Kinyitható, elfordítható, felgöngyölhető, repülő – ilyen hidak is léteznek

Szerb újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó
2022-01-09
A magyar kultúra napja – Kétnapos összművészeti minifesztivállal készül a Pannon Várszínház
2022-01-10
Show all

Kinyitható, elfordítható, felgöngyölhető, repülő – ilyen hidak is léteznek

Egy híd általában szilárd szerkezet, amely víz vagy meredek völgy fölött vezet át. Ha gond van a szilárdságával, netán mozog, akkor rögtön bajra gondolunk. Azonban vannak olyan hidak, amelyek igenis mozognak, sőt komoly berendezések segítik azokat a mozgásban. Nézzük meg, melyek ezek az átkelők?

Eláruljuk, a kőboltozatokat kivéve gyakorlatilag minden híd mozog. A rajtuk keresztülhaladó járművek, a hőtágulás, a szél nyomása minden hidat mozgásba hoz, ezeket természetesen a tervezésnél figyelembe veszik, éppen ezért a hidakat nem fixen rögzítik, hanem általában görgőkön, vagy csúszó felületeken, azaz a sarukon keresztül.

Egy holland emelőhíd a közelmúltban hazánkban is épült egy kerékpárúton

Azonban vannak olyan hidak, amelyek enélkül is, valóban mozognak. A legáltalánosabbak ezek közül azok, ahol az útpálya egy része, vagy akár az egésze felemelhető. Ennek általában két oka szokott lenni, vagy a védelem, vagy a híd alatti vízi közlekedés biztosítása.

A váraknál, kastélyoknál a vizesárok vagy a száraz árok, a farkasverem felett vezető hidak egy része volt általában emelhető, hiszen, ha nem lehetett eljutni a vár kapujához, nehezebb volt bevenni. Azt, hogy miképp működik egy ilyen védelmet szolgáló hídszerkezet, egyes várainkban a mai napig bárki megnézheti. Ezek azonban aránylag kis szerkezetek voltak, rövid, pár méteres szakaszt emeltek a levegőbe.

Ma már természetesen nem ezért épülnek emelhető hidak. A hajózás fejlődése és a hidak elterjedése sok helyen okozott gondot, hiszen a hajók nem fértek el a hidak alatt. Nem lehetett mindenütt olyan magas hidat építeni, hogy a hajók gond nélkül átkeljenek alattuk, ezért sok helyen kellett különleges megoldásokat alkalmazni.

Hollandia csatornáin már nagyon korán elterjedtek a kisebb, ellensúlyos hidak, ahol a pár méteres hidacskát egyszerűen, kézi erővel fel lehetett mozgatni, és alatta a vízi járművek el tudtak haladni. Ma is épülnek a csatornákon emelhető hidak, sőt Magyarországon is épült az elmúlt években egy „holland-típusú” emelőhíd a Tisza tavi kerékpárúton, egy csatorna felett.

A nagyobb folyókon viszont nagyobb hajók közlekedtek, és ezeknek a pár méteres kis szerkezetek már nem voltak megfelelőek, itt más megoldásokat kellett találni.

Vásárhelyi Pál terve a Pest Buda közti hídra

Vásárhelyi Pál terve a Pest Buda közti hídra

A XIX. században hasonló volt a gond Buda és Pest között is. A viszonylag alacsony partok miatt egy esetleges állóhídnak nagyon magas pályával kellett rendelkeznie, hogy a Dunán közlekedő gőzhajók elférjenek alatta. Erre a problémára javasolt ötletes megoldást Vásárhelyi Pál mérnök, aki egy olyan hidat javasolt 1838-ban, amely a folyó közepén egy hatalmas kapuzattal rendelkezik, és hajó érkezésekor a kapuzat alatti hídelemeket felemelik. Ismerős? Igen, a híd kialakítása ugyanolyan lett volna, mint a fél évszázaddal későbbi londoni Tower Bridge-é. Nem véletlen, a probléma ott is ugyanaz volt, a Temze ezen szakaszára a XIX. század végén még vitorlás hajók is felhajóztak, és a magas felépítményekkel, árbócokkal rendelkező hajók közlekedését másképp nem tudták megoldani.

Budapesten a Lánchíd alatt azért férnek el a hajók, mert a Duna partjait jelentősen, sok méterrel megemelték, és a gőzhajók kéményeit dönthetőre építették.

Egy német híd harmonikaszerűen csavarodik fel

Buda és Pest közé tehát nem olyan híd épült, amelyet szükség esetén ki lehetett nyitni a hajók előtt, de a Hajógyári-sziget és Buda közé igen. Már 1858-ban elkészült egy tolóhíd, ami Budáról a Hajógyárhoz vezetett. Ezt a fából készült alkotmányt egy vashíd váltotta 1884-ben, amelynek a középső 21 méteres részét egyszerűen fel lehetett emelni. Erre azért volt szükség, mert a Duna ezen ágán akkor a hajógyár miatt volt forgalom, és magas vízállás esetén nem fértek el a hajók.

Az is előfordul, hogy a hídpályát nem emelik, hanem elfordítják. Fiuméban három olyan vasúti híd is épült 1890-ben, amelyek egyszerűen elfordultak, ha a Fiumara csatornán hajó érkezett. Az egyik ilyen híd ma is megvan Fiuméban, de hasonló, nagyobb szerkezet működik az angliai Hull-ban, igaz az gyalogoshíd.

