Kinek jutott eszébe, hogy legyen golyóstoll? – Hát persze, hogy egy magyarnak!

Nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető
2020-09-09
Pele vagy nyest költözött a házba? Mutatjuk, mi a teendő!
2020-09-10
Show all

Kinek jutott eszébe, hogy legyen golyóstoll? – Hát persze, hogy egy magyarnak!

Tudta, hogy nyolc kilométernyi vonalat lehet húzni egy golyóstoll betéttel? Ezt a forradalmi találmányt egy magyar feltaláló adta a világnak, egy olyan ember, aki kalandos élete során szó szerint szinte mindennel foglalkozott.

A golyóstoll feltalálója, Bíró László József már Argentínában fejlesztette, gyártotta a golyóstollait, amikor a magyar Haladás című lapban 1950. április 13-án megjelentek az alábbi sorok:

A golyóstoll tehát nem nagy karrier elé néz s előreláthatólag éppen úgy kimegy a divatból, mint ahogy kimentek a hasonló divatcikkek is

Az újság a golyóstollat, mint egyfajta kiegészítő eszközt láttatta, az „igazi” töltőtoll mellett, de megjegyezte, hogy „nagyon helyesen” csekket, vagy hivatalos iratot nem lehet golyóstollal aláírni.

Valójában nem is tévedhetett volna nagyobbat a 70 évvel ezelőtti újságíró. A golyóstoll szédületes karriert futott be, valószínűleg az egyik legnagyobb számban értékesített termék a bolygón.

Sőt annak gyártása valamennyire az ipari fejlettség egyik mérőeszköze is lett. Kína 2017-ben (!) jelentette be, hogy már a kínai ipar is tud golyóstoll golyót készíteni, 14 évvel azután, hogy kínai űrhajóval kínai asztronauta járt az űrben.

Egy évvel a nagy bejelentés előtt maga a kínai miniszterelnök fakadt ki nyilvánosan, miért nem tudják Kínában ezt az eszközt legyártani.

Az első kínai golyóstoll hegyek 2017-ben

Az első kínai golyóstoll hegyek 2017-ben (www-news.cn)

A golyóstoll a II. világháborúban tűnt föl, első nagyobb felhasználója a Brit Királyi Hadsereg volt. Az újdonság Argentínából indult hódító útjára, ahol a feltaláló születésnapja, szeptember 29-e az argentin feltalálók napja is egyben.

A fentebb idézett Haladás című újság ennek a találmánynak a feltalálóját is megnevezte, mégpedig Bíró László személyében. A név több nyelven, például angolul, spanyolul, németül, vagy portugálul köznévvé vált, és a biro egyszerűen golyóstollat jelent.

A használható golyóstollat valójában két magyar, Bíró László József és Goy Andor alkotta meg, a technológiai ötletek Bírótól, a kivitelezés és a pénz jó része Goy Andortól származott.

A találmány maga valójában egyszerű, egy cső, amelynek a végén egy pici golyó a tintát egyenletesen a papírra keni. Pontosan ugyanúgy működik, mint egy golyós dezodor. Nem véletlen, hiszen a golyós dezodort is Bíró találta fel, igaz a golyóstoll után.

Bíró László József (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29.– Buenos Aires, 1985. október 24) 1978-ban

Bíró László József (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29.– Buenos Aires, 1985. október 24) 1978-ban

Ha ennyire egyszerű, akkor miért kellett egy, már-már kalandornak tekinthető, valódi képesítéssel nem is rendelkező „szerencselovag” ennek a használati tárgynak a megalkotásához?

Azért, mert a golyóstoll ellentmond mindennek, amit addig az írásról és a tollakról gondoltak. A hagyományos tollakba szánt tintánál sokkal sűrűbb tintát egy hihetetlenül pontosan megmunkált, egy milliméternél kisebb golyó viszi fel a papírra.

Bíró a személyében volt alkalmas arra, hogy a sémáktól eltérően gondolkodjon. Mielőtt megalkotta volna a golyóstollat, volt festőművész, autóversenyző, katonaszökevény (19 évesen, 1918-ban, a háború végén sorozták be, de megszökött), orvostanhallgató, grafológus, biológiai kutató, hivatásos hipnotizőr, biztosítási ügynök, vámügyintéző, szobrász, lapszerkesztő és újságíró. Mindezeket a tevékenységeket, foglalkozásokat 1918 és 1938 között próbálta ki.

Újságíróként jutott el több nyomdába, és itt látta meg, ahogy a nyomdagépek hengerei felviszik a festéket a papírra. Az ötlet megszületett, már csak ki kellett dolgozni.

Ugyan voltak korábbi kísérletek a XX. század első felében hasonló szerkezetekre, de azok nem, vagy csak napokig voltak működőképesek, akkor is úgy, ha pont függőlegesen tartották a tollat, így normális napi használata nem voltak alkalmasak.

Az első szabadalmát 1938-ban kapta meg, bár akkor még a „golyóstoll” név nem született meg, azt a szabadalmi leírás újfajta töltőtollként nevezte meg:

kényelmetlenséget jelent a töltőtoll gyakori feltöltése tintával és az a körülmény, hogy minden kézhez más keménységű tollhegy szükséges.

A fenti hibákat leginkább az olyan töltőtoll küszöböli ki, melynél a tollhegyet golyócska helyettesíti. Itt írás közben a gördülő golyócska közvetíti a festékanyagot a papirosra. A festékanyagnak állandó nyomás alatt kell lenni, hogy a golyócska és a festékanyag érintkezése biztosíttassék.

