Fantasztikusan hasít az idén a Bitcoin, pedig már rengetegszer olvashattuk, hogy összeomlott, kipukkant, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most azonban úgy tűnik, hogy a legnagyobb amerikai befektetési házak, a BlackRock, a Citigroup, vagy a Fidelity International is elemzik, ajánlják, értékelik. Persze sohasem többségi portfólióelemnek, de színes kisebbségi részesedésnek igen.
A kriptodevizáknak van egy nagy összefoglaló oldala, a CounMarketCap. Varázslatos oldal, a világ több száz ilyen-olyan kriptodevizáját követi, mindig lehet látni aktuálisan, hogy az adott kriptóból mennyi van piacon, mennyit ér egy ilyen coin és mennyit érnek összesen. Ott van természetesen a Bitcoin, de a többi ismert „pénzszerűség” is, az Ethereum, a Tether, a Solana, a Cardano, vagy a Dogecoin. Mivel azt is nyomon lehet követni, hogy az adott kripto az elmúlt egy órában, vagy az elmúlt egy napban hogyan mozgott, a volatilitásra és a trendekre is kaphatunk támpontokat.
Annyit mindenképpen érdemes leszögezni, hogy amelyik pénz egy nap alatt 10-20 százalékot drágult, az eléggé szerencsejátékszerű, több becsülete van a befektetők körében az olyan tokeneknek, amelyek már évek óta stabilak a piacon. Nos, a Bitcoin ebben verhetetlen, e sorok írásakor közel 70 ezer dollárt ért egyetlen Bitcoin és összesen 1400 milliárd dollárt tesz már ki az összmennyiség értéke.
Nehéz idők után
Pedig nagyon sokszor leírták már, elmondták az elemzők, hogy megbukott, mint pénz, mert túl volatilis. Hogyan tervezhetne valaki ingatlanvásárlást, ha lehet, hogy egyik nap egy milli dollárnyi Bitcoinja van, a következő nap talán kétmillió, de az is lehet, hogy már csak 100 ezer. Sokszor támadták azzal is, hogy a világ söpredéke próbálja elkerülni vele a transzparenciát, fegyver- és drogkereskedők, maffiózók. És volt arról is szó, hogy bár jól hangzik az, hogy blockchain-technológia, vagy az, hogy ez egy olyan értékőrző, ami a pénzügyi rendszer kockázatai ellen is véd, de annyiféle biztonsági probléma, lopás, csalás merült fel, hogy a „menekülők” mintha mégis visszatértek volna, például az aranyhoz.
Vegyük be a portfóliókba!
A világ kockázatvállalóbb felén (ezek nem mi vagyunk, de például az Egyesült Államok ilyen) van egy régi mondás, miszerint részvényekben érdemes tartani a megtakarítások 60 százalékát, kötvényekben pedig 40 százalékát. Nos, ez a szabály, a Citigroup két elemzője szerint manapság úgy módosítandó, hogy a részvény legyen csak 55 százalék, a kötvény maradhat 40 százalék és 5 százalékot érdemes Bitcoinban tartani.
Alex Saunders és David Glass, a Citigroup szakemberei szerint ugyanis nem lehet elmenni a mellett, hogy bár nincs alapvető értékük a kriptóknak (visszakérdezhetünk, hogy miért a papírdarabkáknak, amit pénznek hívunk, vagy annak a csillogó valaminek, amit aranynak nevezünk, több van?), de mégis lemarad, aki kimarad, vagyis a Bitcoin remek teljesítménye (2024-ben például kétharmadával drágult) nem lehet elmenni.
Miért ennyit, miért nem többet?
Ha ilyen jó ez a termék, akkor miért csak 5 százalékot tartsunk belőle? Nos, annyira azért nem jó a termék, csak az összkép egy kicsit csalóka. A kriptovilágból inkább akkor érkeznek hírek, ha valamivel mesés hozamot lehetett elérni, százszoros, ezerszeres megtérülést, de talán éppen százszor-ezerszer több a bukás. Ezek viszont csak akkor kerülnek be a hírekbe, ha valakit le is csuknak, mert konkrétan csaló, tudatosan kókler volt.
