Ma a biológiaórák száma arra sem elég, hogy a fiatalok megértsék a testük működését – interjú a Rátz Tanár Úr Életműdíjas Fazakas Andreával

Pannonhalmi és villányi termelők nyerték a Magyar Bor Nagydíjat
2023-01-04
Sokat javult a levegőminőség az országban
2023-01-05
Show all

Ma a biológiaórák száma arra sem elég, hogy a fiatalok megértsék a testük működését – interjú a Rátz Tanár Úr Életműdíjas Fazakas Andreával

2022 decemberében 22. alkalommal adták át a kétmillió forinttal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat a természettudományos tárgyakat oktató nyolc kiváló pedagógusnak. A díjat  2000-ben három nagyvállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon alapította. A Rátz Tanár Úr Életműdíj egyik kitüntetettje Fazakas Andrea, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium biológiatanára, a Nemzeti Tudósképző Akadémia Szent-Györgyi Vezető Tanára, akit interjúnkban tehetséggondozó munkájáról kérdeztük.

Fazakas Andrea

Fazakas Andrea

Meglátása szerint mekkora a presztízse a középiskolai tanárok körében a Rátz Tanár Úr Életműdíjnak?

Eddig is tudtam, hogy nagyon nagyra tartják ezt a díjat, de most személyesen is megtapasztalhattam, mennyien ismerik. Az iskolában a tanártársak és a diákok is örültek neki, de kívülről szintén sokan gratuláltak. Természetesen a személyes örömöm igen nagy, de ez a díj igazán a tanári pálya megbecsültsége miatt roppant fontos. Azt viszont sajnálom, hogy a humán tárgyak terén nincs ilyen rangos kitüntetés. Kiváló magyar-, történelem- és nyelvtanárokat ismerek jómagam is, akik legalább ennyire megérdemelnék az elismerést.

A Rátz Tanár Úr Életműdíj első éveiben a biológiatanárokra akkor még nem lehetett nevezni. Hogyan fogadta, amikor 2005-ben a biológiát fölvették a tantárgyak közé?

Természetesen nagyon örültem neki, hiszen a biológia hiányzott a természettudományi tárgyak közül. Úgy gondolom, szinte törvényszerű volt a díj kiterjesztése a biológiára, hiszen az egyik támogató a Richter Gedeon gyár, amelynek a kutatásaihoz, fejlesztéseihez a biológusok nélkülözhetetlenek. A biológia tárgya a legkomplexebb jelenség, maga az élet, és az orvosláson, a genetikai módosításokon keresztül mindannyiunk életére igen jelentős hatást gyakorol. Szerintem legalább olyan fontos tantárgy, mint a matematika, fizika, kémia. A biológia régebben leíró tudomány volt, de azóta rengeteget fejlődött, és napjainkban már az egyik legnagyobb erőssége az ok-okozati összefüggések feltárása.

A Fasori Gimnázium száz évvel ezelőtti szintjéhez viszonyítva hogyan értékeli a mai elitgimnáziumok színvonalát? Ha változást tapasztal, milyen okokra vezeti azt vissza?

Száz év nagyon hosszú idő. Akkortájt az értettséginek volt nagyjából olyan értéke, mint ma egy diplomának. Népességarányosan nézve nagyjából annyi embernek volt akkor érettségije, mint ma diplomája. A mai elitgimnáziumok társadalmi jelentősége sokkal kisebb, mint anno. Rátz tanár úr idejében a gimnázium presztízse a mainál sokkal magasabb volt, a középiskolai tanárok megbecsültsége jelentős szinten állt. A fasori tanár urakról legendák jártak, ők egész más életet élhettek, mint mai kollégáik. Otthon ebéddel várta őket a feleségük, a hétköznapi teendőkkel egyáltalán nem kellett foglalkozniuk, megtehették, hogy csak a tanításra koncentrálnak. Az sem mellékes körülmény, hogy a jelenlegihez viszonyítva sokkal különb anyagi és erkölcsi megbecsültség mellett végezhették a munkájukat. Véleményem szerint inkább arról kellene beszélni, hogy ma nálunk a közoktatás milyen hihetetlen mértékben szegregált. Ezt én, mint egy úgynevezett elitgimnáziumban tanító tanár, fájó szívvel mondom. Ma a legjobb gimnáziumok egyikébe sokkal kevesebb lehetősége van bejutni egy nagyon tehetséges, de családilag kevésbé menedzselt diáknak, mint negyven-ötven évvel ezelőtt. Igazság szerint mi az elitgimnáziumokban nem az ország legkiválóbb gyerekeivel foglalkozunk, hanem csakis azokkal a tehetségekkel, akiket a szüleik kellőképpen tudnak anyagilag, szellemileg, mentálisan támogatni. Többen megfogalmazták már, hogy azoknak az igazán sikeres, később kiugró eredményt elért kutatóknak, akik a szerény családi hátterük ellenére negyven-ötven éve bekerülhettek a legjobb iskolákba, majd az egyetemekre, ma már nem volna erre lehetőségük – és ez nagyon szomorú!