A golyóstoll találmány rajza a szabadalmi levélen (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 120037. sz szabadalom)

A találmány rajza a szabadalmi levélen (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 120037. sz szabadalom)

A fejlesztő munkát azonban megzavarták a készülődő II. világháború felhői. Bíró, mivel zsidó származású volt, 1938. december 31-én elhagyta az országot. Vámos Éva Bíró Lászlóról szóló életrajzában megjegyezte, hihetetlen szerencséje volt hősünknek, hogy magával vitte a golyóstoll dokumentációit, ugyanis 1939. január 1-től a szellemi tulajdont jelentő iratokat már nem lehetett kivinni az országból.

Bíró előbb Párizsba, majd innen Argentínába ment. Hogy miért Argentínába? Ez is egy véletlennek volt köszönhető. Még 1938 nyarán tudósítóként táviratot írt egy jugoszláv fürdőhelyen, természetesen egy golyóstoll prototípussal. Ez felkeltette egy ott nyaraló másik ember figyelmét, aki mérnök lévén azonnal felismerte az új fejlesztésű íróeszközt. Szóba elegyedtek, és az úr, akiről kiderült, hogy argentin, arra biztatta Bírót, költözzön Dél-Amerikába, ahol nyugodtan folytathatja a munkáját. Bíró megjegyezte, hogy vízumot elég nehezen tudna szerezni, erre az argentin úriember egy aláírt névjegyet adott át neki azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel könnyen szerez majd magának vízumot. Bíró nem igazán értette, miért könnyítené meg a helyzetét egy mérnök névjegye, de hamarosan kiderült, hogy a beszélgetőpartnere nem volt más, mint Agustín Pedro Justo, Argentína korábbi köztársasági elnöke.

Valóban, amikor Bírónak feleségével és lányával menekülnie kellett Franciaországból, Argentínában a névjegy megnyitotta számára a kapukat, és 1940-től ott folytatta a munkát.

Az első golyóstollak 1943-ban jelentek meg. A fejlesztés nem állt meg, kiderült például, hogy a tollakba nem kell dugattyú, ami a tintát a golyóhoz nyomja, és pontosabb vizsgálatokkal ki lehetett szűrni a hibás golyókat, amelyek a korai minőségi problémákat okozták.

A golyóstollat előbb Eterpen, majd Birome (Bíró és magyar barátja, üzlettársa Meyne János, aki szintén Argentínába vándorolt, nevéből) néven forgalmazták.

Egy korai Birome golyóstoll a Műszaki Tanulmánytár gyűjteményében

Egy korai Birome a Műszaki Tanulmánytár gyűjteményében (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A golyóstollat szinte azonnal lekoppintották, ellopták, de később Bíró több cégnek is eladta a találmány jogait, köztük a francia BIC vállaltnak is.

Mielőtt lezárnánk a történetet, térjünk vissza egy picit Magyarországra. Itthon Goy Andor foglalkozott golyóstoll gyártással és forgalmazással, a tollait 1947-től GO-PEN néven hozta forgalomba. Ezek már egy új forradalmi megoldással rendelkeztek, az írócsúcs egy gombnyomással eltűnt a toll belsejében. A siker nagy volt, a tollakat annak ellenére vették, hogy nem voltak olcsók. Ám jött a kommunizmus, az államosítás, és Goy elvesztette az üzemét. Végül az ICO Írószergyártó Kisszövetkezetnél felügyelte az ICO tollak gyártását.

Egy Go Pen golyóstoll a Műszaki Tanulmánytár gyűjteményében

Egy Go Pen a Műszaki Tanulmánytár gyűjteményében (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Bíró eközben Argentínában visszavonult a napi munkától, jómódban festegetéssel, és újabb találmányok kidolgozásával töltötte napjait, egészen 1985-ben bekövetkezett haláláig.

Még két érdekes találmány, ami Bíró László Józsefhez köthető:

Nem sokon múlt, hogy az autókban is Bíró féle sebességváltók legyenek. Bíró ugyanis még 1932-ben feltalált egy automata sebességváltót, amelyet Berlinben a GM helyi képviseletének mutatott be. A találmányt az amerikai cég megvette, de, ahogy azonnal közölték is a feltalálóval, nem azért, hogy gyártsák, hanem pont, hogy ne kerüljön forgalomba, ne jelentsen konkurenciát a már régóta, hatalmas költségekkel fejlesztett hidraulikus automata sebességváltójuknak.

Bíró László József születésének 100. évfordulójára kiadott 1000 forintos érme

Bíró László József születésének 100. évfordulójára kiadott 1000 forintos érme (www.mnb.hu)

Zárásként hadd idézzünk még egy részletet Bíró 1935-ben beadott találmányi leírásából, amelyre a szabadalmat 114985-ös számon meg is kapta:

Mágneses erővonalakat átbocsátó anyagból csővezetéket készítünk, melynek külső felületére egy mástól bizonyos távolságban solenoidokat (egy tekercs a közepén egy vasmaggal DCS) szerelünk. A csővezetékbe vasból vagy acélból készült tárgyat helyezünk el és a tárgyhoz legközelebb eső solenoid elektromos áramot vezetünk.

Az áram hatására a solenoidban elektromágneses erő lép fel, amely a tárgyat helyzetéből kimozdítja. (…)Ha sorozatosan egymás után következő solenoidokat be-, illetőleg kikapcsoljuk, úgy a solenoidok okozta elektromágnesség a lövedéket, illetőleg a kocsit a kívánt sebességgel továbbítja a csővezetékben.

Ez pedig nem más, mint a maglev, azaz a mágneses lebegővasút leírása.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?