A könyvtárközi kölcsönzésnek köszönhetően szinte a világ valamennyi könyvtárát elérhetik a hozzánk beiratkozott kutatók – mondta a Tudás.hu-nak Fodor Péter. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatójával a könyvek védelméről, a megváltozott olvasási trendekről és a különgyűjtemények hasznáról is beszélgettünk.
Főigazgató Úr, előfordul még ma is, hogy valakik eltulajdonítanak könyvet a könyvtárból? Úgy tudom, régebben sokat kínlódtak azzal, hogy egyesek nem vitték vissza a kedvenceiket, azt mondták elveszett, vagy ellopták, kifizették a könyv fix árát, és jól jártak. A ma is működő Perlési osztályuk ilyen esetekkel foglalkozik?
Bár előfordul, hogy valaki az otthoni könyvtárában szeretné tudni egyik-másik művet, de szerencsére nem ez a jellemző. Leginkább egyes útikönyvek, szakácskönyvek, nyelvtanulást segítő könyvek, és lektűrök kerülnek „olvasói tulajdonba”. Természetesen a könyvek helyi megőrzését ma már például RFID-alapú, tehát rádiófrekvenciás azonosítási rendszerrel, és egyéb, nagyon korszerű technológián nyugvó biztonsági megoldásokkal is segítjük. Alapesetben az elveszett mű pótlását kérjük az illetőktől azonos kiadással, megfelelő állapotban. Számunkra az a fontos, hogy a dokumentum a gyűjteményben elérhető maradjon. De az olvasónak sem rossz ez a megoldás, hiszen, ha sikerül megszereznie, akkor mentesül az esetleges plusz költségektől. Viszont, ha nem képes ezt megoldania, akkor a mű gyűjteményi értékét kell megfizetnie, ami a bolti árnál akár jóval nagyobb összeg is lehet. Előfordult, hogy amikor valaki szembesült azzal, hogy mekkora költséggel járna a kártérítés, hirtelen „megtalálta” a művet. Persze a korábbiaknál magasabb késedelmi díj is ösztökéli az olvasókat, hogy mindent időben hozzanak vissza. De minden évben az Országos Könyvtári Napok keretében meghirdetjük a Megbocsátás Napját. Ilyenkor késedelmi díj nélkül lehet visszahozni a könyveket. Volt, aki a nagyszülője által kölcsönzött kötetet hozta vissza, 27 év után.
Mindenkinek elérhető
Sokan felteszik a kérdést: van ma, az internet korában egyáltalán könyvtárra szükség?
Aki ilyet kérdez, az nincs tisztában a valósággal. Óriási igény van rá. Csak most, január első két hetében 7000 új beiratkozott olvasónk lett. Az információk célirányos gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása az internet korában is nélkülözhetetlen. Egyrészt a világháló elsősorban a gyors, rövid információszerzést oldotta meg. Másrészt a napi gyakorlatban nagyon fontos a szakértő segítség, a könyvtáros- és információszolgáltató szakember, aki segít eligazodni. A könyvtárak emellett, jelentős szerepet vállalnak azoknak az internetes adatbázisoknak a felépítésében, amelyek hiteles anyagokat tesznek közzé, nem kis részben a digitalizálási projektek eredményeiből. Ilyenek például a Magyar Elektronikus Könyvtár, az európai digitális anyagokat összefogó Europeana, vagy a Hungaricana adatbázis, amelynek elsődleges célja, hogy a közgyűjteményeinkben található magyar kultúrkincset tegye hozzáférhetővé. A könyvtár helyet és teret biztosít azoknak, akik nem rendelkeznek számítógéppel és internet hozzáféréssel, valamint alkalmanként képzéseket is tart azon érdeklődőknek, akiknek nehézségeik vannak az IT eszközök használatával. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a könyvek és a folyóiratok drágák és az internet-szolgáltatás költsége is magas. Ezekhez képest az olvasójegyek díja sokkal barátságosabb, bizonyos használói csoportok pedig kedvezményesen vagy teljesen ingyen juthatnak hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz. Ma már a legkisebb könyvtárainkban is elérhető a Digitalstand, a Laptapír és az Arcanum Digitális Tudománytár több száz online folyóirata, magazinja, napilapja. Azután a könyvtár, mint helyszín lehetőséget nyújt az egyedül végzett munkához (olvasás, tanulás, kutatás), de a co-working, a csoportos együtt-munkálkodás is lehetséges nálunk. A könyvtárak a 21. században kultúraközvetítő helyszínekké váltak, közösségi térként is működnek. Az utóbbi két év járványhelyzete miatt persze korlátozottan valósulhattak meg, de ma már természetes, hogy a könyvtárakban kiállításokat, koncerteket rendeznek, író-olvasó találkozókat, előadásokat tartanak.