Kérem, meséljen saját tanulmányairól. Hol érettségizett, hol és milyen szakokon szerzett diplomát? Mi indította a természettudományok felé?

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiztem, és a továbbtanulásom egy kisebb kanyarral kezdődött. Édesapám orvos, ezért családi indíttatásra az orvosi egyetemet kezdtem el. Rövidesen rájöttem azonban, hogy mégis inkább tanítani szeretnék, ezért átmentem a József Attila Tudományegyetemre, ahol biológia-kémia tanári szakos diplomát szereztem. Ezt a két tárgyat azért választottam, mert nagyon megfogott a természettudományokban megnyilvánuló szép rend, a kristálytiszta belső logika, amely láthatóvá teszi az ok-okozati összefüggéseket. A diplomadolgozatomat a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban készítettem, mert egészen magával ragadott az akkor újdonságnak számító, hallatlanul izgalmas terület, a molekuláris biológia. Meg is inogtam kissé, és azon gondolkodtam, ne legyek-e inkább kutató? Rá kellett azonban jönnöm, hogy a kutatói magány nem nekem való, nagyon hiányoznának a gyerekek.

Mióta tanít a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban? Mit tart a legnagyobb tanári erényének? Az életműdíj alkalmából készült rövid portréfilmből sugárzik a tanítványok és a tanítás iránti szeretet.  

Jövőre lesz harminc éve, hogy itt tanítok. Egészen a tavalyi évig mindkét tárgyat tanítottam, és ezt azért szerettem különösen, mert így többet lehettem a gyerekekkel, ami osztályfőnökként különösen fontos. Nem tudnék válaszolni arra, mit tartok én magam a legjobb tanári tulajdonságomnak. Azt viszont tudom is, érzem is, hogy a tanítás számomra egy bónusz, amelynek a tudás átadása csak az egyik, és nem feltétlenül a legfontosabb része. A gyerekek szeretete sokkal lényegesebb. Ők minden órán meglepnek valamilyen különleges kérdéssel. 

A jelenlegi rendszerben hány éven át tanulnak az általános és a középiskolások biológiát? Elegendőnek tartja a tanterv által előírt óraszámokat?

Most a tizenkét év alatt a 7., 8., 9. és 10. osztályokban van biológia, és még a heti 2-2 óraszám sincs meg mindegyik évfolyamon. A tantárgy legutóbb is veszített óraszámot! Nem a biológia iránti elfogultság mondatja velem, hogy ez kevés. Ha semmi mást nem tanítanánk, ha figyelmen kívül hagynánk a Föld élővilágát, és csak arra koncentrálnánk, hogy megtanítsuk, hogyan legyen egy fiatal tisztában a saját testével, annak működésével, hogyan alakítson ki egészségtudatos életmódot – ez az óraszám még erre sem lenne elég. Nagyon nem értek egyet azzal, hogy az összes természettudományi tárgy óraszáma csökken! A ma megszabott keretek között, heti 1-2 órában sem a fizikát, sem a kémiát nem lehet hatékonyan tanítani. Hozzá kell tennem, hogy alig néhány évtized alatt csak a biológia területén lényegesen több ismeretre tettünk szert, mint amennyivel korábban rendelkeztünk. Sok olyan dolgot tanítok a gimnáziumban, amit annak idején az egyetemen még egyáltalán nem tanultunk! Az utóbbi időkben rengeteget fejlődtek a természettudományok, és a legfontosabb eredményekről jó lenne, ha a gimnazisták is értesülhetnének, de ilyen kis óraszámok mellett ez lehetetlen.

Milyen módszerekkel lehet a mostani diákokhoz közel hozni a biológiát? Mennyire sikeresek az online elérhető interaktív összeállítások, mint például az ön közreműködésével készített, a nyírfaaraszoló lepkékről szóló, evolúcióbiológiai témájú tananyag?

A biológia erősen vizuális irányultságú tantárgy, és napjainkban már nem lehet a régi szövegközpontú módszerekkel tanítani. Ma az élményalapú tanításra törekszünk, a vizuális benyomások segítségével tudjuk felkelteni a diákok figyelmét, játékos megoldásokkal tudjuk közelebb hozni a tudnivalókat. Sokat segít a megértésben, ha egy folyamatot meg tudunk jeleníteni. Vannak nagyon jól hasznosítható online vizuális források a biológia területén is.

Az interneten látható kisfilm-sorozat, a „Fakultatív fénytanórák” második évadjában a fényhez kötődő, érdekes biológiai jelenségeket dolgoztak föl. Ezeknek a videóknak ön volt a biológus szakértője. Milyen kísérleteket mutattak be a filmekben?