És ne felejtsük, hogy a piacon, tényleg van már egy elkedvetlenedés is, olyanokat olvasni, hogy a coinok soha nem fogják leváltani a pénzt, de még csak nem is fogják betölteni a pénz szerepét. Emellett egyre nehezebb a Bitcoinokat és hasonlókat, illetve a shitcoinokat (a csalárd, értéktelen kriptókat) megkülönböztetni. Azaz volt egy modernkori aranyláz, volt egy kijózanodás, és a mai napig e kettő váltogatja egymást.
Akadnak persze semleges, józan hangok is, amelyek kiemelik az előnyöket, így például a blockchain-technológiát, ami valóban varázslatos, de látják a korlátokat is.
Amit nem lehet megkérdőjelezni
Ha reálisak szeretnénk lenni, kár lenne tagadni, hogy a Bitcoinnal és sok más kriptodevizával hihetetlen összegeket lehetett keresni, de bukni is volt bőven sansz.
A kereskedelmi bankok, de sokszor a nyitottabb brókercégek elemzői sokáig nem szerették. Nem csoda, hiszen a Bitcoinosoknak voltaképpen éppen az volt a fő célkitűzése, hogy a helyükbe lépjenek, hiszen a forradalmárok szerint nem kell a világ pénzügyi elszámolásához a drága bankrendszer, a központi hatalom, a jegybank, csak egy transzparens, decentralizált új rendszer kell, ami kellően biztonságos.
Ebben még nem volt áttörés. Az elmúlt 15 évben még biztosan nem. Satoshi Nakamoto néven 15 éve jelentette be valaki, vagy valakik, hogy 2009 januárjában kibocsátanak egy nyílt forráskódú, vagyis mások által is fejleszthető digitális fizetőeszközt, amely egy decentralizált, demokratikus hálózatban működnek, és bányászni is lehet ilyet, vagyis a számítógépek kapacitásainak a rendelkezésre bocsátásával szerezhetők új Bitcoinok (ennek a magas energiaigény eis amúgy kritika tárgya).
A pénzszerzés egyre nehezebb módja mindenesetre egy előre meghatározott algoritmus lett volna, ahol egyre lassuló ütemben, 21 millió Bitcoinig lehet eljutni, amikor már ennyi lesz a Földön, akkor ott lesz a végállomás, több Bitcoin nem születhet.
Ma már tudjuk, a leírás nem csak álom maradt, óriási pénzeket kereshettek az úttörők. A Bitcoin szárnyalása innen tényleg elképzelhetetlenül gyors volt, aki pár száz dollárt betett a hőskorban, ma már hátradőlhet, többé biztosan nem kell dolgoznia.
Funkciók
A Bitcoin lelkes hívei szerint a Bitcoin egy olcsó és nagyon trendi elszámolási eszköz is lehet. Teljesen demokratikusan, hiszen mindenki mindig ugyanazon információk birtokában van.
Az ellenzők azonban ezt máshogyan látják. Szerintük a bankok kihagyása nem biztonságot jelent, hanem kockázatot, nincsen a rendszerben központi biztosíték, tőkeerős garantőr, aki segíti a szisztéma megbízhatóságát. Ráadásul az adóhatóságok is sokkal nehezebben követhetik a pénz útját, emiatt zavaros entitások használják.
Kérdéseink valának
Ha nagyon őszinték szeretnénk lenni, valójában ma is több a kérdés, mint a válasz. Mi ez a Bitcoin? Mennyit ér? Hogyan lehet árazni? Az az értéke, hogy kevés van belőle? Az biztos, hogy a Bitcoin új kínálata tényleg folyamatosan csökken, egyre nehezebb új Bitcoint találni (bányászni). És valamiképpen tényleg a legnagyobb amerikai házak, az említett Citigroup mellett a BlackRock és a Fidelity International mondanak már róla valami pozitívat, vagy valamiképpen csomagolják, ajánlják az ügyfeleiknek. Ez is ígéretes, de a Bitcoinnal kapcsolatos jótanács továbbra is csak az lehet, hogy színes és relatíve kicsi portfólióelemként érdemes lehet megnézni, de csak úgy, ahogyan rulettezni szabadna. Vagyis, ha nyersz, az egy jó élmény, mesélhető sztori, ami akár anyagilag is komoly jutalommal járhat, de ne váljunk a rulett (vagy a Bitcoin) rabjává, és csak annyit tegyünk fel rá, aminek az elvesztése nem veszélyezteti a családunk jövőjét!