A Rolling Bridge épp felcsavarodása közben. A teljesen összecsukott híd egy oldalára döntött hengerre hasonlít (fotó: Wikipedia, Loz Pycock)

Ma már nagyon sok megoldás létezik arra, hogy a hídpályát eltüntessék a hajók útjából. Londonban van egy olyan pici gyalogoshíd, a Rolling Bridge, amelyik szabályosan felcsavarja magát, ha szükséges, a német Kielben lévő Hörnbrücke harmonikaszerűen összecsukódik, míg szintén Angliában van egy olyan gyalogos ívhíd, a Gateshead Millennium Bridge Newcastle-nál, amelyik oldalra dől, így emeli fel az útpályát, ha hajó menne át alatta.

A Gateshead Millennium Bridge (Fotó: Wikipedia, Mike1024)

A korinthoszi csatornánál, Görögországban pedig olyan híddal találkozhatunk, amelyik elsüllyed, hogy felette a hajók áthaladhassanak.

A hidak tehát nem mindig állnak stabilan, nincsenek a folyó aljához vagy a parthoz rögzítve. De nem is kell, hogy a víz felett legyenek, a hajóhíd ilyen, az ugyanis úszik a vízen. A hídszerkezet a folyóba lehorgonyzott hajókon áll vagy maga a hídpálya képes úszni.

A hadseregek előszeretettel alkalmazzák ezt a megoldást, hiszen így a hidat magukkal tudják vinni, és ahol kell, egyszerűen a víz tetejére úsztatják, és máris át lehet kelni a folyón. A XVIII-XIX. században számos magyar város esetében gyakorlatilag állandó hajóhidak biztosították a közlekedést a két part között. Pest és Buda között 1849-ig állt a hajóhíd, ez egy igen tetszetős, éjszaka lámpásokkal kivilágított szerkezet volt, a korabeli útleírások dicsérőleg írnak róla. Hátránya az volt, hogy télen ki kellett szedni a folyóból, hiszen a zajló jég elpusztította volna. Hasonló hidak voltak Komáromnál, Esztergomnál és Pozsonynál is egészen az 1890-es évekig.

A Bilbao melletti daruhíd talán az egyik legkülönösebb átkelő

A II. világháború után évekig Budapesten is szolgáltak hajóhidak, a legtovább a Petőfi pontonhíd, ami előbb a Petőfi és a Döbrentei tér között, majd leúsztatva a Boráros térnél biztosította a közlekedést egészen a Petőfi híd 1952-es átadásáig. A Tiszán Dombrádon működött legtovább ilyen úszó hídszerkezet.

A hajóhidak közül a legnagyobb talán Isztambulban, az Aranyszarv öböl felett vezetett át, ezen a hatalmas szerkezeten még villamos is közlekedett. Ez a híd egészen 1994-ig állt, ma felnyitható állandó híd áll a helyén.

Ezek a hidak leginkább fel-le mozognak, ahogy a vízszint emelkedik, de általában van nyitható részük is, hiszen ez a híd a víz felszínén úszik, azaz a legkisebb hajó sem tud áthaladni alatta, ha a hajóforgalmat fenn akarják tartani, akkor egy részét nyithatóvá kell tenni. Itt nem emelkedik a hídpálya, hanem oldalra úsztatják egy részét.

Van azonban egy még különlegesebb hídfajta, ami valójában egy komp és a hajóhíd keresztezése, ez a repülő híd.

A repülő hídnál – hasonlóan a kompokhoz – van egy úszó alkalmatosság, amelyre az átkelni szándékozók felszállnak. Azaz nem egy állandó útpálya feszül a két part közé, hanem egy szerkezeten kell átúsztatni a folyó túlpartjára. Fontos, hogy ez a szerkezet csak folyónál működik.

A Pest és Buda közötti repülőhíd Binder János Fülöp 1735-ös metszetén

Az úszó alkalmatosság, az úgynevezett hidas egy kettős csónaktestre épített fedélzet. A két oldalán egy-egy árbóc magasodik, amely fent egy keresztgerendával van összekötve, a hidas végén kormánylapát található. A hidas egy nagyon hosszú kötéllel vagy lánccal a folyó közepéhez van lehorgonyozva, de jóval feljebb, mint ahol a hidas közlekedik. Ezáltal az egész szerkezet egy elfektetett hatalmas ingára emlékeztet. Ha a hidast megfelelő szögben állítják be, akkor a folyó sodrása viszi át a szerkezetet az egyik partról a másikra, majd vissza.

A repülőhíd előnye, hogy egyszerű felállítani, a hajóközlekedést gyakorlatilag nem befolyásolja, hiszen állandó jelleggel semmi nem vezet keresztül a vízen, és aránylag kis energiabefektetéssel működik.

Buda és Pest között, de Pozsonynál is működött ilyen szerkezet, amely a hidak között talán a legkülönösebb.

Vizcaya Bridge (Fotó: Wikipedia, Javier Mediavilla Ezquibela)

A repülőhídnál talán csak a daru-híd egyedibb. Ebben az esetben – Spanyolországban a Bilbao külvárosában található Vizcaya Bridge ilyen – a folyó felett magasban egy acélváz fut át, de nem ezen megy a forgalom. Az acélszerkezetről kábeleken egy kabin lóg, és ez a kabin közlekedik a két part között.

Ma egyre több helyen épülnek látványos mozgatható hidak. Ezeknél a szerkezeteknél a mérnökök a szükségből sokszor erényt kovácsolnak, azaz azt a kényszerűséget, hogy a hidat nyithatóvá kell tenni (ami ugye a híd használhatóságát korlátozza), különleges, látványos műszaki megoldásokkal ötvözik, amitől a híd egyedi lesz, és a híd nyitása önmagában turistalátványosság. Szerencsére a technika fejlődése egyre komplexebb szerkezetek megalkotását teszik lehetővé, ezzel is gazdagítva a mozgatható, nyitható hidak széles palettáját.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close