Ezek a videók 2021-ben a Deák17 Galériával együttműködésben, a Magyar Természettudományi Múzeumban, művészek közreműködésével készültek. A négy kisfilm témája a fotoszintézis, az UV-fény, a színváltozás és a mikroszkóp volt. Számomra is nagy élmény a tudomány, a művészet és az oktatás metszethalmazát látni, az abban rejlő érdekességekre rámutatni. Ezekkel a vizuális produktumokkal föl lehet kelteni az érdeklődést, és azokat a diákokat is meg lehet nyerni, akiknek egyik-másik területen kevesebb sikerélményük van. Számomra is nagy élmény volt részt venni ebben a művészeti irányultságú projektben.

A Szent-Györgyi vezető tanárok egyikeként a gimnáziumi munkája mellett jelentős feladatot vállal a Nemzeti Tudósképző Akadémia középiskolai képzési programjában. Az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását célzó program 2013-ban indult Szegedi Tudós Akadémia néven. Mikor és minek köszönhetően változott meg a program neve?

A névváltozás annak köszönhető, hogy 2021-től már nemcsak a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Orvosegyetem kapcsolódik a programhoz, hanem a debreceni, pécsi, budapesti orvosi egyetem, illetve a Kísérletes Orvostudományi Kutatóintézet, így tehát a felsőoktatási része is országos lefedettségű lett.

Hogyan épül föl a program, hányan vesznek részt benne?

Az NTA egy iskolákon átívelő, ingyenesen elérhető, kötelezettségekkel nem járó tehetséggondozó programot dolgozott ki. A képzés a területi és az országos központokban zajlik, jelenleg több mint ezren vesznek részt az országos középiskolai programban. A teljes spektrum kitöltéséhez még évek kellenek, a program 2022-ben az első PhD hallgatókig ért el, de később a tudományos fokozatot megszerzett fiatal kutatók számára posztdoktori program is indul majd. Fontos az is, hogy a programban részt vevő tanár kollégák számára továbbképzéseket, laborgyakorlatokat tartanak, hogy lépést tudjanak tartani az új fejleményekkel, megismerjék az új kutatási eredményeket és a laboratóriumi kísérletek terén a jó gyakorlatokat.

Az ön kiemelkedő színvonalú tehetséggondozó munkájának köszönhetően 2016 óta a Deák Téri Evangélikus Gimnázium az NTA egyik Területi Képzési Központja.

Igen, mi Komárom-Esztergom és Pest megyéből fogadjuk az érdeklődő diákokat. Havonta egyszer jönnek a gyerekek laborgyakorlatra és előadásra, az utóbbin az orvosbiológia legújabb eredményeiről hallhatnak. Az alapítvány olyan korszerű kísérleti eszközöket biztosít nekünk, amelyekhez egyébként nem juthatnánk hozzá. A bázisiskolákban, így a mi gimnáziumunkban is van például PCR készülék, amellyel akár DNS ujjlenyomat azonosítására is van módunk.

Ez az a program, amely rendszeresen hív meg Nobel-díjas tudósokat Magyarországra?

Igen, és ezek az események meghatározó élményt jelentenek a diákok számára. Évente kétszer elvisszük őket Szegedre, ahol Nobel-díjasok előadásait hallgathatják meg, utána meglátogathatják a szegedi akadémiai központot és végezhetnek laborgyakorlatokat is. Számomra kétszeres élményt jelentenek ezek az alkalmak: egyrészt öröm hallani a világ vezető tudósainak kiváló előadásait, másrészt jó érzés tudni, hogy a program egyik vezető intézménye a volt középiskolám.

Azt olvastam, Karikó Katalin is támogatta ezt a tehetséggondozó programot az egyik szakmai díjjal járó pénzjutalmával.

Így van, hiszen, ha valaki, ő tudja, mit jelent egy tehetséges fiatal számára, ha támogatást, ösztönzést kap – vagy nem kap – a tanuláshoz, a kutatáshoz. Közismert tény, hogy Karikó Katalinhoz az orvosbiológiai kutatások állnak a legközelebb.

Tanárnő abban az épületben tanít, azokat a lépcsőket koptatja, amelyeken Rátz tanár úr járt-kelt, hiszen a gimnázium itt működött a Fasori Gimnázium felépülte előtti években. Az ő leghíresebb tanítványaihoz, Wigner Jenőhöz és Neumann Jánoshoz hasonlóan Karikó Katalin, aki a szegedi egyetemen, az ön alma materében végzett, szintén külföldön érte el világraszóló sikereit. Mi a véleménye, meg lehet állítani a legkiválóbb elmék külföldre vándorlását? 

Meg vagyok arról győződve, hogy nagyon sokat lehet tenni a tehetségek itthon tartásáért. A Nemzeti Tudósképző Akadémiában azért is dolgozom nagy örömmel, mert a legfontosabb céljával maximálisan tudok azonosulni. A fiatalokat mi, tanárok azért támogatjuk a tudásunkkal, az alapítvány pedig azért segíti őket anyagilag, hogy itthon tudják kamatoztatni a tehetségüket, ne vesszenek el Magyarország számára.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.