy egy kinyilvánítottan keresztény szellemiségű szervezetnek joga van hozzá, hogy csak keresztényeket vegyen fel tagjai sorába:
„Ha a vitézi rend egyesület lenne, amely alapszabályait felterjesztette a belügyminiszterhez, s a belügyminiszter az alapszabályoknak azt a pontját is jóváhagyta, amely a zsidókat kizárja tagjai közül — senkinek semmi beleszólása. De a vitézi rend törvényesen szabályozott állami intézmény, és statútumai között nincs ilyen kizáró intézkedés — s azonkívül a Vitézi rend megfelelő tétellel szerepel a költségvetésben, amelynek millióit az adózók felekezeti különbség nélkül fizetik be az állampénztárba — ezen az alapon tehát elvileg nem lehet kizárni senkit, aki született magyar állampolgár, feddhetetlen honfi és példát mutató hősiességet tanúsított a világháborúban.”
(Magyar Hírlap, 1930. november 18.)
Bethlen István miniszterelnök megnyugtatta Sándor Pált: majd oda hat, hogy zsidókat is vegyenek be a rendbe. Nem értett egyet a honvédelmi miniszterével, Gömbös Gyulával, aki leszögezte, hogy erről szó sem lehet!
(Élet és Irodalom, 2001. szeptember 13.)
A Trianoni Szemlében (2017/3-4.) említik Róth Ede főhadnagyot, aki a caporettói áttörés idején hajtott végre kiemelkedő fegyvertényt, az osztagával együtt először érte el az Isonzót. „…ő azon kevesek egyike, aki zsidó származásúként a Vitézi Rend tagja lett”, és Regősre változtatta a nevét.
Lehet, hogy Regős Ede zsidó származású volt, de az biztos, hogy evangélikusként élte az életét, úgy is temették el 1947-ben (Orosháza és Vidéke, 1947. szeptember 6.). Jegyző és anyakönyvvezető volt Orosházán még 1942-ben, a sokadik zsidótörvény után is, ami egy zsidó származású emberről nehezen képzelhető el.
Vitézek földje és földéhsége
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a vitézek zöme a magyarság „romlatlanabb” rétegéből, a parasztság soraiból kerül ki, ők pedig telket kapnak, és így lesznek a parasztság irigyelt példaképei. Csak hát telekből nem volt elég. 1931-ben a felavatott vitézeknek csupán 30 százaléka rendelkezett vitézi telekkel.
Persze nem mindenki igényelt telket, mert azzal terhek és kötelezettségek jártak, és a telket eladni sem lehetett. Akik nem foglalkoztak földműveléssel, gazdálkodással azok nem is jelentkeztek telekért, de az igénylők nagy részének sem jutott.
Lehetett földeket felajánlani vitézi telkeknek. Tehetős zsidók (Weisz Manfréd például vagy a kikeresztelkedett Kornfeld Mór) jelentős területeket ajánlottak fel a garantáltan nem zsidó vitézeknek, de ez nem oldotta meg a problémát.
Azoknak sem volt könnyű, akiknek jutott a földből. Ritkán kaphattak ott, ahol éltek. A telekjuttatás sokakat kiszakított megszokott környezetükből. Több helyen vitéz telepeket alakítottak ki egymás mellett kimért vitézi telkekből. Továbbá:
„A nagy társadalmi megbecsülés ellenére a telkes vitézek kezdetben állandó anyagi nehézségekkel küszködtek. Ugyanis, az Országos Vitézi Szék elsősorban a legszegényebb vitézeket látta el telekkel, akik természetesen kölcsön pénzből építkeztek és bevételeiket legnagyobb részt a kölcsön törlesztésére fordították. Még nehezebb sorsuk volt a megváltásos és a vagyonváltságos telkes vitézeknek, akiknek még rendes évi járadékot kellett fizetniük telkükért.”
(Honvédségi Szemle 1992/3.) Sokan felszerelés nélkül vagy fölöttébb hiányos felszereléssel vették át a telküket.
Az 1936. évi telepítési törvény, az 1938-tól szaporodó zsidótörvények, az egymás után visszatérő országrészek persze változtattak a helyzeten, de az mégsem lett jobb.
Az „őrségváltás” folyamata mindenesetre kedvezményezte a vitézeket. A vitézi rend alapvető érdeke lett a zsidótörvények szigorú végrehajtása, a vagyoni átrendeződés. Annál is inkább, mert a visszatérő területekről is sokan igényelték felvételüket a rendbe. Hiába növekedett a vitézi telkek száma és területe (nagyobbrészt a visszatért területeken), a vitézek száma gyorsabban nőtt. 1943-ben már csaknem kétszerannyi vitéz volt, mint a 30-as évek elején. Ahogy távolodtunk az első világháborútól, úgy szaporodtak a vitézek. A második világháború azután új jogosultakat teremtett. Mindenesetre a telekkel ellátottak aránya 24 százalékra csökkent 1943-ra.
