Kína mostanra minden aspektusban Magyarország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unión kívül, amit mutat az is, hogy a tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 31 százaléka hazánkba érkezett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kínai vállalatok vezetőivel vett részt munkareggelin, amelyen először is leszögezte, hogy Magyarország számára a konnektivitás, a kelet-nyugati együttműködés jelenti a követendő külpolitikai stratégiát, ugyanis hazánk érdekeivel ellentétes a világ ismételt blokkosodása.
Kiemelte, hogy ennek jegyében fogalmazódott meg immáron másfél évtizede a keleti nyitás politikája, amely a magyar-kínai kapcsolatrendszerben is teljesen új dimenziót hozott.
„Ma Kína minden aspektusban a legfontosabb gazdasági együttműködési partnerünk az Európai Unión kívül. Kínából érkezik a legtöbb beruházás ma Magyarországra. 2020-ban, 2023-ban, 2024-ben és 2025 eddig lezárt időszakában is Kínából jött a legtöbb beruházás hazánkba”
– sorolta.
Így ha minden folyamatban lévő vagy elhatározott beruházás befejeződik, akkor elmondhatjuk, hogy meg fogja haladni a 30 milliárd eurót a Magyarországra érkezett kínai tőke mennyisége. Ezzel a kínai vállalatok szorosan a németek mögött a második legnagyobb beruházói közösséget fogják jelenteni
tette hozzá.
Az Európai Unió és Kína kereskedelme; export; import; milliárd euró
Majd aláhúzta, hogy Magyarország az EU-n kívül mára Kínával bonyolítja le a legnagyobb kereskedelmi forgalmat, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaságot a lehúzó európai környezet dacára is versenyképes állapotban tudták tartani.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy tavaly az Európába irányuló öt legnagyobb kínai beruházásból négy is Magyarországra érkezett.
„2023-ban az Európába érkező kínai beruházások 44 százaléka Magyarországon kötött ki. Tavaly az Európába érkező kínai beruházások 31 százaléka irányult Magyarországra úgy, hogy a G7 három európai országába, Franciaországba, Németországba és az Egyesült Királyságba a kínai beruházások 20 százaléka érkezett”
– hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy ez világosan mutatja, hogy amikor tavaly Hszi Csin-ping kínai elnök „all weather”, vagyis minden körülményre kiterjedő stratégiai együttműködésről kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel, ott „nem pusztán egy darab papírt írtak alá, hanem ez egy tartalommal megtöltött stratégiai együttműködés”.
Továbbá arról biztosította a kínai cégvezetőket, hogy a magyar kormány ezután is minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy a magas technológiai színvonalat képviselő, sok ezer munkahelyet létrehozó kínai beruházások számára Magyarország legyen a legvonzóbb európai beruházási célpont.
A miniszter arra is kitért, hogy az elmúlt tizenegy évben a magyar állam 72 kínai beruházást támogatott mintegy kétmilliárd euró értékben, s ezek nyomán több mint 15 milliárd eurónyi beruházás és mintegy harmincezer új munkahely jön létre.
„Nem véletlen, hogy a 99 stratégiai partneréből a magyar kormánynak 11 kínai vállalat”
– fogalmazott.
„Szeretném elmondani azt is, hogy a kínai kormánnyal való stratégiai együttműködésünket mutatja az a tény, hogy az önök kormánya a jövő év végéig meghosszabbította a magyar állampolgárok Kínába utazásának vízummentességét. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is meghosszabbította azt az intézkedést, amelynek értelmében a nagy kínai beruházó vállalatok vezetői számára a leghosszabb távú vízumot adjuk ki vízumkérelem esetén, és az üzleti vízumkérelmek elbírálásának határidejét 48 órára csökkentettük” – fűzte hozzá.