Milyen típusú olvasmányokat, anyagokat tudna említeni, amelyek Önöknél megtalálhatók, de az interneten nem érhetők el?
Nagyon messze vagyunk még attól, hogy ami nyomtatásban megjelenik, az a világhálón is elérhető legyen. A régiek azért nincsenek fenn, mert régiek, az újak pedig azért, mert az e-könyvek divatja Magyarországon még nem igazán tört át. A kiadók legfrissebb szórakoztató, szépirodalmi és ismeretterjesztő kiadványai elsősorban nyomtatott formában férhetők hozzá, és ezek a könyvtárakban megtalálhatók. Emellett a tudományos kiadók lektorált szakkönyvei, szakfolyóiratai, és a nem „Open Access”, vagyis nem szabadon hozzáférhető szak-adatbázisai is csak nálunk érhetők el. Persze olyan művek is említhetők, amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban, és antikváriumban is csak nehezen és nagyon drágán szerezhetők be.
A gasztro és az életmód mindent visz
Mi a tapasztalatuk, hogyan változtak az olvasói igények az utóbbi esztendőkben az egyes műfajokat illetően?
Vitathatatlan, hogy a papír alapú lexikonok, enciklopédiák használata drasztikusan csökkent, míg az online kiadásaik egyre népszerűbbek. Talán szakácskönyveket is kevesebben keresnek manapság, de ez is csak félig igaz, mert az ismert személyiségek szakácskönyvei és a „gasztroirodalom” viszont nagyon keresetté vált. A járványhelyzet miatt kevesebb útikönyv jelenik meg és nálunk is kevesebben keresik ezeket. Nagyon népszerűek viszont az életmóddal, pszichológiával, önismerettel, gyerekneveléssel kapcsolatos művek. A szórakoztató irodalom mellett a kortárs hazai és külföldi szépirodalomnak is megvan a maga olvasóközönsége. Ami a könyvesbolti sikerlistákon szerepel, arra természetesen a könyvtárakban is nagy az igény, de nálunk az a tapasztalat, hogy egy-egy könyvsikernél gyakran a szerző régebbi műveit is újra felfedezik az olvasók.
Azonos tendenciák érvényesülnek egész Budapesten, vagy mást olvasnak az emberek a főváros egyes régióiban?
Nem lehet érdemi különbséget tenni belváros és külső kerület, Pest és Buda könyvtárlátogatói között, mindenhol igyekszünk színes kínálatot nyújtani. Ugyanakkor, ha például egy lakótelepen mondjuk, sok kisgyerekes él, egy régebbi tömbben pedig több a nyugdíjas, idős ember és a könyvtárhasználók között jól érzékelhető egy-egy társadalmi csoport magasabb aránya, figyelünk erre és alkalmazkodunk a helyi igényekhez tematikában, kulturális programkínálatban, de még a nyitvatartási idő meghatározásánál is. Az újabb műfajokra – fantasy, képregény – a fiatalok nyitottabbak. Ahol tematikus részleget, sarkot alakítottunk ki a kamaszok számára, ott nagyobb kedvvel válogatnak. Fiataloknak szóló könyvklubjaink is működnek sikerrel, a legújabb például Békásmegyeren. Kispesten pedig épp a napokban indul egy olvasókör.
Általánosságban mégis elmondható, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek. A FSZEK hogyan tudja segíteni az olvasás népszerűsítését?
A köz- és felsőoktatás szinte valamennyi szereplőjével van kapcsolatunk, rendszeresen fogadjuk az iskolai csoportokat. A legkisebbeknek játékos, élményt adó foglalkozásokkal igyekszünk kedvet csinálni, a nagyobbaknak kutatásmódszertani bemutatót, könyvtárhasználati órát tartunk. Az elmúlt esztendőkben mintegy 90 tanulást támogató könyvtári mintaprogram született nálunk, egyebek mellett olvasás- és szövegértésfejlesztő, vagy izgalmas digitális kompetenciafejlesztő foglalkozásokkal fogadjuk a gyerekeket. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan igyekszünk szebbé, komfortosabbá tenni az olvasóhelyeket és tereket. Az intézményrendszerünket folyamatosan korszerűsítenünk kell. Aki betér például a Központi Könyvtárba, azt azonnal megérinti a felújított, gyönyörű Wenckheim Palota hangulata, máris kedve támad leülni, olvasgatni. De ugyanígy elégedett lehet a tavaly megnyílt, vadonatúj Körúti Könyvtár modern tereiben, az új, igényes helyen szolgáltató Zenei Gyűjteményben, vagy a bővített kerületi könyvtárfiókokban. Idén a Soroksári Könyvtár régóta várt fejlesztése kezdődik meg. Annakidején Budapest egyesítésének centenáriumára épült, a terveink szerint a 150. évfordulóra megújul. A régi könyvtári katalógusszekrényeket már jó ideje mindenütt felváltották az elektronikus nyilvántartások, és az elektronikus dokumentumok ma már 0-24 órában hozzáférhetők. Tehát megteremtettük a 21. századi, „falak nélküli” könyvtárat is.