- február 18-áról származnak az utolsó ismert adatok. A Vitézi Rend Üllői út 8. sz. alatti székháza 1944 telén teljesen kiégett, és a rend egész irattára elpusztult.
A világháború után a vitézi telkeket nem vették el, ha nem volt erre más ok (például az, hogy a tulajdonosát joggal vagy jogtalanul háborús bűntettekkel vádolták), de az 1947-es határokon kívül eső telkek persze elvesztek.
| Év | A vitézek létszáma |
A birtokba helyezett vitézek száma | A vitézi telkek összterülete |
|||||||||||
| tiszti | legénységi | összesen | ||||||||||||
| 1932 | 12 575 | 389 | 3 362 | 3 751 | 60 102 kh | |||||||||
| 1933 | 13 384 | 401 | 3 369 | 3 770 | 60 802 kh | |||||||||
| 1934 | 13 914 | 412 | 3 379 | 3 791 | 61 882 kh 264 n.öl | |||||||||
| 1935 | 15 101 | 419 | 3 421 | 3 840 | 63 506 kh | |||||||||
| 1936 | 15 941 | 469 | 3 624 | 4 093 | 65 508 kh 909 n.öl | |||||||||
| 1937 | 16 703 | 490 | 3 780 | 4 270 | 69 357 kh 656 n.öl | |||||||||
| 1938 | 17 060 | 505 | 3 895 | 4 400 | 71 269 kh 491 n.öl | |||||||||
| 1939 | 19 286 | 568 | 4 297 | 4 865 | 76 672 kh 1 067 n.öl | |||||||||
| 1940 | 20 693 | 610 | 4 605 | 5 215 | nincs adat | |||||||||
| 1941 | 23 049 | 627 | 4 751 | 5 378 | 93 976 kh | |||||||||
| 1943. II. 18. | 23 531 | 441 | 5 200 | 5 641 | 114 000 kh | |||||||||
A vitézek létszámának és telekviszonyainak alakulása a 30/40-es években
Forrás: Hadtörténeti Közlemények, 2000/1.
Miután a vitézeket a kormányzóhoz kötötte az esküjük, az ellenzéki nemzetiszocialista, nyilas pártok tagjai, aktivistái között nemigen lehettek vitézek. Azonban a kormányzó által kinevezett kormányok tevékenységében annál inkább részt vehettek. Így nem volt akadálya annak sem, hogy a vidéki zsidóság deportálásában közreműködjenek.
Sztójay Dömét, a vidéki zsidóság deportálását lebonyolító kormány miniszterelnökét éppen a deportálások végrehajtása után avatták vitézzé 1944. június 23-án. Vitéz volt az újvidéki mészárlást irányító Grassy József és a vidéki zsidóság deportálását levezénylő Ferenczy László is.
Utóvitézek és vitéz kadétnők
Horthy Miklós, a vitézi rend főkapitánya az emigrációban vezette tovább a vitézi rendet az emigrált vitézekkel, akik között már az itthoni vitézség törzsét adó paraszti származású, legénységi vitézek nem nagyon voltak jelen. Horthy a halála előtti évben rábízta a főkapitányságot Sónyi Hugó tábornokra, aki szigorúan véve vitéz se lehetett volna, mivel a kommün idején nem az ellenforradalom táborában, hanem a Vörös Hadseregben vitézkedett.
Forrás: Picryl,com
Az utána következő négy főkapitányból három egészséges magyar vérű Habsburg volt, a negyedik pedig a Horthyt megbuktató nyilas puccsistára, Szálasi Ferencre felesküdött kisbarnaki Farkas Ferenc. Jelenleg is egy Habsburg, Habsburg József Károly a rend főkapitánya.
(Frissítés: Más vitézi rendek Habsburg József Károly főkapitányságát vitatják, és vitéz gróf Molnár-Gazsó Jánost tekintik főkapitánynak.)
A régi vitézek már kihaltak, az újaknak immáron semmi közük semmiféle háborús vitézkedéshez, pláne nem Magyarország seregében és védelmében. Senkinek nem kell életét veszélyeztetnie ahhoz, hogy manapság vitéz legyen. A rendet ma már csak a Horthy Miklóshoz és az ő rendszeréhez való hűség tartja össze.
