Különleges és rendkívül élvezetes évadnyitó társulati ülést tartott a Vígszínház. Különleges mert 130. jubileumi évadát kezdi, élvezetes, mert remek beszélgetéseket hallottunk az újságíróvá alakult Rudolf Péter színigazgató vezetésével. Részletet láttunk legújabb darabjukból a remek Letargiából, aminek címét a Víg bejáratánál a hatalmas molinón található kiírásból még egyáltalán nem tudtunk értelmezni, ezért örültünk, hogy megkaptuk a megoldást. Kilenc új bemutató lesz összesen a Vígszínházban, a Pesti Színházban és Házi Színpadon.
Rudolf Péter a Vígszínház igazgatója bevezetőjében bemutatta a társulat új tagjait Szász Júliát, Kovács Tamást és Sághy Tamást. Köszöntötte Hegedűs D. Gézát, aki ötven éve, Kern Andrást, aki 55 éve és Halász Juditot, aki hatvan éve a színház tagja. Majd így folytatta:
Amikor készültem erre, kicsit ijedten vettem észre, hogy minden évben gyakorlatilag ugyanazt a beszédet mondom el. Ezt tekinthetjük ötlettelenségnek, de más szempontból egy rendkívül makacs ragaszkodásnak is a Vígszínház szellemiségéhez. Talán ma az igazi bátorság, ha ragaszkodunk a szellemiséghez, egyfajta polgári tartáshoz. Sok minden szó tapad a polgár szóhoz, de azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy megőrizzük a tartásunkat, az összetartásunkat.
A színháznak igazodási pontnak kell lennie, de nem kell igazodnia sem a politikához, sem a trendekhez. Eközben mégis modernnek kell lennie – mondta Rudolf Péter, aki szerint erre az évadra mindez elmondható majd.
Ezután Rudolf Péter igazi újságíróvá alakulva a kilenc új bemutató rendezőit, főszereplőit faggatta.
Letargia
Szeptemberben, ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében jön a Letargia című darab. Az alapot George Büchner Leonce és Léna című műve adja mai környezetbe, egy érettségiző osztály életébe ültetve.
Ifj. Vidnyánszky Attila arra a kérdésre, hogy mióta foglalkoztatja őt a generációk különbsége, válaszában úgy fogalmazott, hogy nem tudja kikerülni senki ezt a problémát, hiszen a generációk közötti szakadék most sokkal nagyobb, mint korábban bármikor.
Szó esett arról, hogy a cím, amelyet @LL3t4rglA címmel hirdetnek mennyire érthető.
Bevalljuk, hogy mi sokáig álltunk ott, többen is próbáltunk rájönni vajon mit jelenthet, de nem sikerült kideríteni, hogy a megoldás Letargia.
Az előadásban Leonce Medveczky Balázs, Léna pedig Márkus Luca lesz.
Madame Tartuffe
Kincses Réka rendezésében a Pesti Színházban lesz a Madame Tartuffe bemutatója Udvaros Dorottya főszereplésével.
A darab az átverésről szól, a személyes vonzerőről, amelyből a jelenlévők rögtön kaptak Udvaros Dorottyától egy kis ízelítőt a helyszínen, aki rendesen bevonta a közönséget, és rövid időn belül már mindannyian azt csináltuk, amit mondott.
Kincses Réka elmondta, hogy mindig van egy-egy téma, ami különösen érdekli, itt most a manipuláció volt, hol kezdődik, hol végződik ez valójában. Madame Tartuffe máshogy, sokkal meglepőbben manipulátor, mint az eredeti Tartuffe volt.
Az Államtitkár úr
Az Államtitkár úr című darab 130 évvel ezelőtt óriási sikerrel ment. Történetileg ez volt a legnagyobb sikere a Vígszínháznak. Ezért olyan rendezőt kerestek, aki hasonló eredményeket tud majd elérni. A rendező végül Máté Gábor lett, aki elmondta, hogy meg kell ugrani ezt a szintet, ami bizonyos fajta szorongást hoz az életébe.
A korrupció egy speciális fajtája jelenik meg a darabban, De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Az államtitkár úr lehengerlően szórakoztató, pikáns társadalmi szatíra, bravúros vígjáték a korrupció buja természetéről, némi politikai éllel és nem kevés tanulsággal.
A főszereplők Wunderlich József, és Hegyi Barbara.
Falstaff
Valló Péter a Falstaff rendezője elmondta, szerinte minden rendező színházcsinálás közben foglalkozik azzal, ami őt érinti, vagy amihez valójában ért. A Falstaff egy öregember, és ő egész közelről ismeri ezt a problémát. És bár ilyenkor már mindenki búcsúzkodni szokott, a rendezők a Vihart rendezik, de ő azt gondolta, hogy egy olyan öregemberről rendez darabot, aki az élet nagy szerelmese.
Mert alig találkozik, az utcán is alig lát boldog öreget. Úgy gondolta, üdítő és felemelő lesz látni egy olyan embert, aki minden csibészsége, züllöttsége, rossz tapasztalása, mindenféle kalandja, felemelkedése és bukása ellenére rajong az életért, rajong a másik nem képviselőjéért, az evésért, az ivásért, a fényért. Valló abban bízik, hogy a nézők a végén valami Magyarországon jelenleg szinte teljesen ismeretlen dolgot ünnepelhetnek majd: az élet szeretetét.
A főszerepeket Hegedűs D. Géza, és Kovács Patrícia játszák.
Igazából komédia
2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében.
Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve.
Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált.
A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.
Frankenstein, avagy a modern Prométheusz
Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét.
Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét.
Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.
A Vígszínház szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Itt három új bemutató lesz.
Egy gyilkosság mellékszálai
Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon.
Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit.
A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.
Könnyűvel indul
Pass Andrea, kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.
Rebbenő pillantások a kihalás pereméről
Vinnai András és Nagy Péter István műve a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik.
A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.