Hiteles forrás
Van egy különgyűjteményük, a Budapest Gyűjtemény. Ez mire szolgál?
Egészen speciális anyagról van szó. Valamilyen formában Budapesttel foglalkozó ritka könyvek, kéziratok, plakátok és kisnyomtatványok is megtalálhatók itt, és folyamatosan bővítjük Budapest történetének válogatott bibliográfiáját is, ez tavaly mintegy 1800 új tétellel, 93 ezerre gazdagodott. Az egyik legnépszerűbb állományrész a Budapest-képarchívum, amelyben több mint 16.000 kép található a főváros korábbi arculatáról, lakóinak életéről. Egy röpke felsorolás jól érzékelteti, mekkora segítséget jelentenek a mai fővárosi munkálatokban is a Budapest Gyűjtemény értékes dokumentumai. 2021-ben számos épületrekonstrukciót segítettünk az anyagainkkal, például a Krisztinavárosi Plébánia, a Régi Pénzügyminisztérium (Szentháromság tér), az ELTE Jogi Kar (kupola), a Podmaniczky utca 59. lakóház, a Várkert (keleti nagyterasz), a Szent István terem (Budavári Palota), a Vöröskereszt Egylet székháza / későbbi Külügyminisztérium (Dísz tér) esetében, vagy a Budavári Palota építéstörténeti tudományos dokumentációjának összeállításánál. Nem élünk a „kattintások” bűvöletében, de azért az érdeklődésről sokat elárul, hogy tavaly 1,6 millió alkalommal keresték fel a Budapest Gyűjtemény oldalát.
A tudományos kutatás tekintetében mivel tudta a FSZEK felvenni a versenyt a többi „naggyal”, a Széchényi Könyvtárral, az Akadémiai Könyvtárral, illetve az egyetemi könyvtárakkal?
A Szociológiai Gyűjtemény országos szakkönyvtárrá vált, ma már teljességgel naprakész hazai és külföldi szakirodalommal szolgál. Az egyetemisták sok esetben a legkönnyebben nálunk jutnak hozzá ahhoz a szakirodalomhoz, amire a tanulmányaik során szükségük van. A Zenei Gyűjtemény pedig éppenséggel a kuriózumok, régi ritkaságok révén vált nemzetközileg is elismertté. Például különleges, eredeti Liszt-kottagyűjteménnyel rendelkezik, amelyet kutatók, művészek is használnak. De a Központi Könyvtár legfelső szintjén, a MusicSpace szolgáltatás kutatóhelyeitől a zenepedagógiát támogató gyereksarokig, a kottatártól a kényelmes tanulótérig, a gazdag zenei gyűjtemény nem csak a kutatók, minden érdeklődő rendelkezésére áll.
Kinyílt a világ
Mennyire képes a FSZEK bekapcsolni a magyar olvasókat, kutatókat a nemzetközi „vérkeringésbe”?
Előfizetünk a nagyobb tudományos kiadók lektorált adatbázisaira úgy, hogy – amennyiben azt az adatbázis szolgálatója lehetővé teszi – távoli hozzáférést is tudjunk biztosítani azokhoz az olvasóinknak. Ezekről a tavaly megújult portálunkon részletes információk találhatók, de YouTube – csatornánkon a használat segítésére tucatnyi oktatóvideót is közzétettünk. Folyamatosan figyeljük a kiadói katalógusokat és anyagi lehetőségeink függvényében, nyomtatott formában is beszerezzük az olvasóink által igényelt idegennyelvű szakirodalmat. A könyvtárközi kölcsönzésnek köszönhetően pedig szinte a világ valamennyi könyvtárát elérhetik a hozzánk beiratkozott kutatók. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár már nem csupán egy jószándékú könyvkölcsönző, hanem a nemzeti kultúra értékeit őrző, ugyanakkor a világ tudományos és művészeti értékeit is közvetítő, folyamatosan megújuló, korszerű kulturális bázis.