Ezt a szellemet pedig a Horthyt a zsidók kizárása tekintetében is egyetértőleg idéző Margó Lajos szavaival idézhetjük meg:
„Horthy a kiragadott részlet szerint azt írta, hogy ‘a legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva’. De mi ebben a megdöbbentő? A Vitézi Rend alapja a keresztény-nemzeti szellem. A zsidó, az meg ugye nem keresztény. Ebből következően nyilvánvaló, hogy nem lehet tag. Ugyan mit szólnának például a B’nay B’rith International zsidó szervezetnél, ha római katolikus keresztlevelemmel felvételre jelentkeznék náluk? Jól elhajtanának valahová.”
(Magyar Fórum, 1994. október 13.)
A második világháború után Magyarországon 1992. október 26-án avattak először vitézt Bicskén. A Vitézi Rend Magyarországi Tagozata avatott, amely Horthy 1993. szeptemberi újratemetésének szervezésében is részt vett.
Hamarosan több vitézi szervezet is alakult, illetve vált szét. Ezek egyesületi vagy alapítványi formában működnek, egymás létjogosultságát tagadják, az egyik által felavatott vitéz vitézségét a többi általában nem ismeri el.
Forrás: Flickr/Szentes Gábor
A HVG (2023. július 17.) cikke szerint legalább féltucat van belőlük:
„Bár 2019-ig voltak próbálkozások legalább a három nagy rivális szervezet egyesítésére, e kísérletek mind dugába dőltek. Pedig 2012-ben még a Honvédelmi Minisztérium is felvette a mediátor szerepét. Mára úgy tűnik, a fúzió lehetőségéről maguk az érintettek is letettek.”
Kormánytagok, kormánypárti képviselők, közírók is vannak a vitézek között. Például Harrach Péter, Semjén Zsolt, Bencsik András, Hoppál Péter, Vejkei Imre. A Mi Hazánk is közel áll a vitézekhez.
A Donald Trump által fontos nemzetbiztonsági pozícióba emelt Gorka Sebestyén a vitézi rend kitűzőjével hívta fel magára a figyelmet az amerikai médiában.
Az egyik vitézi rend így számol be a honlapján egy nemrég lezajlott liverpooli avatásról, amelyen Magyarország nagykövetsége is képviseltette magát:
„A Vitézi Rend Egyesült Királyság törzse immáron hatodik alkalommal húzta magasba a magyar zászlót Nagy-Britannia területén. A nem mindennapi vitézavatás 2024. október 26-án került megrendezésre a liverpooli belvárosban található ‘Our Lady and St. Nicholas’ templomban. Díszvendég Laukó Zsolt alezredes úr, katonai és légügyi attasé volt, Magyarország londoni nagykövetsége képviseletében./…/ Az ünnepélyes bevonulás után meghallgattuk Erkel Ferenc Bánk Bán című operájából a ‘Hazám Hazám’ című áriáját Kolarics Andrea musical operett színész énekesnő előadásában./…/ Ezt követően Dr. vitéz lemhényi báró Zsigmond András helyettes főkapitány úr mondott beszédet, megemlékezvén az 1956-os forradalom és szabadságharcról is, majd ökumenikus Istentiszteletet tartott nagytiszteletű vitéz Sáfrány Zoltán lelkipásztor úr. Az idén először tartottuk két nyelven az eseményt. A magyar nyelv narrátora Grund Márta úrhölgy, az angol narrátor pedig Grund Natália kadét kisasszony volt. A beszédek után a kitüntetések, elismerések átadása, majd a nap csúcspontja, az avatási szertartás következett./…/ Horthy Bronz Emlékérmet vehetett át vitéz Simon Enricó nemzetes úr, akit vitéz hadnaggyá léptettek elő, vitéz Sáfrány Zoltán nemzetes úr, aki pedig vitéz őrmester lett. Horthy Bronz Emlékérmet vehetett még át vitéz Vanó Ildikó nemzetes asszony, vitéz Péter Mihály Attila és vitéz Aberle András nemzetes úr is. Torma Attila úr Vitézi Rendért Érdemérem, Takács Anita úrhölgy pedig Vitézi Rend Anyasági Érdemérem kitüntetésben részesültek./…/ Az ünnepségen 8 újdonsült vitéz tette le a vitézi esküt és 2 kadét került avatásra. Vitéz lett: Balázs Róbert, Jordan Diamond, Lukácsa Szabolcs István, Lukoviczki Gábor, Nánási István Gábor, Sáfrány Tamás, Simon Richard Róbert és Székely-Magyari Csongor. A kadétok Lukácsa Hanna Kinga és Grund Natália.”
Két 1957-ben, illetve 1978-ban elhunyt személyt is vitézzé avattak posthumus.
Forrás: Wikimedia commons
Mint látjuk, a vitézség lehetőségei kitágultak. Immáron a holtak birodalmából is lehet vitézeket, a nők köréből pedig kadétokat választani.
